Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Technikatörténet. Végh László: Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése 1. rész

Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése - 1. rész 87 Tulajdonhoz való jog, egyén és állam kapcsolata, kizáró­lagosságjogok feletti rendelkezésre vonatkozó szabályok: a szabadalmi jog területén is találkozunk ezekkel a fogalmak­kal. A brit és az amerikai fejlődés egyik első elágazása már valahol itt kezdődik. A brit valóságnak a hobbesi, az uralko­dó iránti hűséget fenntartó elképzelések feleltek meg jobban. Amerikában azonban, ahol éppen a brit alattvalói státuszból származó hátrányok vezettek a függetlenségi háborúhoz, a locke-i értelmezés alapján nem uralkodói kegyként, ado­mányként, hanem az állam és egyén viszonyának egyik fon­tos elemeként definiálják a szabadalmi területet is. A természettudományok és a jog soha nem álltak egy­mással olyan szoros összefüggésben, mint a XVII. század­ban. A természetjogi gondolkodás emeli ki a jogot a közép­kori hierarchikus személyi kapcsolatrendszerekre korláto­zódó, elsősorban szokásokon alapuló, helyi hagyományok­hoz, vallási előírásokhoz idomuló jogfelfogásból. Tulaj­donképpen a természettudományok akkor univerzálisnak hitt törvényeinek megfelelő szabályokat szerették volna meglelni a jog által, a társadalom vonatkozásában. A koráb­bi írott jog érvényessége is megkérdőjeleződött azáltal, hogy csak az igaznak, pontosabban az empirikus úton he­lyesnek bizonyult jogszabályt tekintették alkalmazhatónak. 2. Anglia szabadalmai Ha a távolabbi múltba tekintünk, Velence és Firenze is igényt tarthat a szabadalmi területen oly fontos, egyfajta el­sőbbségre. A sós vízen úszó kereskedőváros első embere, a velencei dózse intézkedései között több is fennmaradt, amely meghatározott időtartamra kizárólagos jogot adomá­nyozott elmés megoldások alkalmazására, elsősorban a ko­moly nehézségekbe ütköző ivóvízellátással kapcsolatosan. A legkorábbi ilyenjellegű kiváltságlevélre azonban Firenzé­ben bukkantak. A firenzei városi tanács, a podesta szentesí­tésével a közmunkatanács adományozott 1421-ben több évre szóló kizárólagos használati jogot Filippo Brunel­­leschinek, a dóm ma is megcsodálható kupolájának építésé­vel megbízott reneszánsz építőművésznek. Az 1419-ben megkezdett kupolaépítéshez az Amo-folyón kellett szállíta­ni a súlyos építőköveket. A szállításhoz Brunelleschi speciá­lis szállítóhajót tervezett, amelynek használatára kapta a ki­zárólagos jogot három évre. Brunelleschi az első ismert fel­találó, akiről fennmaradt, hogy hivatalos privilégiumot ka­pott meghatározott időtartamig találmányára. A találmányokért első alkalommal Angliában került sor jelentős számban szabadalmi oklevelek kibocsátására, ki­rályi pátensek formájában. Angliában is az építéshez kap­csolódik az első szabadalom adományozása. John of Utynam 1449. április 3-án kapott 20 éves időtartamra szóló kiváltságlevelet színes üveg gyártására. Az adományozó VI. Henrik az általa Cambridge-ben alapított King’s Coll­ege és Eton College épületeit kívánta feldíszíteni színes üvegablakokkal. John Utynam azonban nem feltaláló volt, csak importálta az ismereteket. Flandriában járva sajátította el a színes üveg előállítását, Angliában azonban ismeretlen volt az eljárás. Szabadalmasként vállalnia kellett, hogy a ki­rályi építkezésekhez szükséges színes üveg elkészítésére betanítja a helybéli mestereket. Sajnos, az így elkészült ab­lakok egyike sem maradt fenn. A következő, hasonló kiváltságlevél kibocsátására a ki­rályi levéltárak szerint több, mint 100 évet kellett várni. 