Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Hírek, események. Dr. Ficsor Mihály: Az innovációs törvényről jogászi szemmel
Az innovációs törvényről - jogászi szemmel 73 e) a kutatóhely jogosultságába tartozó szellemi alkotásokkal összefüggő értékelési, nyilvántartási és hasznosítási eljárások elveire; f) az a)—e) pontokkal kapcsolatos felelősség és hatáskör telepítésére [Itv. 18. § (1)—(2) bek.]. A szabályzatot a költségvetési szerv vezetője, közalapítvány esetében a kezelő szerv (szervezet), közhasznú társaság esetében a legfőbb szerv hagyja jóvá. A jóváhagyásra jogosult ezt a hatáskörét nem ruházhatja át [Itv. 18. § (4) bek.]. A hasznosító vállalkozásban történő részesedésszerzést, a részesedés megszüntetését vagy mértéke csökkentését - a szabályzattal összhangban - a költségvetési szerv vezetője, közalapítvány esetében a kezelő szerv (szervezet), közhasznú társaság esetében a legfőbb szerv hagyja jóvá. A jóváhagyásra jogosult ezt a hatáskörét nem ruházhatja át [Itv. 18. § (6) bek.]. E rendelkezésekhez kapcsolódik az Itv. 12. §-ának g) pontja, amelynek értelmében a pályázati eljárásban érvényesítendő követelmény, hogy a 18. § (1) bekezdésében meghatározott kutatóhely esetében a pályamű és a támogatási szerződés kötelező eleme a nyilatkozat arról, hogy rendelkezik szellemitulajdon-kezelési szabályzattal. E szabályzatok elkészítésére viszont a 18. § (5) bekezdése a törvény hatálybalépésétől számított tizenkét hónapot hagy. Erre tekintettel jelölik meg a záró rendelkezések a 12. §g) pontja hatálybalépésének napjaként e későbbi időpontot, azaz 2006. január 1-jét [lásd az 1.1. pontot, illetve az Itv. 31. §-ának (2) bek.-ét]. Amint arról már szintén szó esett a bevezetésben, az Itv.-hez kapcsolódó intézkedésekről szóló 2286/2004. (XI. 17.) Korm. határozat 5. pontja a törvény hatálybalépésétől számított három hónapot hagyott az érintett kormányzati szerveknek - az OM-nek, az NKTH-nak és az MSZH-nak - arra, hogy kiadják a szellemitulajdonkezelési szabályzatok kidolgozásához támpontokat nyújtó módszertani útmutatót. Az Itv. 19. §-a - ahogy az indokolás fogalmaz — „lényegesen egyszerűsíti, ezáltal felgyorsítja a költségvetési kutatóhelyek tulajdonában lévő szellemi alkotások hasznosításával összefüggő társaság, az ún. hasznosító („spin-off”, „spin-out”) vállalkozás alapítását, egyben szabályozza az abban történő részesedésszerzés feltételeit”. Az indokolás is rámutat: „így a törvény lehetővé teszi, hogy a költségvetési kutatóhely a szellemi alkotásának apportálásával létrejött gazdasági társaságban a Kormány, vagy a felügyeleti szerv és a pénzügyminiszter jóváhagyása nélkül is részt vehessen.” Az indokolás az egyszerűsítés okát abban jelöli meg, hogy „a költségvetési szervek vállalkozási tevékenységére vonatkozó érvényes szabályozás, azaz a miniszteri, illetve kormányszintű engedélyeztetési kötelezettség jelentősen nehezíti és lassítja a hasznosítás piaci folyamatait. A költségvetési kutatóhelyek szellemi alkotásainak létrehozását az államháztartás éppen a potenciális gazdasági és társadalmi hasznosítás érdekében finanszírozza. Ha ezt a jogrend nehezíti, akkor a közkiadás alapvető célja szenved sérelmet. A szellemi alkotások gazdasági társaságba való apportálásával nem fenyegeti veszély a közvagyont, mert ezáltal rugalmasabb és hatékonyabb lehet a K+F eredmények hasznosítása, ami a költségvetési kutatóhelyek forrásait bővítve nemzetgazdasági szintű hozadékot is jelent. A kincstári vagyon védelmére emellett garanciát jelent az, hogy kormányrendelet fogja szabályozni a vagyonnal kapcsolatos alapvető kérdéseket.” Az Itv. a szélesebbre tárt lehetőségeket, illetve a gyorsítást szolgáló egyszerűsítéseket garanciális szabályokkal ellensúlyozza. Ezekre az indokolás is felhívja a figyelmet: „a törvény korlátozza a szellemi alkotáson felül a gazdasági társaságba vihető pénzbeli hozzájárulás teljesítését, és garanciát tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a költségvetési szervre további terhek ne háruljanak.” Az Itv. 20. §-ának (1) bekezdése - pályázati úton elnyerhető - közfinanszírozású támogatást irányoz elő költségvetési és nonprofit kutatóhelyek részére hasznosító vállalkozás létrehozásához, illetve ilyenben tagsági jogviszony létesítéséhez vagy részesedés szerzéséhez. Ez a támogatás is a szellemi alkotások hasznosítását hivatott előmozdítani. Mivel (ahogy az indokolás is kifejti) a szellemi alkotás „eredményes hasznosítása általában akkor valósul meg, ha abban közreműködnek az azt legjobban ismerő, a létrehozásában meghatározó szerepet játszó szakemberek”, az Itv. 20. §-ának (2) bekezdésében és 21. §-ában foglalt rendelkezések azt célozzák, hogy elősegítsék a kutatók ilyen irányú kibontakozását is. A szóban forgó támogatásra ugyanis pályázhat az a kutató, illetve egyetemi, főiskolai oktatói munkakörben foglalkoztatott személy (kutató) is, aki a költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotásnak a költségvetési kutatóhellyel együttesen jogosultja. A támogatásra irányuló pályázat befogadásának mindazonáltal feltétele a költségvetési kutatóhely és a kutató között a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra és a hasznosításból származó jövedelmek megosztására vonatkozó szerződés megléte [Itv. 20. § (2) bek.]. A költségvetési kutatóhely közalkalmazotti jogállású munkatársa a hasznosító vállalkozásnak - a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával - tagja vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet [Itv. 21. §]. További vizsgálódást igényelhet ugyanakkor e rendelkezéseknek a szolgálati és alkalmazotti találmányokra (mintákra) (Szt. 9-12. §, Hmtv. 8. §, Fmtv. 14. §), illetve a munkaviszonyban létrehozott művekre (Szjt. 30. §) vonatkozó szabályokhoz fűződő viszonya. 2.6. Szellemi tulajdoni nézőpontból végül említést érdemel az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdésének c) pontja. E rendelkezések ugyanis a szellemi alkotások jogi védelmét és hasznosítását előmozdító szolgáltatásokat, illetve az iparjogvédelmi tanácsadást azok közé a tevékenységek közé sorolják, amelyekre támogatás adható a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció „ösztönzési rendszere keretében”. III. Néhány kodifikációs megjegyzés - az innovációs törvény ürügyén 3.1. Az itt következő fejtegetések személyes benyomásokat tükröznek: szükségképpen szubjektivek és felületesek. Ennek az írásnak a kereteit jóval meghaladná a hazai kodifikáció módszertanának és fejlődési irányainak átfogó, tudományos igényű elemzése. Mindazonáltal talán néhány,
