Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
60 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből állapítja, hogy ez a különbség fennáll, és a kérdés további vizsgálatát irányozza elő. B) Ad 6. „A könyvtár tulajdonában lévő elektronikus sajtóanyagok (évente kiadott CD-k) cikkeit felhasználhatja-e a rendszer építéséhez? ” Az 5. kérdésre adott válasz [lásd A) pont] során alkalmazottjogszabályhelyek nem tesznek különbséget a nyomtatott vagy elektronikus forma szerint. Az ilyen anyagok „felhasználása a rendszer építéséhez” az eljáró tanács álláspontja szerint éppúgy azok többszörözését/kimásolását valósítja meg, így a fenti A) pontba foglalt vélemény alkalmazható ebben az esetben is. Különbséget jelent, hogy az időszaki kiadványok teljes anyagát tartalmazó, évente kiadott CD-ROM-ok esetében az adatbázisjelleg és a tartalom megszerzésére, ellenőrzésére vagy megjelenítésére történt jelentős ráfordítás is egyértelműbben megállapítható, mint a nyomtatott kiadványok esetében. Az elrendezés rendszere/módszere ilyenek esetében ugyanis kézzelfogható, és magára az adatbázisra történő nagyobb pénz-, idő-, energiaráfordítás egyértelműen megállapitható. (A CD-ROM-ra történő összeválogatással a folyóirat teljes évfolyama egy adatbázisba kerül, azaz ha ezt az adatbázist használja forrásként a könyvtár, az adatbázisjogokat a tevékenység jogszerűségének vizsgálatakor figyelembe kell venni.) Megjegyzendő továbbá, hogy az ilyen elektronikus válogatások esetén a kiadó alkalmazhat olyan hatásos műszaki intézkedéseket, amelyek technikailag meggátolják a könyvtárat abban, hogy a cikkek, tanulmányok egyébként szabad felhasználását végezze. [Ezeket, illetve az ezekre épülő felhasználás- vagy hozzáférés-korlátozási digitális rendszereket gyakran hívják jogilag pontatlanul „digitális jogkezelési” (Digital Rights Management - DRM) rendszereknek.5] Erre vonatkozóan az Szjt. új 95/A. §-a kimondja, hogy a könyvtár - mint a szabad felhasználás kedvezményezettje - követelheti, hogy a kiadó a műszaki intézkedések megkerülésével szemben a 95. § alapján biztosított védelem ellenére tegye lehetővé számára a szabad felhasználást, ha a technikai eszközzel védett eredeti példányhoz jogszerűen férhet hozzá. Ha a felek között nem jön létre megállapodás a szabad felhasználás lehetővé tételének feltételeiről, a felek bármelyike kezdeményezheti a Szerzői Jogi Szakértő Testület mellett működő Egyeztető Testületnél az Szjt. 105/A. § alapján történő eljárást, amely megkísérli elősegíteni a felek közti megállapodás létrejöttét. (Ennek sikertelensége esetén a szabad felhasználás kedvezményezettje a bírósághoz fordulhat, és kérheti, hogy a bíróság kötelezze a jogo-A DRM-rendszereket igénybe vevő személyek, azaz az alkalmazott technikai eszközök által biztosított műszaki uralom gyakorlói általában valódi .jogkezelési” tevékenységet - szerzői jogilag engedélyköteles felhasználások engedélyezését és az ennek ellenértékeként beszedett jogdíjak felosztását — nem végeznek. Tevékenységük kizárólag a műszaki védelmi intézkedések által biztosított tényleges uralomból fakadóan a fogyasztók tetszőleges tevékenységének korlátozását jelenti. Ez okozza az említett konfliktust: a szerzői jog rendszere bizonyos felhasználásokat kivon a jogosult kizárólagos engedélyezési jogából (szabad felhasználások), ugyanezen felhasználásokat azonban a DRM-rendszer által nyújtott technikai uralom mégis meggátolhatja. sultat a szabad felhasználásnak a keresetben meghatározott feltételek szerinti lehetővé tételére.) C) Ad 7. „Az internetről letöltött cikkekkel bővíthetö-e az állomány, amennyiben a cikk papíron a könyvtár tulajdonában van, de a költségek és időráfordítás szempontjából hatékonyabb lenne az internetről való letöltés?” Az 5. kérdésre adott válasz [lásdA) pont] ebben az esetben is nagyrészt alkalmazandó; egy, a szerzői jog szempontjából jelentőséggel bíró különbség, hogy bár a másolat olyan műről készül, amelynek egy példánya a könyvtár tulajdonában van, de az mégsem erről a „saját példányról” készül. Az eljáró tanács kifejtette, hogy az újság- és folyóiratcikkeknek az OGYK általi másolatkészítése bármilyen forrásból szabad felhasználásnak minősül, a törvény ugyanis a 35. § (4) bek. c) pontjában ezen műveknél nem teszi kötelezővé a saját példányról való másolatkészitést. A cikkek, tanulmányok másolása tehát az internetről is megtörténhet. Azokra az időszaki kiadványokra azonban, melyek cikkekből álló gyűjteményes műnek minősülnek, az Szjt. már kimondja [35. § (4) b)], hogy a másolatkészítés csak saját példányról történhet. Mivel az OGYK ilyen gyűjtemények egészének megőrzését tervezi, szükséges megvizsgálni, hogy az interneten, más személy/szervezet által közzétett müvek letöltése esetén megvalósul-e a „saját példány” kitétel. Ennek során az eljáró tanácsnak figyelembe kell vennie azt, hogy az Szjt. 33. § (3) szerint a szabad felhasználásra vonatkozó szabályokat a jogalkalmazás során nem értelmezhetik kiterjesztően. Bár nyilvánvaló, hogy az interneten szabadon elérhető müvek, azaz egy kiszolgáló számítógépen (szerveren) rögzített és a nyilvánossághoz közvetített tartalom nem minősülhet a könyvtár „saját példányának”, az az eljáró tanács véleménye szerint mégis képezheti az Szjt. 35. § (4) b) pontja alapján szabad felhasználás alapját abban az esetben, ha az interneten a jogosult(ak) engedélyével, azaz jogszerűen úgy jut a nyilvánossághoz az új ság/foly óirat, hogy azt bárki - így a könyvtár is - szabadon letöltheti. Erre példa lehet a nagy internetes portálok (pl. index.hu, origo.hu) ingyenesen elérhető hírszolgáltatása. Ilyen esetben a könyvtár általi letöltés egy, a jogosult által engedélyezett többszörözést valósít meg a könyvtár számítógépén, amely- immár jogszerű saját példányként - a tervezett rendszer építésének alapjául szolgálhat. Az 5. és 6. kérdéshez képest [lásdf?) pont] eltérően alakul azonban a szabad felhasználás kedvezményezettjének (az OGYK-nak) és a műveket közzétevő jogosultnak a viszonya, ha a jogosult hatásos műszaki intézkedéssel védi a műveket a lemásolástól. Míg- a papíralapon vagy CD-ROM-on tulajdonolt művek esetén a könyvtár kérheti a jogosulttól a hatásos műszaki intézkedések ellenére a szabad felhasználás érvényesülését, addig- az interneten, a jogosult engedélyével (szerződés alapján) hozzáférhetővé tett műveknél a hatásos műszaki intézkedés feltétlenül érvényesül, a könyvtár nem kérheti a müvek másolásának lehetővé tételét, sőt, saját számítástechnikusai segítségével sem kerülheti meg az intézkedést [Szjt. 95/A. § (2)].
