Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Technikatörténet. Végh László: Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése 1. rész
Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése - 1. rész 87 Tulajdonhoz való jog, egyén és állam kapcsolata, kizárólagosságjogok feletti rendelkezésre vonatkozó szabályok: a szabadalmi jog területén is találkozunk ezekkel a fogalmakkal. A brit és az amerikai fejlődés egyik első elágazása már valahol itt kezdődik. A brit valóságnak a hobbesi, az uralkodó iránti hűséget fenntartó elképzelések feleltek meg jobban. Amerikában azonban, ahol éppen a brit alattvalói státuszból származó hátrányok vezettek a függetlenségi háborúhoz, a locke-i értelmezés alapján nem uralkodói kegyként, adományként, hanem az állam és egyén viszonyának egyik fontos elemeként definiálják a szabadalmi területet is. A természettudományok és a jog soha nem álltak egymással olyan szoros összefüggésben, mint a XVII. században. A természetjogi gondolkodás emeli ki a jogot a középkori hierarchikus személyi kapcsolatrendszerekre korlátozódó, elsősorban szokásokon alapuló, helyi hagyományokhoz, vallási előírásokhoz idomuló jogfelfogásból. Tulajdonképpen a természettudományok akkor univerzálisnak hitt törvényeinek megfelelő szabályokat szerették volna meglelni a jog által, a társadalom vonatkozásában. A korábbi írott jog érvényessége is megkérdőjeleződött azáltal, hogy csak az igaznak, pontosabban az empirikus úton helyesnek bizonyult jogszabályt tekintették alkalmazhatónak. 2. Anglia szabadalmai Ha a távolabbi múltba tekintünk, Velence és Firenze is igényt tarthat a szabadalmi területen oly fontos, egyfajta elsőbbségre. A sós vízen úszó kereskedőváros első embere, a velencei dózse intézkedései között több is fennmaradt, amely meghatározott időtartamra kizárólagos jogot adományozott elmés megoldások alkalmazására, elsősorban a komoly nehézségekbe ütköző ivóvízellátással kapcsolatosan. A legkorábbi ilyenjellegű kiváltságlevélre azonban Firenzében bukkantak. A firenzei városi tanács, a podesta szentesítésével a közmunkatanács adományozott 1421-ben több évre szóló kizárólagos használati jogot Filippo Brunelleschinek, a dóm ma is megcsodálható kupolájának építésével megbízott reneszánsz építőművésznek. Az 1419-ben megkezdett kupolaépítéshez az Amo-folyón kellett szállítani a súlyos építőköveket. A szállításhoz Brunelleschi speciális szállítóhajót tervezett, amelynek használatára kapta a kizárólagos jogot három évre. Brunelleschi az első ismert feltaláló, akiről fennmaradt, hogy hivatalos privilégiumot kapott meghatározott időtartamig találmányára. A találmányokért első alkalommal Angliában került sor jelentős számban szabadalmi oklevelek kibocsátására, királyi pátensek formájában. Angliában is az építéshez kapcsolódik az első szabadalom adományozása. John of Utynam 1449. április 3-án kapott 20 éves időtartamra szóló kiváltságlevelet színes üveg gyártására. Az adományozó VI. Henrik az általa Cambridge-ben alapított King’s College és Eton College épületeit kívánta feldíszíteni színes üvegablakokkal. John Utynam azonban nem feltaláló volt, csak importálta az ismereteket. Flandriában járva sajátította el a színes üveg előállítását, Angliában azonban ismeretlen volt az eljárás. Szabadalmasként vállalnia kellett, hogy a királyi építkezésekhez szükséges színes üveg elkészítésére betanítja a helybéli mestereket. Sajnos, az így elkészült ablakok egyike sem maradt fenn. A következő, hasonló kiváltságlevél kibocsátására a királyi levéltárak szerint több, mint 100 évet kellett várni. 1552. április 26-án Henry Smyth kapott királyi pátensben monopóliumot szintén üveg, úgynevezett normandiai üveg előállítására. Az elnevezés alapján, az előbbiekhez hasonlóan, itt is a találmány importálásáról lehetett szó. A király jogosultsága monopóliumok adományozására természetesen nem törvényi felhatalmazáson alapult. A bíróságra kerülő esetek eredményeként azonban a már ismert megoldásokra vonatkozó szabadalmak érvényessége megkérdőjeleződött. A király adományozási gyakorlatát ez sokáig kevéssé befolyásolta. Szükségessé vált tehát a törvényi szabályozás, amely az 1623-as „Statute of Monopolies”-ban öltött testet. A „Statute of Monopolies” szerint a szabadalom csak akkor érvényes, ha a megoldás valódi, és legelső kidolgozójának, azaz a feltalálónak lett megállapítva. A feltaláló kötelezettségévé tették viszont, hogy a megoldást az érdeklődőknek hét éven át betanítsa, majd további hét éven át begyakoroltassa. Az oltalom időtartama, a 14 év is ezen elv alapján került megállapításra. Hamarosan be kellett látniuk, a feltalálók számára előírt kötelezettségek helyett más módon, a megoldások részletes leírásának megkövetelésével kell biztosítani a közérdek érvényesülését, így születtek meg az első szabadalmi leírások, az úgynevezett „Specifications” helyett ugyanis korábban csak a mai kivonatnak megfelelő leírásokat követelték meg és tartották nyilván. Bár a 2x7 éves elv már tartalom nélkülivé vált, a megszokásból eredően a 14 éves oltalmi idő hosszú időre a szabadalmak oltalmi idejévé vált. (Az első „Specifications”-! tartalmazó, megadott szabadalom 1712. április 1- jén jelent meg.) Anglia a kiindulópontja a gőzgép térhódításának is. Mivel az amerikai szabadalmi rendszert a gőzhajó fejlesztése körüli viták és a vitákra jogi megoldást kereső politikus-államférfiak tevékenysége inspirálta, ezért pár sorban érdemes feleleveníteni a gőzhajó alapvető elemének, a gőzgépnek az angliai előzményeit. A legegyszerűbb gőzgép, az atmoszferikus gőzközfolyamaton alapuló berendezés alapelveit a francia Denis Papin írta le először, már 1690-ben. Ez az elv a gyakorlatban csak igen nagyméretű és súlyos alkotórészekből álló szerkezet esetén volt képes kellő hatásfokú munkavégzésre. Az elv első gyakorlati alkalmazására már Angliában került sor Thomas Newcomen révén, aki megtalálta az egyetlen területet, ahol a fenti hátrányok mellett még érdemes volt kísérletezni a szerkezettel: a bányászatot. (Newcomen gépének a működéshez is szüksége volt a bányákra: a korabeli kritikák szerint megépítéséhez egy ércbányára, hőigényének biztosítására egy szénbánya teljes kapacitására szükség volt...) A megfelelő hatásfokú gőzgép kialakításához új elv kidolgozására, és az anyagtakarékosságban skót erényekre volt szükség. Mindezekkel rendelkezett a glasgow-i illetőségű James Watt (1736-1819). Watt szerkezete nem a légköri nyomás levegőjével, hanem a gőz túlnyomásával végeztette a munkát. Első szabadalmát 1769. január 5-én kapta az angol királytól, amelyet még számos követett. A közvetlen hatású kisnyomású, és a kettős hatású gőzgépre vonatkozó, egymásra épülő szabadalmai az 1800. évtől váltak szabadon hasznosíthatóvá (7. ábra).
