Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 6. szám - Dr. Boros István, Buzásné Nagy Zsuzsanna, dr. Csutorás Lászlóné: Az SPC-bejelentések első magyarországi tapasztalatai
Dr. Boros István, Buzásné Nagy Zsuzsanna, dr. Csutorás Lászlóné 6. ábra: SPC-bejelentések első közösségi forgalombahozalali engedélyek szerint (amikor az első közösségi forgalombahozatali engedély korábbi a tanúsítvány alapjául szolgáló forgalombahozatali engedélynél) Különös jelentősége van a svájci forgalombahozatali engedélynek, mivelhogy Svájc nem tagja az EGT-egyezménynek, azonban a közösségi rendeletek az EGT-egyezmény aláírásakor hatályossá váltak az EU-n kivüli EGT-tagállamokban is, amelyek közé tartozik Liechtenstein. Svájc és Liechtenstein pedig vámuniót képeznek, ennek következtében a svájci forgalombahozatali engedélyek hatályosak Liechtenstein területén is. A svájci forgalombahozatali engedélyekre vonatkozóan az Európai Bíróság 2005. április 21-én hozott döntést a C-207/03 (Novartis AG), valamint a C-252/03 (Millenium Pharmaceuticals Inc.) összevont ügyben. A döntés értelmében a svájci forgalombahozatali engedélyt a közösségi rendelet 13. cikke szerinti első közösségi forgalombahozatali engedélynek kell tekinteni. A bírósági döntést követően a svájci és liechtensteini hatóság új, kétoldalú megállapodást kötött a gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének tekintetében. Ennek értelmében a Svájcban 2005. június 1. után kibocsátott forgalombahozatali engedélyek egy évvel később lépnek hatályba Liechtenstein területén [Scrip, 2005(3050), p. 2.]. A beérkezett bejelentések közül összesen 11 ügyben jelöltek meg svájci forgalombahozatali engedélyt, azonban a fenti bírósági döntés közzététele után várható, hogy további, folyamatban lévő ügyekben is első közösségi forgalombahozatali engedélyként svájci engedélyeket jelölnek meg. Átmeneti szabadalmi (pipe-line) oltalmon alapuló bejelentések A 2005. október végével bezárult időszakban érkezett 102 SPC-kérelemből 23 esetben van alapul szolgáló hatályos szabadalomként megjelölve az 1994. évi VII. törvény alapján gyógyszertermékekre adott átmeneti szabadalmi oltalom. Ezen bejelentések elbírálása során az átmeneti szabadalmi oltalom speciális jellegéből adódóan két kérdés is felvetődött. Az egyik kérdés a tanúsitvány időtartamának számításával kapcsolatos. A tanúsítvány időtartamát a közösségi rendeletek 13. cikkei határozzák meg oly módon, hogy az az alapszabadalom oltalmi idejének lejártakor kezdődik, és az alapszabadalom iránti bejelentés benyújtásának napja és a termék Közösségen belüli első forgalomba hozatalára vonatkozó engedély keltezésének napja között eltelt időszak öt évvel csökkentett időtartamával megegyező ideig tart, de nem haladhatja meg az öt évet. Az volt az eldöntendő kérdés, hogy az átmeneti szabadalmi oltalom estében mit kell az alapszabadalom iránti bejelentés benyújtási napjának tekinteni. Az átmeneti szabadalmi oltalom iránti kérelem magyarországi benyújtásának napját vagy az oltalom kezdetének dátumát, azaz 1994. 07. 01-t vagy az alapul szolgáló külföldi szabadalom bejelentésének napját. Az első két esetben ugyanis a tanúsítvány időtartama a közösségi rendeletben meghatározott módon számolva az alapul szolgáló szabadalom külföldi bejelentésének napja és az átmeneti szabadalmi oltalom iránti kérelem magyarországi benyújtásának napja vagy az oltalom kezdetének dátuma között eltelt idővel (általában több évvel) rövidebb, mint az átmeneti szabadalmi oltalom alapjául szolgáló külföldi bejelentési napját alapul véve számolt időtartam. A hivatal úgy értelmezi a közösségi rendeletek 13. cikkeit, hogy az átmeneti szabadalmi oltalom esetében a bejelentés napjának az alapjául szolgáló szabadalom külföldi bejelentési napját kell tekinteni. így számolva a tanúsítvány időtartamát egyrészt - a közösségi rendelet célkitűzéseinek megfelelően — az oltalom együtt jár le a Közösségben azonos termékekre adott tanúsítványok oltalmával, másrészt érvényesül az, az általában a behozatali szabadalmakra jellemző szabály is, hogy az oltalom a külföldi szabadalmak oltalmával egyidejűleg jár le. A másik kérdés az SPC oltalmi idejének kezdetével kapcsolatos. Ugyanis vannak olyan országok, ahol az átmeneti szabadalmi oltalmak alapjául szolgáló külföldi szabadak
