Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Technikatörténet. Végh László: Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése 1. rész

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 110. évfolyam 1. szám 2005. február TECHNIKATÖRTÉNET VÉGH LÁSZLÓ r Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése 1. rész Az írás az amerikai szabadalmi rendszer kialakulásának okaival, korai működésének vizsgálatával kapcsolatos. Ér­demes megismerni a szabadalmi rendszer alkotmányjogi gyökereit, az alkotmányozás folyamatában a találmányok oltalmának kérdését felvető, az amerikai történelemben alapító atyákként számon tartott személyiségek köréből ki­kerülő jogalkotók szerepét, továbbá a korai működésen nyomot hagyó eseményeket. Végigkövethetők az egyre sokrétűbbé váló hivatali munka mindennapi életterét adó helyszínek, az egykori és máig meglévő építmények sora (ennek részletes ismertetésére a következő részben kerül sor). Talán egy kicsit a genius loci, a hely szelleme felidézé­sével, a működésnek térbeli kereteket adó színhelyek is­mertetésével jobban elképzelhetővé, valóságosabbá válhat az egyébként is sok színes eseménnyel tarkított kor Ameri­kája. (Az Amerika kifejezés a köznyelvnek megfelelő érte­lemben gyakran előfordul a cikkben az Egyesült Államok szinonimáj aként.) A hétköznapi európai vélekedés szerint az amerikaiak el­sősorban a XX. századi világháborús események alakulásá­nak köszönhetően j utottak vezető szerephez - az európai ál­lamokat kiszorítva-a világ dolgainak alakításában. Az eu­rópai fejlődéstől eltérő elemek az Egyesült Államok törté­netében felvetik a kérdést, hogy vajon más okok is komoly szerepet játszottak-e a dolgok alakulásában. A szabadalmi rendszer lehet az egyik ilyen elem, mivel az amerikai gaz­daságtörténészek gyakran ennek a rendszernek a működé­sében vélik felfedezni az Egyesült Államok mai gazdasági vezető szerepének gyökereit. Olyannyira, hogy a szabadal­mi rendszert mértékadó vélemények is a mindenki által is­mert amerikai álom fogalmának részeként, az annak meg­valósulását lehetővé tevő tényezők közé sorolják. Tény, hogy szokatlan módon ezen a területen inkább az amerikaiak rendelkeznek patinás hagyományokkal, külö­nösen, ha csak a kontinentális Európában gondolkozunk. Sőt, ezek a hagyományok szinte teljesen összefonódnak az európai mércével mérve nem túl hosszú nemzeti történelem legfontosabb korai mozzanataival. Mindezek alapján akár a szélesebb dimenziójú összehasonlításhoz sem elhanyagol­ható szerepet játszhat a szabadalmi rendszer evolúciójának vizsgálata. The Congress shall have Power . . . .To promote the Progress of Science and useful Arts, by securing for limited Times to Authors and Inventors the exclusive Right to their respective Writings and Discoveries . . . Constitution of the United States of America Article t, Section 8 Részlet az Egyesült Államok Alkotmányából I. A szabadalmi rendszer kialakulása 1. Eszmetörténeti előzmények Az angolszász világnak tulajdonított legfőbb jellegzetessé­gek többségénél megfigyelhetően — gondoljunk akár a mo­dem demokráciára, parlamentarizmusra - a szabadalmi rendszer „históriája” is a jó öreg Angliában kezdődött. Anglia, az ipari forradalomban rejlő lehetőségek megtalá­lója tette az első lépéseket az iparosodás elterjedésének megfelelő jogi táptalajt biztosító szabadalmi rendszer ki­alakítása felé. A rendszer megszületésének eszmetörténeti háttéréhez nélkülözhetetlen egy kis kirándulást tennünk a ködös Albionba. Az anyaország gondolkodásában komoly néze­tek kerültek megvitatásra azzal kapcsolatban, hogy mire való a hatalom gyakorlása. John Locke azt fejtegette nagy hatású írásaiban, hogy az állam létezésének értelme az, hogy biztosítsa polgárainak úgynevezett „veleszületett”, természetes jogait az élethez, szabadsághoz és nem utolsó­sorban a tulajdonhoz. Locke gondolatai eltértek honfitársa, Thomas Hobbes eredeti elképzeléseitől. Ő még azt állította, a természetből fakadó ezen „naturális” jogok biztosítására kizárólagosan az uralkodó, és nem az állam alkalmas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom