Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai
283 A háziipari tanműhelyeket rationalis alapra fektette, megalkotta az ipari felügyelők, a közgazdasági előadók intézményét, rendszeresítette a gyakorlati ipari oktatást, s tervezte az iparnak nyújtandó állami kedvezményekről szóló törvényjavaslatot, az uj ipartörvényt, a vizjogi törvényt, a hánya-törvényjavaslatot, létesítette a kulturmérnökséget, szervezte a selyemtenyésztési kormánybiztosságot. a műipari mintalapok terjesztését, kezdeményezte, fölkarolta a kereskedelmi muzeum eszméjét, végre létesítette az 1885. évi országos kiállítást, melynek szervezője, intézője és lelke volt. De a közgazdaság többi ágait, a földmivelést és a kereskedelmet érintő üdvös működését is a czéltudatos alkotások szelleme ^ lengi át. s közgazda- sági kormányzatunknak a gyakorlati és hasznos téren való érvényesülése igen nagy részben az ő érdeméül tudandó be. Dr. Matlekovits Sándor született 1842. október 12-én Budapesten, hol atyja akkor ügyvédkedett. A fővárosban is végezte összes tanulmányait; a kegyesrendiek itteni iskolájában a gymna- ziális osztályokat, az egyetemen a jogot 1860—64-ig. Huszonkét éves korában már mint jogtudor rendezte be ügyvédi irodáját a fővárosban. A peres ügyek viteléhez azonban .vajmi kevés kedve volt, s ő, ki már jogász korában feltűnt irodalmi működésével — „A magyar örökösödési jogról“ írt pályanyertes munkájával, továbbá: „A földbirtok a nemzetgazdaság jelenlegi álláspontja szerint rendezve, különös tekintettel Magyarország törvényhozására“, .Magyar- ország törvényei és országgyűléseinek működése nemzetgazdasági tekintetben, különösen a 18-ik század óta“ czímíi müveivel — most újra kezdte folytatni nemzetgazdaság- és pénzügytani irodalmi működését, különböző napi és szaklapokban, valamint önálló könyvekben. Hogy megélhessen, a közigazgatási pályára lépve, elvállalta Pest városa tanácsánál a tollnokságot. Ez időtájt pályázott egyetemi tanárságra is, miután már 1865-ben mint a nemzetgazdaságtan és a pénzügytan magántanára habilitáltatta magát: a tanári pálya azonban zárva maradt előtte, mert úgy a tudomány-, mint a műegyetemen mások győztek vele szemben. 1867. májusban lépett be a kereskedelmi minisztériumba, mint fogalmazó. Szorgalmasan dolgozott úgy hivatalában, mint otthon íróasztalánál s fölös idejét számos nagy érdekű czikk megírására fordította. Bátran mondhatni, hogy Matlekovits tulajdonkép éveken
