Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből

Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből

65

— mind a sui generis védelemben részesülő adatbázisok tartalma egészének, jelentős részének ilyen felhasználása esetén [Szjt. 84/A. § (1) b.)], illetve jelentéktelen része ismételt és rendszeres ilyen felhasználása esetén, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit [Szjt. 84/A. § (3)].

Az Infosoc irányelv (40) preambulumbekezdése kifejezetten is előírja, hogy a tagállamok által a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak számára adott szabad felhasználások „nem terjedhetnek ki védett müvek vagy teljesítmények online szolgáltatására” („should not cover uses made in the context of on-line delivery of protected works or other subject-matter”).

Ennek megfelelően az Szjt. nem tartalmaz e felhasználási cselekmények tekintetében az OGYK számára szabad felhasználást. Ez a tevékenység csak a jogosultaktól kapott megfelelő szerzői és kapcsolódó jogi engedélyekkel végezhető. A jogosítással, felhasználási szerződés kötésével kapcsolatos kérdéseket a 2., 3. és 4. kérdésre adott válaszunk tartalmazza.

G)

Ad 2. „Milyen jellegű egyéb hozzájárulásra van szükség a kiadóktól a rendszer jogszerű üzemeltetésére? ”

Ad 3. „Milyen megoldás javasolt annak elkerülésére, hogy a tisztázatlan szerzőijogokból adódó problémákat a jövőben elkerülje a könyvtár. Azaz, amennyiben egy kiadóval kötünk megállapodást, el kívánjuk kerülni a szerzőkkel való későbbi vitákat, de legalábbis dokumentálni kívánjuk a vitás esetekre jóhiszemű eljárásunkat. Létezik-e erre a problémára közös jogkezelő intézmény, amelyen keresztül e tekintetben megoldható a szerzők esetleges jogdíjának kezelése? ” Ad 4. „Milyen jellegű megállapodást célszerű kötni a kiadóval, amennyiben a könyvtár a kiadótól a cikkek egy körét elektronikus - továbbfeldolgozható —formában kívánja megvásárolni abból a célból, hogy azt utána szabadon felhasználhassa - akár az interneten való terjesztésre is? ” Az eljáró tanács erre a három kérdésre is közös választ ad, mivel mindhárom kérdés a korábbi válaszok szerint szabad felhasználásnak nem minősülő felhasználások jogosításával, a kötendő felhasználási szerződésekkel kapcsolatos.

A szakértő azonban nem jogi képviselő, így nem adhat tanácsot arra nézve, hogy az engedélyköteles felhasználások jogszerű végzéséhez milyen szerződéses kikötéseket érdemes a könyvtárnak alkalmaznia.

Abban a tekintetben azonban, hogy kitől kell engedélyt kérni a felhasználásra, az eljáró tanács a következőket jegyzi meg.

G.l. A felhasznált szerzői művek tekintetében

a) Kiindulópontként az engedélyezési jogok az egyes cikkek, tanulmányok és más felhasznált müvek szerzőinél, illetve - ha a kiadvány egyúttal gyűjteményes műnek minősül - a szerkesztőnél vannak. Az Szjt. 9. § (1) szerint „A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok — a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. ” „Szerző az, aki a művet megalkotta” [Szjt. 4. § (1)].

b) A szerzők halála után a védelmi időn belül (lásd a 10. kérdésre adott válasz) a szerzői vagyoni jog a szerző örököseit illeti meg [Szjt. 9. § (4)]. Az örökös személyét közjegyzői vagy bírói határozat állapítja meg, az örökhagyó halálára visszamenő hatállyal. Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam törvényes örökös [Ptk. 599. § (3)].

c) A szerzői vagyoni j ogok a magyar szerzői j og rendszerében általában nem ruházhatók át. 1969 előtt a vagyoni jogok átruházása lehetséges volt, 1969 és 1999 között a vagyoni jogok átruházhatóságának teljes tilalma jellemezte szerzői jogi rendszerünket, 1999 óta pedig szűk körben ismét lehetséges a vagyoni jogok teljességének átruházása. Ahhoz, hogy egy, a szerzőtől vagy örökösétől különböző személy (pl. egy folyóirat kiadója) a mü tekintetében teljes vagyoni jogi jogosultként jelentkezzen, a következőkre van szükség:- a jogszerzés időpontjában a szerzői jogi rendszer tegye lehetővé az adott műtípus tekintetében a vagyoni jogok átruházását;- a vagyoni jogok átruházását tartalmazó, a jogszerzés időpontjában hatályos szerzői jogi törvény felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályainak megfelelő szerződés. Azonban még az 1969 előtti időszakban is úgy értelmezte a

kúriai gyakorlat a vagyoni jogok átruházását, hogy az a jogátruházási szerződés megkötésének időpontjában ismeretlen felhasználási módra nem teijedhet ki. (Elemzését a jogirodalomban részletesen lásd Faludi Gábor: A szerzői jog átruházhatósága a magyar szerzői jogban. Magyar Jog, 1995, 3. sz.p. 146-156.). A digitális másolat készítése, intranetes vagy internetes nyilvánossághoz közvetítés, számítógépes képernyőn való megjelenítés - nyilvánvalóan olyan felhasználási módok, amelyek 1969 előtt nem lehettek ismertek. így ezen müvek esetében kizárt az OGYK által tervezett felhasználások esetében, hogy a szerzőktől egy tőlük különböző személy (pl. a kiadó) a vagyoni jogok teljességének jogosultjaként jelentkezzen.

d) Nemcsak abban az esetben adhat azonban a szerzőtől vagy örökösétől különböző személy harmadik személynek a felhasználásra engedélyt, ha a vagyoni jogok teljességét átruházás útján megszerezte. A szerző vagy örököse ugyanis adhat számára olyan felhasználási jogot, amely harmadik személyre továbbengedhető. Erre minden eddigi Szjt. alatt csak abban esetben volt lehetőség, ha a szerző a felhasználóval kötött szerződésben erre kifejezetten jogot adott. Amennyiben erre a szerződés nem terjed ki kifejezetten, a felhasználási jog a felhasználót csak személyesen illeti meg, az engedélyt nem adhatja tovább harmadik személynek [jelenleg: Szjt. 46. § (1)].

G.2. A sui generis védelemben részesülő adatbázisok tekintetében

Ahol az A.2.2.2. pont szerint kapcsolódó jogi védelem alatt álló adatbázisok engedélyköteles felhasználására kerül sor, az adatbázis előállítójától kell engedélyt kérni. Az adatbázis előállítója: az a természetes személyjogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról [84/A. § (6)].