Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Technikatörténet. Végh László: Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése 1. rész

92

Vcgh László

evezőlapátolással átszállítania az erős sodrású folyón. Az első elképzelései valóban a folyómeder alján megtámaszkodó, gőzgéppel meghajtott szerkezetre vonatkoznak. (Állítólag ennél többet is tett: 1783 novemberében az ügyben petícióval fordult Maryland állam törvényhozásához.)

Rumsey George Washingtonnal 1784-ben találkozik személyesen először. Rögtön el is vállalja a függetlenségi háború befejeztével birtokaira visszatérő győztes hadvezértől a település mellett lévő birtokán istálló és intézőház építését. A kocsmába betérő államférfinak állítólag már ekkor bemutatja elkészített gőzhaj ómodellj ét, sőt, hamarosan a kor szokásainak megfelelő igazoló irathoz is hozzájut, amelyben Washington dicséri az általa megkonstruált szerkezet felettébb hasznos voltát (bár az igazolásban gőzerőről szó sem esik). Akkoriban egy ilyen irat felért egy cégbejegyzéssel, amire vállalkozást lehetett alapítani. Ez volt Fitch vágya is, amiért egy év múlva beutazta fél Amerikát, akkor már hiába.

Úgy tűnik, Rumsey nála sokkal jobban szót értett a befolyásos emberekkel. 1795 júliusában már a Potomac folyó hajózhatóvá tételére alakított testület vezetőjévé választják, Washington ajánlásával. (Fitchnek néhány évvel később ez sem sikerül, amikor dr. William Thomtonnal együtt pályázik hasonló pozícióra. Amíg üzlettársát, az eredetileg orvosi végzettségű dr. Thomtont megválasztják a közutak rendbetartására létrehozott bizottságba, Fitch-et „kellő műszaki ismeretek” hiányában eltanácsolják. Dr. Thomton sok egyéb profilú feladat után 1802-től az önálló szabadalmi iroda első vezetője a külügyminisztériumban. 26 éven át a szabadalmi ügyek teljhatalmú állami tisztviselőjeként írásunk második részének főszereplője lesz.)

A legfontosabb események azonban egyelőre nem a vízen zajlanak gőzhajóügyben. Rumsey Bath-ban, mostohatestvére asztalosműhelyében készítteti modellje alapján a gőzhajója vázát adó hajótestet. Decemberben megérkezik Baltimore-ból egy Watt-féle gőzgép, amelyet még ebben a hónapban beszerelnek a Bath-ból átszállított hajótestbe. A helyszín ettől kezdve ugyanis Shepherdstown. Az első próbálkozásra csak 1786 áprilisában kerülhet sor, mivel a Shenandoah-folyó alaposan be van fagyva. A reményt keltő kísérletből valódi hajókázás csak 1787 decemberében lesz, mivel a korábbi elképzelésekhez képest egy másik, erősebb gőzgép szükséges a vízen való haladásra. Elképzelhető, hogy addigra a haladást biztosító műszaki megoldás is változott (ez volt az a pont, ami miatt Fitch és társai leginkább vitatták Rumsey elsőbbségét). A műszaki kísérleteknél a vállalkozás szervezésében Rumsey még sikeresebbnek bizonyul. Megnyeri a technika területén legnagyobb elismertségnek örvendő Benjamin Franklin támogatását (Fitchnek ez sem sikerült), és az ő segítségével a gazdasági mellett tudományos társaságot is alapít, amely Rumseian Society néven ma is működik. A vállalkozás tagjai 1788-ban úgy döntenek, hogy Rumsey-t Angliába küldik, hogy ott szerezzen szabadalmat megoldására. A választásukat befolyásolta, hogy az ekkor már vetélytárs Fitch és Rumsey hat tagállamban ugyanarra a megoldásra szerezhettek szabadalmat, mivel a helyi törvényhozások nem tartották fontosnak a kettős szabadalmaztatás tilalmát a tagállamon belül sem. A feltalálók egymással megegyezni nem akartak, a gazdasági társaságok érdekei ütköztek, de a gőzhajómodellek tökéletesítése közben a bírósági csatamezőkön megpróbálták összemérni erejüket. Ez első látásra kevésbé költségesnek tűnt, mint a piaci verseny. Rumsey és társai végül úgy döntenek, érdemesebb szerencsét próbálni Angliában, ahol akár „valódi” angol szabadalmat is szerezhetnek. Fitch ekkor nem engedhette meg magának a külföldi próbálkozást, igazságának folyamatos kereséséhez támogatókat keresve egyre inkább a szövetségi törvényhozás hatáskörébe terelte a probléma megoldását. A sors fintora, hogy az így létrejött szövetségi szabadalmi rendszer nem döntötte el kettejük vitáját, sőt tovább bonyolította azt.

