Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
62 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből A sui generis adatbázis-oltalom fogalomrendszerében a képernyőn való megjelenítés sem kimásolásnak, sem újrahasznosításnak nem tekinthető, azaz ez a cselekmény a jelentős ráfordítással létrejött adatbázisok joga szempontjából nem bír jelentőséggel. E.2. Szabad felhasználás E.2.1. A felhasznált szerzői művek tekintetében Ezen felhasználások tekintetében az Szjt. a 38. § (5) bekezdésében tartalmaz szabad felhasználási esetkört. Eszerint: „(5) A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint kép- és hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében — külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel —a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. ” A szabad felhasználás egyes részletes feltételeit az Szjt. 112. § (3) foglalt felhatalmazás alapján a 117/2004. (IV.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. R.) tartalmazza. Az Szjt. tehát az OGYK számára is lehetővé teszi müveknek a nyilvánosság egyes tagjai számára, erre a célra rendelt számítógépes munkaállomásokhoz történő eljuttatását (lásd E. 1.1. pont, akár nyilvánossághoz közvetítést is) és e munkaállomások képernyőjén történő megjelenítését (lásd E.1.2. pont), további feltételek fennállta esetén. a) A megjelenített művek az OGYK gyűjteményének részét képezik Azok a művek, amelyeket az OGYK szabadon archiválhatott (lásd 5., 6., 7. és 8. kérdésekre adott válaszok), valamint amiket eleve digitalizált formában szerzett meg, digitális gyűjteményének részét jogszerűen képezik. Az így felépített digitális könyvtári műadatbázis képezheti e szabad felhasználás alapját. h) A célra rendelt számítógépes munkaállomások csak a kedvezményezett intézmények helyiségeiben lehetnek A megkeresésben foglalt kérdések alapján az OGYK saját gyűjteményét kívánja saját helyiségeiben található terminálokon az olvasókhoz juttatni. Ebből a szempontból világos, hogy a szabad felhasználás ezen feltételének megfelel a tervezett „A” felhasználás. A szerzői jogi törvény szövegéből azonban az is következik, hogy az OGYK a saját helyiségeiben található terminálokon más kedvezményezett intézmények (nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, muzeális intézmény, levéltár, archívum) gyűjteményét is megjelenítheti. Sőt, az OGYK gyűjteménye hasonlóképpen más kedvezményezett intézmények helyiségeiben is megjeleníthető. Ennek az az oka, hogy a törvény szövege szerint nemcsak „az intézmény helyiségeiben”, hanem „ az ilyen intézmények helyiségeiben ” történhet a szabad felhasználás. A Korm. R. 3. § (1) bekezdése szerint pedig a „ kedvezményezett intézmény gyűjteménye az Szjt. 38. § (5) bekezdésében meghatározott szabad felhasználás alapján történő hozzáférhetővé tétel céljából bármely más kedvezményezett intézmény gyűjteményével szabadon összekapcsolható. ” Az eljáró tanács megjegyzése: Az Szjt.-t módosító 2003. évi CII. törvény megalkotásának folyamatában a tervezetek sokáig a szűkebb megoldást alkalmazták: az adott intézi mény gyűjteményében levő mű, teljesítmény csak „az intézmény helyiségeiben” kerülhetett volna felhasználásra. Végül a legutolsó tervezetekben alakították át ezt a szabályt oly módon, hogy a szabad szolgáltatás „az ilyen intézménye/: helyis égéiben” történhet. Erre a szemléletváltásra vonatkozóan nem találhatunk érveket a miniszteri indokolásban sem. Az eljáró tanács véleménye szerint ez a kibővített értelmezés logikai ellentétben áll az Infosoc irányelv szövegével, illetve az Szjt. 38. § (5) bekezdésén belül is önellentmondást okoz. Mindkét norma szigorúan előírja, hogy e szabad műszolgáltatás csak az intézmény gyűjteményének részét képező művekre, teljesítményekre terjedhet ki [,,...on the premises of establishments referred to in paragraph 2(c) of works and other subject-matter... which are contained in their collections”, Infosoc irányelv, 5. cikk 3(n) pont]. Bár ez a szöveg pusztán nyelvtani értelmezés szerint akár értelmezhető lenne úgy is, hogy a kedvezményezett intézmények gyűjteményei összekapcsolhatók (bár az eredeti szövegnek nem ez a legvalószínűbb értelme), a logikai értelmezés lényegében kizárja azt a megoldást, amit a magyar jogalkotó választott. Lenne-e értelme szigorúan előírni azt, hogy ez a műszolgáltatás kizárólag saját gyűjteményből történhet, ha utána egy ország (vagy Európa) valamennyi kedvezményezett intézményének teljes gyűjteménye összekapcsolható? A magyar törvényben elfogadott értelmezés ráadásul egyes műtípusoknál a nemzetközi kötelezettségvállalásokon alapuló háromlépcsős tesztet [Szjt. 33. § (2)] is sérti, mivel sérelmes ezen művek rendes felhasználására, és így indokolatlanul károsítja a jogosultak jogos érdekeit. Azon müveknél van ez például így, ahol az alacsony kereslet miatt kifejezetten magas árat alkalmaznak a jogosultak (pl. egyes szakirodalmi művek), és amelyeket ezért általában csak intézmények (könyvtárak, iskolák) vásárolnak meg. A szabad felhasználás ilyen tág megfogalmazása azt jelenti, hogy országosan (vagy akár európai szinten) egyetlen példány megvásárlása kiváltja a további példányok megszerzését, hiszen valamennyi kedvezményezett intézményben hozzá lehet majd férni. Az eljáró tanács szakvéleményét csak a hatályos magyar jogszabályokra alapíthatja, így ezek a megjegyzések a kérdésre adott válaszok érdemét alapvetően nem érintik. Ugyanakkor az Európai Bíróság a 14/83. (Von Colson és Kamann v. Land Nordrhein-Westfalen) ügyben hozott ítélet 26. bekezdésében kimondta: a tagállamoknak az irányelvből származó azon kötelezettsége, hogy elérjék az irányelvben előirányzott eredményt, és minden szükséges intéz
