Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja
Hírek, események 63 lői, akiknek képzését a világszínvonalú Restaurátorképző Intézet végzi. TensioMed Kft. A Tensiomed Kft. 1999-ben alakult magyar orvostechnológiai cég. Innovatív orvosi műszerek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával rövid idő alatt márkanevet teremtett a hazai és a nemzetközi piacon. Az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott termékpaletta olyan, vérnyomásmérési technológián alapuló műszercsalád, amely felöleli a teljes vérnyomásgondozási ciklust a felismeréstől a kezelésen át a célvémyomás beállításáig. Legfontosabb elemei a TensioPraxis professzionális vérnyomásmérő, a TensioDay ambuláns vérnyomásmonitor, a TensioCare telemedicinális otthoni vérnyomásfelügyeleti rendszer, valamint a legújabb fejlesztésű, a világon egyedülálló Arteriográf, az érelmeszesedés korai kimutatására szolgáló új műszer, amelynek fejlesztésében részt vett az Akadémia és a Semmelweis Egyetem több intézete, valamint a Szent Imre Kórház, amely a népbetegségnek számító egészségi probléma gyors, egyszerű és tömegesen alkalmazható vizsgálatát teszi lehetővé. „Szellemi tulajdon az új európai tagállamokban” - keresztmetszet a rigai konferenciáról A Lett Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma és a Lett Szabadalmi Hivatal kezdeményezésére még 2004-ben megkezdődtek az immár hagyományt teremtő, 2002 után második alkalommal Rigában megtartott nagyszabású európai szellemi tulajdoni konferencia előkészületei. A 2005. április 6—8-a között a lett fővárosban lezajlott esemény színhelye a Reval Szálloda volt. A konferenciával párhuzamosan ugyanezen a helyszínen tartotta konferenciáját az AIPPI Balti Államok Csoportja is Magyarország több szakemberének részvételével. A rigai szellemi tulajdoni konferencián 18 európai iparjogvédelmi hivatal képviseltette magát az alábbiak szerint: Ausztria, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia. 14 hivatalt az elnök képviselt. Az előadók között volt az ESZH elnöke és az ESZSZ Igazgatótanácsának elnöke, az OHIM elnöke, a WIPO képviselője, az AIPPI főtitkárhelyettese és az EPI elnöke. A Magyar Szabadalmi Hivatal részéről dr. Bendzsel Miklós elnök és Tidrenczel Béla, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője vett részt a rendezvényen. A konferencia meghirdetett célja az ipari tulajdon tárgyai jelentőségének és az ipari tulajdon oltalma gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásának hangsúlyozása volt. A kivételesen magas számban jelen lévő európai iparjogvédelmi hivatali elnököket felsorakoztató esemény, magán a konferencián túlmenően, kiváló alkalmat kínált az európai szabadalmi rendszer jövőjével kapcsolatos kiegészítő egyéni és országok közötti különmegbeszélések, esetenként csoportjellegü tárgyalások lebonyolítására is. A szellemitulajdon-védelem területének lettországi felértékelődését mutató egyértelmű tény, hogy a konferenciát a lett miniszterelnök, majd az igazságügyi miniszter nyitotta meg, aki a továbbiakban is megtisztelte a konferenciát jelenlétével. Általánosságban elmondható, hogy a konferencia feszített üteme, az egyes előadók számára rendelkezésre álló idő rövidsége, továbbá a konferencia tárgyának átfogó jellege miatt az előadóknak a témához való közelítése eléggé heterogén volt. A nemzetközi szellemi tulajdoni szervezetek vezetői annak a hatásnak a szélesebb összefüggéseit feszegették, amit a szellemi tulajdon oltalma gyakorol a gazdasági folyamatokra, röviden vázolva szervezetük e téren folytatott főbb tevékenységeit, a fejlesztés stratégiáit és irányait. A hivatali elnökök és képviselőik általában a nemzeti hivatalok innovációs folyamatokban játszott szerepét, a hivatali tevékenységeknek a gazdasági folyamatokkal való öszszefüggéseit boncolgatták, számos előadó felvetítette hivatala jövőképét és modelljét, ismertetve az innovációt és a gazdasági növekedést elősegítő intézkedéseit és elképzeléseit, a jövőre vonatkozóan tervezett lépéseit. Különbségek voltak az előadók között a témához való közelítés módja tekintetében is: egyes előadók hivataluk már többé-kevésbé ismert adatainak bemutatásával, mások a célok és stratégiák ismertetésével, táblázatok, modellek, grafikonok reprezentálásával tettek eleget a felkérésnek, a finn hivatal elnöke pedig filmet mutatott be a hivatal innovációt előmozdító tevékenységéről. A továbbiakban, a teljesség igénye nélkül, megkísérelünk néhány jellemző adatot és előadói gondolatot érzékeltetni az elhangzott előadásokból, ami az előadások nagy száma miatt csak korlátozott mértékben lehetséges. A konferencia szervezőinek ígérete szerint az előadásokból szerkesztett kiadvány készül, így a jelen összeállítás csak „kedvcsináló” jellegű kóstoló. A Lett Köztársaság miniszterelnöke, Aigars Kalvitis az európai országok gazdasági növekedésével összefüggő együttműködés alapelveit rögzítő, 2000. márciusi Lisszaboni Agenda és ennek 2005 tavaszán történt felülvizsgálata jelentőségét hangsúlyozta. Ennek központi kérdése a versenyképesség javítása, többek között a gazdaságba és az emberi erőforrásokba történő beruházások. A versenyképesség és az innováció komplex célrendszert alkotnak, amelynek fontos eleme a hatékony innovációs stratégia és az ennek előmozdításában kulcsszerepet játszó, hathatós szellemitulajdon-védelmi rendszer. A lett miniszterelnök