James Rumsey egyébként folyamatosan Angliában tartózkodik a vita továbbgyűrüzése idején, újabb hajót is épít, előadásokat tart a Society of Mechanic Arts-ban. Úgy tűnik, hogy az egy évtizede még városszéli kocsmáros, ügyes kezű és jó kapcsolatépítő tulajdonságokkal rendelkező amerikai egyre inkább tudományos karrier építésébe fog az egykori anyaországban. Befolyásos üzlettársai eközben hatásosan képviselik otthon az ő és vállalkozása érdekeit. A szabadalmi vita újabb „döntetlenje” után (1791. április 26.) néhány hónappal, decemberben azonban Rumsey váratlanul meghal. Londonban temették el, de vállalkozása és monopóliumai Amerikában még sokáig szerepet játszottak a gőzhajóépítés és a szabadalmak körüli viták történetében.

Az események eddigi szakaszában már feltűntek az amerikai szabadalmi rendszer megszületésének legfontosabb szereplői. Ennek az időszaknak a legjellemzőbb vonása, hogy a döntések meghozatalát, az eljárás módjának megválasztását nagyban befolyásolták egyéni megfontolások, a szabadalmi rendszer mechanizmusa még széles teret hagyott a szubjektív befolyásnak. Ez a vonás mind a jogalkotás által dominált (1787-1793), mind az elsődlegesen jogalkalmazásban megnyilvánuló (1793-1836) szabadalmi rendszer működésére elmondható. Az érintett szereplők személyesen ismerték egymást, támogatták vagy konfrontálódtak az érdekeik mentén többször átrendeződő csoportok tagjaként egyes kérdések eldöntésére. A legjelentősebb szabadalmi tárgyú esemény a gőzhajó építésére vonatkozott, amely tulajdonképpen a szabadalmi rendszer megszületésének folyamatától egészen az 1820-as évekig átszőtte a kibontakozó önálló jogintézmény legfontosabb elemeinek formáját. A legismertebb politikusok, az alkotmány megszerkesztői, hivatalban lévő és leendő elnökök levelezésében, ha a szabadalmakról volt szó, mindig feltűnt Fitch vagy Rumsey neve. Ez a vita az érintett személyek szerepén keresztül szinte kikényszerítette a kérdés alkotmányban szövetségi szintre történő emelését. Az elsőbbség igazságos megállapításának problémaköre Amerikában már ekkor felvetődik az alkotmány elfogadása előtti, független államok egymással nem egyeztetett szabadalmi engedélyezési gyakorlata miatt. A legkorábbi, 1790-es törvény megalkotásának gyorsasága, a már elfogadott alkotmányra hivatkozó feltalálói petíciók sora érzékletesen mutatja, mennyire nem (csak) elméleti, hanem a gyakorlati élet által kiváltott jogalkotói reakcióról van szó.

Az első törvényről előzetesen annyit kell megállapítani, hogy igen magas állami szinten, de sok hiányossággal, például az állami döntés elleni bíróságokhoz való fellebbezés lehetőségének biztosítása nélküli eljárási rendet írt elő. Az alkotmánynak a hatalmi ágak megosztására törekvő szemlélete itt már nem valósult meg meg. Ehhez képest az 1793-as törvény alapján tulajdonképpen a szabadalmi beje-