Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
64 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított terminálok képernyőjén a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők és közvetíthetők, illetve hozzáférhetővé tehetők. A közvetítés lehetőségét a Korm. R. nem csupán egyazon intézmény különböző földrajzi helyeken működő helyiségeihez történő közvetítésként érti, hanem a kedvezményezett körbe eső különböző intézmények közötti kölcsönös összekapcsolást is megengedő módon; továbbá tágan értelmezi a „nyilvánosság egyes tagjainak” fogalmát is, nem csupán az adott intézményt és annak a termináljait látogatókra, hanem valamennyi terminálos megjelenítésre, illetve hozzáférhetővé tételre jogosított intézményt látogatókra egyidejűleg. E tekintetben a vonatkozó közösségi Infosoc irányelv angol és német szövegei is csak kevés útmutatással szolgálnak. A gyűjteményben lévő müvek belső hálózati közvetítését kizáró, „a felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás” az eredeti szövegekben „müvek és egyéb jogtárgyak felhasználására vonatkozó” korlátozásként szerepel „use ... of works or other subject matter”, illetőleg „Nutzung von Werken und sonstigen Schutzgegenständen”); adott esetben tehát a szomszédos jogok tárgyainak az Szjt. 83. § (2) bek. alapján a művekéhez hasonló szabad felhasználás is kizárható. A felhasználásukat kizáró körülmény pedig nem egyszerűen „eltérő megállapodás”, hanem rájuk vonatkozó beszerzési és engedélyezési szabályozás” hiánya („purchase or licensing terms”, illetőleg „Regelungen über Verkauf und Lizenzen”), ami a megszorítások tágabb körét teszi lehetővé. A „ terms ’’kifejezést ugyan valóban gyakrabban használják az angol jogi nyelvben szerződéses feltételek megjelölésére, de nem kizárt olyan értelmezése sem, amely egy egyoldalú akaratnyilatkozat valamely feltételére vonatkozik. A Black’s Law Dictionary szerint a „term” kifejezés vonatkozó jelentése: „ Word, phrase, or condition in a contract, instrument, or agreement which relates to a particular matter. ” (Szabad fordításban: „Egy adott tárgyra vonatkozó szó, mondat vagy feltétel egy szerződésben, jogi dokumentumban vagy megállapodásban. ”). A „term” tehát nemcsak szerződéses feltételt jelent, hanem egy „instrument”-be foglalt feltételt is. Az,, instrument ’’kifejezés jelentése, szintén a Black’s Law Dictionary szerint: ,A formal or legal document in writing, such as a contract, deed, will, bond, or lease.” Azaz a „purchase or licensing terms” kifejezés nemcsak szerződéses feltételt, hanem egyoldalú jognyilatkozatba foglalt kitételt is jelenthet. Az Szjt. azonban csak „megállapodásról”, azaz kétoldalú nyilatkozatról beszél. Az Infosoc irányelv „purchase or licensing terms”-t említ, a magyar jogalkotó azonban ennek csak „licensing” elemét vette át, amikor kizárólag a „felhasználásra vonatkozó megállapodást” említ. A pontosabb átvétel például „felhasználásra vagy beszerzésre vonatkozó...” lehetett volna. Ugyanakkor csak értelemszerűen következik az irányelv szövegéből, hogy a kedvezményezett intézmények a gyűjteményeikben lévő jogvédett tárgyakat csak saját helyiségeikben közvetíthessék a nyilvánosság egyes tagjaihoz. Kétség esetén azonban figyelemmel kell lenni a szabad felhasználások korlátozásának két általános szabályára: (i) A felhasználás a szabad felhasználásra irányuló rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, ... amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit stb. [Szjt. 33. § (2) bek.] Adott esetben a tág értelmezés a könyvtárközi kölcsönzés megkerülését és a műpéldányok intézményenkénti beszerzését gátolhatná, a hozzájutók körének a szándékolt szabad felhasználás célját túlmenő, ellenőrizhetetlen bővülését vonva maga után. (ii) Emellett az Szjt. kifejezett rendelkezése szerint sem lehet a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket kiterjesztően értelmezni [Szjt. 33. § (3) bek.]. A fentiek alapján nem hagyható figyelmen kívül az európai közösségi és más külföldi jogosultak esetleges tiltakozása a Korm. R. szerinti, különböző intézmények összekapcsolásával járó szabad felhasználások kapcsán. Egyéb „intranetes” felhasználások: az „intranet” nem szerzői jogi fogalom. Gyakran előfordul, hogy műszaki vagy intézményszervezési szempontból „intranetes” felhasználásnak tekintik az Szjt. 38. § (5) szigorú feltételein kívüli felhasználásokat is. így például sok esetben ilyenként kezelik a munkavállalók számára otthon történő hozzáférést. Ha azonban a szabad felhasználás törvényi feltételei nem fedik le a felhasználást, az csak a megfelelő szerzői engedélyekkel végezhető. E.2.2. Szabad felhasználás a felhasznált sui generis oltalom alatt álló adatbázisok tekintetében A sui generis adatbázis-oltalom esetén az Szjt. 38. § (5) bekezdésébe foglalt, bizonytalan értelmezésű szabad felhasználási szabály sem létezik. (Az A.2.2.2. pontban tért ki arra az eljáró tanács, hogy az egyes időszaki kiadványokat, illetve azok nagyobb gyűjteményét milyen esetben lehet kapcsolódó jog által védett adatbázisnak tekinteni.) Mint fentebb megjegyeztük, az eljáró tanács véleménye szerint a sui generis adatbázisokra vonatkozó szabad felhasználás hiánya nem okoz nehézséget az OGYK számára abban az esetben, ha földrajzilag csak egy helyen (pl. az Országház épületében) lehet a gyűjteményhez hozzáférni, mivel ez csak nyilvános előadásnak minősül, amely tekintetében az adatbázis-előállítónak nincs engedélyezési joga. Ha viszont az olvasók a hozzáférés helyét is megválaszthatják (pl. az intézményhez tartozó több, különböző helyszínen található helyiségben), akkor már az „újrahasznosítás” fogalma alá tartozik a felhasználás. Mivel nyilvánvaló, hogy ez utóbbi esetben a felhasznált adatbázisoknak jelentős részét fogja így újrahasznosítani a könyvtár, illetve jelentéktelen részét ismételten és rendszeresen, ezért — ha kapcsolódó jog által védett adatbázis kerül felhasználásra - a szerzői jogi feltételek tiszteletben tartásán túl az adatbázis előállítójától kell engedélyt kérnie a felhasználásra. F) Ad 4. „Milyen jellegű megállapodást célszerű kötni a kiadóval, amennyiben a könyvtár a kiadótól a cikkek egy körét elektronikus - továbbfeldolgozható -formában kívánja megvásárolni... az interneten való terjesztésre... ” Az OGYK által „interneten való terjesztésként” megfogalmazott felhasználás valójában olyan nyilvánossághoz közvetítést jelent, ahol a hozzáférés helyét és idejét a közönség tagjai egyedileg választhatják meg. Ez a cselekmény főszabályként engedélyköteles - mind a művek egészének vagy valamely azonosítható részének ilyen felhasználása esetén [Szjt 16. § (1) és 26. § (8);];
