Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja
64 Hírek, események kiemelte a találmányok kereskedelmi hasznosításából származó előnyök fontosságát és az ezt elősegítő szellemitulajdon-védelmi tevékenység és a szabadalmi információ jelentőségét. Hangsúlyozta a jelenlegi konferencia kiemelkedőjelentőségét, aminek ékes bizonyítéka a 18 európai nemzeti iparjogvédelmi hivatal és a nagy szellemi tulajdoni intézmények (ESZH, WIPO, OHIM) legmagasabb szintű vezetőinek jelenléte. Biztosította a konferenciát arról, hogy a lett kormány a jövőben még fokozottabb szerepet tulajdonít majd a szellemitulajdon-jog tárgyai fontosságának. A konferencia felett „védnöki” szerepet betöltő lett igazságügyi miniszter asszony, Solvita Aboltina örömének adott hangot, hogy Lettország házigazdája lehet egy ilyen magas szintű rendezvénynek, amelynek hallgatóságában helyet foglalnak a közintézmények, a magánszektor és a helyi szakmai közélet képviselői. Az előadó kiemelte az alkotó gondolkodás és a cselekvés szerepét a mindennapi életben, melynek eredményei a szellemi tulajdon termékei. E termékek nagymértékben javítják a társadalom innovatív szintjét, ami végső soron életminőségünk javulásához vezet. Megítélése szerint ugyanolyan fontosságú a korszerű szellemitulajdon-védelmi jogalkotás, mint a jogszabályok gyakorlati megvalósulása, a jogérvényesítés. A nemzetközi szellemitulajdon-jogi szervezetek vezetői által tartott előadások néhány gondolata Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke, Alain Pompidou professzor emlékeztette a résztvevőket, hogy Lettország az EU tagállamaként 2005. július 1-jén csatlakozik az európai szabadalmi rendszerhez. A csatlakozási dokumentumot a lett parlament már ratifikálta. A lett csatlakozást az európai szabadalmi rendszer bővítési láncolatába helyezve elhangzott, hogy az 1999-ben elkezdődött folyamat eredményeként a közép- és kelet-európai országok csatlakozásával a szervezet létszáma több mint egyharmadával nőtt, 2005 végére a tagállamok száma eléri a 32-t, sőt a közeljövőben Norvégia csatlakozását is üdvözölhetjük. A kiterjesztési megállapodás öt balkáni országban való hatálybalépésével és majdan ezen államoknak az Európai Szabadalmi Szervezethez való csatlakozásával a tagállamok száma hamarosan 38 lesz. Az Európai Szabadalmi Szervezet a világ legnagyobb szabadalmi régiója, potenciális piacként csaknem 600 millió embert fog érinteni. Idézte e bővülés főbb állomásait, például az 1993 és 2001 között megvalósult és 15 millió euró beruházású Regionális Iparjogvédelmi Programot és a nyugat-balkáni országok számára készült CARDS programot. Külön kitért az Európai Szabadalmi Hivatalnak a csatlakozással kapcsolatos együttműködési tevékenységére az ESZH és a nemzeti szabadalmi hivatalok között, ismertetve a célként kitűzött beruházásokat. Az ezzel kapcsolatos teljes költségvetésre az ESZH átlagban évi 7,5 millió eurót irányozott elő. Részletesen nevesített hat ilyen tevékenységet: a hivatalok állományát képező és egyéb nemzeti szakemberek és a rendszert általában használók oktatása, a szabadalmi tudatosság fokozása, a nemzeti hivatalok infrastruktúrájának javítása (pl. EPOSCAN-, EPOQUE-hozzáférés), az IP-adminisztrációs eljárások automatikus rendszereinek tökéletesítése (pl. EPTOS-Toolbox), új szabadalmi információs tennékek és szolgáltatások kifejlesztése, továbbá a lokális IP-infrastruktúra fejlesztése (pl. hálózatok, szabadalmi információs pontok, regionális technológiai központok stb. fejlesztése). A szabadalmi információ jelentőségét hangsúlyozva említette az internetes esp@cenet szolgáltatás kifejlesztését, amelyben korszerű, felhasználóbarát módon az 1920 óta a világon publikált több mint 55 millió szabadalmi bejelentés térítésmentesen hozzáférhető. Említés történt az epoline online szolgáltatás és az ESZH és az Európai Bizottság közötti IPR-helpdesk szolgáltatásról is. Az európai tudásalapú társadalom jelentőségét taglalva az előadó számos gondolatot hangsúlyozott: például a globális gazdaságban a legsikeresebb országok az eladásra szánt termékekben testet öltött ismereteket és információt „termelik ki”, sokszor nem csupán a terméknek magának az előállítása fontos, hanem az innovátorral való „rendelkezés”, a szabadalommal védett találmány kifejlesztése. Ez, az innováció által mozgatott növekedés összefügg például a hálózatok (internet) segítségével terjesztett tudással, a szabadalmi hivataloknak így nagy szerepük van abban, hogy támogassák a találmánytól a szabadalomig, a szabadalomtól az innovációig és az innovációtól a piacig terjedő láncot. A szabadalmak eszmei vagyontárgyként való kezelésének szerepe egyre nő, hozzáadott kereskedelmi értékként való funkcionálásuk vitathatatlan. A változó gazdasági és politikai környezetben igen fontos, hogy az ESZH szabadalomengedélyezési eljárásának folyamatában a jogbiztonság szavatolva legyen. A nemzeti piacnak nemzeti szabadalmi rendszerre van szüksége, de az európai piacnak megbízható európai szabadalmi rendszerre. Az Európai Szabadalmi Hivatalnak innovációs kihívással kell szembenéznie, releváns szerepe lesz a Lisszaboni Agenda „felfrissítésében” (Wim Kok Report), és támogatni fogja az új lisszaboni folyamatot. Európa és a világ gazdasági tájképén a globalizáció, az egyedüli piac, az euró, az új vállalati fúziók, a dereguláció, a privatizáció, a TRIPS és a tudásalapú társadalom dominál. Az európai szabadalmi bejelentési számok egyre nagyobbak: a bejelentések száma nyolc éven belül megduplázódott, az elmúlt évben elérte a 180 ezres nagyságrendet. Ennek alapvetően két fő oka van: megnőtt az első bejelentések és az első bejelentésre számított kiegészítő bejelentések száma. Ez az ESZH központi szerepét húzza alá, és olyan európai nemzetközi szervezetként való tevékenységét tételezi fel, ahol a szabadalmaztatási eljárás központositott. Az előadó úgy vélte, az ESZH képes lesz megbirkózni a munkateherrel saját eszközeit alkalmazva. Az erős és működőképes európai szabadalmi rendszerrel szembeni kihívást manapság az ESZH „átkonfigurálásának” (re-configure) igénye jelenti, és az ugyanilyen célokkal rendelkező, korszerű nemzeti szabadalmi hivatalok megteremtése. Korszerűsíteni kell az ESZH és a nemzeti hivatalok közötti szinergia folyamatát, az ESZSZ Igazgatótanácsa (IT) jelenleg egy ilyen hatékony modell kialakításán dolgozik. Erősíteni kell a tagállamok helyi IP-infrastruktúráját, az IT akciótervet dolgoz ki erre nézve. Az előadó külön foglalkozott az európai szabadalmi kultúra kérdésével, világossá téve, hogy ezen a területen Európa lemaradt az USA és Japán mögött, különösen a tudatos
