Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 6. szám - Dr. Boros István, Buzásné Nagy Zsuzsanna, dr. Csutorás Lászlóné: Az SPC-bejelentések első magyarországi tapasztalatai

Az SPC-bcjelentések első magyarországi tapasztalatai 17 A tanúsítvány alapjául szolgáló forgalombahozatali engedély Az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően azoknak a gyógyszereknek az esetében, amelyeket korábban Ma­gyarországon törzskönyveztek és adtak rájuk forgalomba­hozatali engedélyt, valamint amelyek az ún. „centralizált” eljárás alapján az Európai Közösség területén is forgalom­bahozatali engedéllyel rendelkeztek, és bejegyezték őket a gyógyszerek közösségi nyilvántartásába, a Magyarország területére érvényes forgalombahozatali engedélyt felvál­totta az Európai Közösség területén érvényes forgalom­bahozatali engedély. Ezek, a Magyarország gyógyszer­engedélyező hatósága, az Országos Gyógyszerészeti Inté­zet (OGYI) által törzskönyvezett készítmények törölve let­tek a nemzeti törzskönyvből, és az EMEA (European Medicines Agency) által kiadott, a Közösség országaiban érvényes engedély alapján forgalmazhatók Magyarorszá­gon. A csatlakozást követő hat hónapon belül benyújtott SPC-re vonatkozó kérelmekben általában a bejelentők megjelöltek mind magyar, mind centralizált forgalomba­hozatali engedélyt. A Magyar Szabadalmi Hivatal a centra­lizált- EMEA által kibocsátott - engedélyt ismerte el mint a kiegészítő oltalmi tanúsítvány alapjául szolgáló, GYR 3. cikk (b) pontjának megfelelő, érvényes forgalombahozatali engedélyt, és természetesen a jogelőd OGYI törzskönyvi engedéllyel együtt veszi figyelembe ezeket a GYR 3. cikk (d) pontjának vizsgálatakor, azaz a forgalomba hozatal első engedélyének tekinti, ha nem volt korábbi, harmadik for­galombahozatali engedély. Egyetlen termék, a rituximab (MABHTHERA) - egy gén­­technológiával előállított kiméra egér/humán monokloná­­lis antitest, amely glikolizált immunglobulin - esetében a magyar forgalombahozatali engedélyt nem az OGYI adta ki, hanem a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ törzskönyvezte, a forgalombahozatali engedélyt pedig az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) adta ki. Ennek a terméknek is a közösségi forgalombahozatali engedély az érvényes forgalombahozatali engedélye az Európai Unió­hoz történt csatlakozást követően. Azok a termékek, amelyek a csatlakozás napját megelő­zően nem rendelkeztek Magyarország területén érvényes forgalombahozatali engedéllyel, de rendelkeztek az EMEA által engedélyezett, centralizált engedéllyel, az EMEA-en­­gedély hatályának Magyarország területére történő kiterje­dése következtében Magyarországon is forgalomba hozha­tók a csatlakozást követően. Az SPC-bejelentések között vannak olyanok is, amelyek alapul szolgáló első, érvényes forgalombahozatali engedélyként olyan EMEA-engedélyt jelöltek meg, amely korábban nem rendelkezett OGYI által kiadott forgalombahozatali engedéllyel. Magyarországon az állatgyógyászati készítmények for­galombahozatali engedélyét a Földművelésügyi és Vidék­­fejlesztési Minisztérium (FVM) adja ki az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet (ÁOGYTI) szakvéleménye alapján. Ha az adott állatgyó­gyászati készítmény valamely EU-tagállamban rendelke­zik a 2001/82/EK irányelvvel összhangban kiadott for­galombahozatali engedéllyel, akkor az engedély birtokosa a kölcsönös elismerésen alapuló eljárás keretében is kérel­mezheti az adott készítmény törzskönyvezését, illetve az engedély elismerését. Az EMEA is kiad forgalombahozatali engedélyt állat­­gyógyászati készítményekre, amelyek hatálya - a humán gyógyszerkészítményekhez hasonlóan - az Európai Unió­hoz történt csatlakozásunkat követően kiterjed Magyaror­szág területére is. Az EMEA által engedélyezett, jelenleg érvényes 61 állatgyógyászati készítmény közül egy ter­mékre, a firocoxibra és gyógyászatilag elfogadható sóira kértek kiegészítő oltalmi tanúsítványt (S0500006) eddig. BMEA OGYI 30% 5. ábra: SPC-bejelentések megoszlása a tanúsítvány alapjául szolgáló forgalombahozatali engedélyt kiadó hatóság szerint Első közösségi forgalombahozatali engedély A bejelentések egy részében az első közösségi forgalomba­hozatali engedély kiadásának dátuma korábbi a tanúsítvány alapjául szolgáló forgalombahozatali engedély dátumánál. Ennek az oltalmi idő meghatározásánál, valamint az átme­neti rendelkezések által megkövetelt feltételeknek történő megfelelés szempontjából lehet jelentősége. Az első közös­ségi forgalombahozatali engedélyre vonatkozóan a hivatal általában elfogadja a bejelentő által megjelölt adatokat. Mindezek mellett a vizsgálat során a hivatal több ügyben is talált az adott terméknél olyan, a közösség valamely tagál­lamában kiadott forgalombahozatali engedélyt, amely a be­jelentő által megjelölt első közösségi forgalombahozatali engedélynél korábbi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom