Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 59 ból történő „beszkennelése” vagy bármely más módon történő digitális formára hozása.) Főszabályként engedélyköteles a sui generis oltalom alatt álló EGT-beli adatbázisok tartalma egészének vagy jelentős részének kimásolása [Szjt. 84/A. § (1)], valamint tartalma jelentéktelen részének ismételt és rendszeres kimásolása [Szjt. 84/A. § (3)]. (A megkeresésben foglalt esetben: időszaki kiadványok egy-egy lapszámának, illetve nagyobb gyűjteménybe foglalt adatbázisának digitális formára kódolása.) A szerkesztői szerzői jog, valamint az adatbázis-előállítói kapcsolódó jog nem érinti a gyűjteménybe/adatbázisba felvett egyes művek szerzőinek jogait [Szjt. 7. § (2); 84/A. § (8)], igy az egyes elemek tekintetében azok szerzőinek jogai, és a gyűjtemény/adatbázis tekintetében a szerkesztők szerzői és az előállító sui generis jogai egymással párhuzamosan élnek. Minden ilyen, egyidejűleg fennálló szerzői vagy kapcsolódó jogot tiszteletben kell tartani. E felhasználás szerzői jogi kötelezettségei alól a jogalkotó kivételt adhat; ezért a vizsgálat következő tárgya az, hogy található-e ezen a területen szabad felhasználás, amelynek következtében az engedélykérés és/vagy díjfizetés alól mentesülhet a felhasználó. A.3.1. Szabad felhasználás szerzői művek tekintetében A szerzői jogi törvény 2004. május 1-jétől hatályos szabálya szerint: „Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint kép- és hangarchívum - vállalkozási tevékenységen kívüli - belső intézményi célra a célnak megfelelő módon és mértékben készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a) tudományos kutatáshoz szükséges, b) saját példányról archiválásként tudományos célra vagy a nyilvános könyvtári ellátás céljára készül, c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül, vagy d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi. ” [Szjt. 35. § (4)] A megkeresés 5. pontjában feltett kérdés szerint „a könyvtár ... tulajdonában lévő sajtópéldányok”, vagyis „újság- vagy folyóiratcikkek” többszörözése (archiválása) történne nyilvános könyvtári ellátás céljára, ami - tekintettel arra, hogy az OGYK a nyilvánosság számára is könyvtári szolgáltatásokat nyújt - a felhasznált szerzői művek tekintetében az Szjt. 35. § (4) c) pont szerinti szabad felhasználást megvalósítja. Azokra az időszaki kiadványokra, amelyek cikkekből álló gyűjteményes műnek minősülnek, ez a szabad felhasználási esetkör már nem terjed ki (mivel a szerkesztő egyéni-eredeti teljesítménye nem „újság- vagy folyóiratcikket” eredményez); ezek tekintetében az Szjt. 35. § (4) b) pontjába foglalt esetkör érvényesül. Ennek már feltétele, hogy a másolatkészítés csak saját példányról történhet, és tudományos célt vagy a nyilvános könyvtári ellátás célját szolgálhatja. A. 3.2. Szabad felhasználás sui generis oltalom alatt álló adatbázisok tekintetében Az Szjt. 35. § (4) bekezdésébe foglalt szabály azonban nem terjed ki az adatbázis-előállítók kapcsolódó jogára, amelyre nézve az Szjt. külön szabad felhasználásokat tartalmaz [Szjt. 84/C. §]. Ezek között nem található a vizsgált szerzői jogi szabálynak megfelelő eset. Sem (1) a magáncélú, sem (2) az iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára történő, sem (3) a bírósági/hatósági eljárásban bizonyítási céllal történő kimásolás szabad felhasználássá tétele a kapcsolódó jogok tekintetében nem mentesíti a megkeresésben foglalt tevékenységet az engedélykérési/díjfizetési kötelezettség alól. Kiterjesztő értelmezéssel esetleg a „tudományos kutatás céljára történő kimásolás” fogalma alá lehetne sorolni ezt a tevékenységet, de — a megkeresésből kiderül, hogy a tisztán „tudományos kutatási célnál” tágabb célra történik az OGYK-nál az archiválás (pl. országgyűlési képviselők tájékozódása, egyéni tanulás stb.),- az Szjt. 84/C. § (4) bekezdése nyomán alkalmazandó Szjt. 33. § (3) bekezdés alapján a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiteijesztően értelmezni. Azaz bár az OGYK mint „nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár" az egyes tartalmi elemek (az újságok és folyóiratok cikkei mint irodalmi művek és vizuális alkotások) és a szerkesztői alkotótevékenység tekintetében is szabadon végezheti a saját példányról történő archiválási célú másolatkészítéseket (pl. „beszkennelést”), addig az ezen elemeket sui generis védelem alatt álló adatbázisba foglaló személyek (előállítók) tekintetében felhasználási engedélyt kell kérnie, mivel tevékenységével ezen adatbázisok egészének, de legalábbis jelentős részének kimásolását végzi. [Bár a megkeresés úgy fogalmaz, hogy „nem a teljes kiadványt”, hanem a „sajtópéldányok cikkeit” használja így fel, ez minden bizonnyal annyit jelent, hogy a teljes kiadványt nem egységként dolgozza fel, hanem az egyes tartalmi elemeket külön-külön digitalizálja. A megkeresésben nem utal semmi arra, hogy a kiadványoknak csak jelentéktelen részét használná így fel a könyvtár, inkább arra történnek utalások, hogy azok minden vagy közel minden elemét (cikkét és tanulmányát) digitalizálni kívánják.] Összefoglalóul: az OGYK tulajdonában lévő időszaki kiadványok beszkennelése szerzői jogi szempontból szabad felhasználás, de azokban az esetekben, ahol sui generis oltalom alatt álló adatbázisból történik meg az átvétel, ez a cselekmény engedélykötelesnek minősülhet. Ezt a megkülönböztetést nem a magyar jogalkotó hozta létre, hanem a két vonatkozó közösségi irányelv: az adatbázis- és az Infosoc irányelv eltérő szabályaiból következik. A bizottság 2004. július 19-én kelt, nyilvánosságra hozott munkaanyagában,4 melyben a szerzői jogra vonatkozó egyes irányelvek összehangoltságát vizsgálja, szintén meg4 SEC(2004) 995, Commission Staff Working Paper on the review of the EC legal framework in the field of copyright and related rights
