Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Technikatörténet. Végh László: Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése 1. rész
Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése - 1. rész 93 leütések lajstromozására kellett csak az államnak szorítkoznia, bármely vitás kérdés a bíróságokra került. (Az más kérdés, hogy az 1802-ben megalakult önálló hivatal vezetője, dr. Thornton tulajdonképpen a törvény ellenére, az általa személyesen ismert magas rangú állami vezetők politikai támogatásával más jogalkalmazói gyakorlatot folytatott, amellyel egészen az 1830-as évekig kiegyensúlyozta a törvényben rejlő egyoldalúságot.) Érdemes egyenként sorra venni, kik vettek részt az 1787- es alkotmányjogi alapok (a) megteremtésében, és az 1790- es első (b) és az 1793-as második (c) szabadalmi törvény meghozatalában. A fenti megjelölések alapján tehát megpróbáljuk külön-külön elemezni azt a három fázisban lezajló eseménysort, amely az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének legkorábbi, egészen 1836-ig fennálló szakaszának törvényi hátterét biztosította. 4. ábra: Az alkotmányozó gyűlés üléseinek színhelye, Philadelphia (1787) 4. A jogalkotás folyamata (a) A szövetségi szabadalmi rendszer alapja: az 1787. évben kidolgozott alkotmány 1787 májusában összeült az alkotmányozó szövetségi gyűlés, az Alkotmányozó Konvenció, eredetileg a konföderációs cikkelyek felülvizsgálatára. A fő problémát a tagállamok összehangolhatatlan magatartása okozta. A konföderációs cikkelyek alapján a szövetségi kongresszus nem képes önálló bevételekre szert tenni, a tagállamok a szövetség által megkötött nemzetközi szerződéseket nem vagy csak feltételesen tartották kötelezőnek magukra nézve, továbbá folyamatosan adtak ki egymás jogait sértő rendelkezéseket (például szabadalmi ügyekben). Az új alkotmányozás elfogadásához vezető fordulatot a virginiai és a new jersey-i küldöttek tervezetéről kibontakozó vita okozta. A május 29-én előterjesztett virginiai tervezet olyan szövetségi államszervezet létesítését javasolta, amely inkább a nagyobb államok akaratának érvényesüléséhez vezetett volna. Június 15-én New Jersey előterjesztette azt a tervezetet, amely a kisebb államok egyenjogúságára helyezte a hangsúlyt a szövetségen belül. Mindkét csoport erős szövetségi állam létrehozása mellett érvelt, a hatalmi ágak szétválasztásában látva biztosítékokat a központi hatalommal való visszaélés lehetősége ellen. Július 26-ára megszületett a kompromisszumos alkotmánytervezet, majd a részletes vita alapján véglegesített szöveg augusztus 6-án elfogadásra került. Ezekben a változatokban a kongresszus által adományozható szabadalmakról még nem esett szó. Csak 1787. augusztus 18-án fordult James Madison a részletes vitára alakult bizottsághoz javaslataival. A javaslatok, melyek a törvényhozás jogosultságainak kiegészítésére vonatkoztak, tartalmazták az alábbi két mondatot is: „to secure to literary authors their copyright for a limited time” és, mindenekelőtt „to encourage, by premiums and provisions, the advancement of useful knowledge and discoveries”. A bizottság tagjai és számos más képviselő augusztus 22-én ott volt a Philadelphiát átszelő Delaware folyón tartott bemutatón, amelyen Jonathan Fitch első működőképes gőzhajója vízre szállt. Ez az esemény olyan fontosságúnak számított, hogy az alkotmányozó gyűlés elnapolta erre a napra eső ülését, hogy lehetővé tegye a képviselőknek a részvételt. Számosán közülük a gőzerővel meghajtott hajó fedélzetére is felmerészkedtek. Ennek ellenére augusztus 29-én a kongresszus nem foglalt állást a módosító indítvány ügyében, hanem a tagállamok egy-egy képviselőjéből álló bizottságot hozott létre a kérdés eldöntésére. Virginia államot az indítvány beterjesztője, James Madison képviselte a bizottságban. A bizottság 1787. szeptember 5-én az alkotmányban ma is szereplő megfogalmazás szerint elfogadásra javasolta a módosító indítványban foglaltakat. Az így véglegesített alkotmány szeptember 17-én teljes formájában elfogadásra került. 1787. szeptember 28-án az alkotmányozó gyűlés döntött az alkotmány ratifikálásának a tagállamok számára nyitva álló módjáról, és a dokumentumok elküldésével kimondta a gyűlés feloszlását. Közismert, hogy Amerikában alkotmányos jog a fegyverviselés. Ez például időrendben később került az alkotmányba, a ratifikálás körül kialakult vita során. A Bill of Rights tíz alkotmánymódosítási cikkely elfogadása volt, amelyet a Thomas Jefferson körül tömörülő politikai erők fogadtattak el az egyéni jogok hangsúlyozott biztosítására 1791 -ben. Az Egyesült Államok ma is hatályban lévő alkotmányának szövegében ezután 210 év alatt mindössze 16 újabb módosításra került sor. (b) Az 1790-es első szabadalmi törvény Az alkotmány elfogadása utáni megváltozott helyzet szabadalmi területen rögtön jelentkezett, mert a feltalálók jelentős része továbbra is a tagállamokban külön-külön igényelte a szabadalmakat. New York állam bíróságán viszont hamarosan úgy merült fel a kérdés, hogy továbbra is adhatnak-e szabadalmat az egyes államok, vagy ez már az alkotmányba ütközik. A helyi bíróság megállapította, hogy az alkotmány alapján nem lehet kizárni az egyes államokat a saját területükre vonatkozó szabadalmi oltalom megadásából. A fellebbezést követően az ügy a frissen megalakult Szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz került, amely az első fokkal ellentétes döntést hozott. A döntés eredménye ekkor csak azt jelentette, hogy az egyes államok már nem adhatnak szabadalmakat, mert ez az elfogadott alkotmánnyal ellentétes. Az alkotmány ratifikálása előtti tagállami szabadalmakról viszont nem rendelkeztek. A Legfelsőbb Bíróság döntése