1552. április 26-án Henry Smyth kapott királyi pátensben monopóliumot szintén üveg, úgynevezett normandiai üveg előállítására. Az elnevezés alapján, az előbbiekhez hasonlóan, itt is a találmány importálásáról lehetett szó. A király jogosultsága monopóliumok adományozására természetesen nem törvényi felhatalmazáson alapult. A bí­róságra kerülő esetek eredményeként azonban a már ismert megoldásokra vonatkozó szabadalmak érvényessége meg­kérdőjeleződött. A király adományozási gyakorlatát ez so­káig kevéssé befolyásolta. Szükségessé vált tehát a törvé­nyi szabályozás, amely az 1623-as „Statute of Mono­­polies”-ban öltött testet. A „Statute of Monopolies” szerint a szabadalom csak akkor érvényes, ha a megoldás valódi, és legelső kidolgozójának, azaz a feltalálónak lett megállapít­va. A feltaláló kötelezettségévé tették viszont, hogy a meg­oldást az érdeklődőknek hét éven át betanítsa, majd további hét éven át begyakoroltassa. Az oltalom időtartama, a 14 év is ezen elv alapján került megállapításra. Hamarosan be kellett látniuk, a feltalálók számára előírt kötelezettségek helyett más módon, a megoldások részletes leírásának meg­követelésével kell biztosítani a közérdek érvényesülését, így születtek meg az első szabadalmi leírások, az úgyneve­zett „Specifications” helyett ugyanis korábban csak a mai kivonatnak megfelelő leírásokat követelték meg és tartot­ták nyilván. Bár a 2x7 éves elv már tartalom nélkülivé vált, a megszokásból eredően a 14 éves oltalmi idő hosszú időre a szabadalmak oltalmi idejévé vált. (Az első „Specifica­tions”-! tartalmazó, megadott szabadalom 1712. április 1- jén jelent meg.) Anglia a kiindulópontja a gőzgép térhódításának is. Mivel az amerikai szabadalmi rendszert a gőzhajó fej­lesztése körüli viták és a vitákra jogi megoldást kereső politikus-államférfiak tevékenysége inspirálta, ezért pár sorban érdemes feleleveníteni a gőzhajó alapvető elemé­nek, a gőzgépnek az angliai előzményeit. A legegysze­rűbb gőzgép, az atmoszferikus gőzközfolyamaton alapu­ló berendezés alapelveit a francia Denis Papin írta le elő­ször, már 1690-ben. Ez az elv a gyakorlatban csak igen nagyméretű és súlyos alkotórészekből álló szerkezet ese­tén volt képes kellő hatásfokú munkavégzésre. Az elv első gyakorlati alkalmazására már Angliában került sor Thomas Newcomen révén, aki megtalálta az egyetlen te­rületet, ahol a fenti hátrányok mellett még érdemes volt kí­sérletezni a szerkezettel: a bányászatot. (Newcomen gépé­nek a működéshez is szüksége volt a bányákra: a korabeli kritikák szerint megépítéséhez egy ércbányára, hőigényé­nek biztosítására egy szénbánya teljes kapacitására szük­ség volt...) A megfelelő hatásfokú gőzgép kialakításához új elv ki­dolgozására, és az anyagtakarékosságban skót erényekre volt szükség. Mindezekkel rendelkezett a glasgow-i ille­tőségű James Watt (1736-1819). Watt szerkezete nem a légköri nyomás levegőjével, hanem a gőz túlnyomásával végeztette a munkát. Első szabadalmát 1769. január 5-én kapta az angol királytól, amelyet még számos követett. A közvetlen hatású kisnyomású, és a kettős hatású gőzgépre vonatkozó, egymásra épülő szabadalmai az 1800. évtől váltak szabadon hasznosíthatóvá (7. ábra).

Next

/
Oldalképek
Tartalom