Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből

54 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Szerzőijogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis [Szjt. 61. § (1) bekezdés]. Ennek felté­tele, hogy az adatbázis egyéni, eredeti gyűjtemény legyen, szerkesztőjének saját szellemi alkotása. Ilyenkor adatbá­zis-műről szólhatunk. Nem minden adatbázis egyben szer­zői alkotás. Nem minősülhet szerzői jogilag védett műnek az adott tartalmi elemek kézenfekvő rendszerben elrende­zett gyűjteménye, mint például egy telefonkönyv, vagy idő­járási adatok, tőzsdei árfolyamok időrendben folyamatos gyűjtése, vagy más szerző gyűjteményes műnek minősülő adatbázisának átvétele vagy lényegi másolása. A gyűjtemé­nyes műnek minősülő adatbázis - az adatbázis-mü- szerzői jogi védelmére vonatkozóan az Szjt. számos külön rendel­kezést is tartalmaz, a gyűjteményes művekre irányadó sza­bályokon túlmenően [61. § (2) és (3)] bek., 62. §] Sui generis, sajátos szabályok szerint alakuló (kapcso­lódójogi) védelemben részesülhetnek az adatbázisok elő­állítói, ha az adatbázisuk tartalmának megszerzése, ellen­őrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt. Ennek kapcsán kizárólag az adatbázis mint olyan előállí­tásához szükséges ráfordítás vehető figyelembe, a tarta­lom előállításának ráfordításai nem tartoznak ebbe a kör­be. Nem minden adatbázis tartalmának megszerzése, el­lenőrzése vagy megjelenítése igényel jelentős ráfordítást, így például különböző pályázati felhívások kiírásuk rend­jében való gyűjteményes hozzáférhetővé tétele valamely napilapban adatbázisnak minősül ugyan jelentős ráfordí­tást azonban feltehetően nem igényel. Ha az adatbázis elő­állítóját jelentős ráfordításai alapján megilleti a sui generis jogvédelem, annak tartama 15 év, az adatbázis nyilvánosságra hozatalát, ennek elmaradása esetén az el­készítését követő esztendővel kezdődően. Amennyiben az adatbázis jelentős megváltoztatása önmagában is jelentős ráfordítással jár, az előállítót illető jogok védelmi ideje újra kezdődik. A sui generis jogvédelem sajátos tartalmát az Szjt. 84/A-E. §-ai szabályozzák. Egy adatbázis kétféle (szerzői jogi és sui generis) oltalma egymás mellett, „egymással párhuzamosan” is fennállhat. Az adatbázis-mü szerkesztőjét megillető szerzői jog az egyéni-eredeti szerkesztői munka eredménye; az előállítót megillető sui generis adatbázis-oltalom pedig a jelentős rá­fordítást „honorálja”. II. Az eljáró tanács válasza az egyes kérdésekre A) Ad 5. „A könyvtár beszkennelheti-e a tulajdonában lévő sajtópéldányok cikkeit - nem a teljes kiadványt - ...” A. 1. A végzett felhasználási cselekmény A könyvtár gyűjteményének részét képező, nyomdászati úton megjelenített müvek, adatbázisok digitális formába hozása - akár szkennelés útján, akár más módon, például irodalmi müvek esetén ismételt begépeléssel - a szerzői jog fogalomrendszerében „többszörözésnek”, illetve „kimáso­lásnak” minősül. Az Szjt. a vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalá­sokkal és az európai „ acquis communautaire ”-rel össz­hangban megállapított - 18. § (1) és (2) bekezdése szerint „Többszörözés: a) a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett- rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időle­gesen, valamint b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről. A mű többszörözésének minősül különösen ... a mű táro­lása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. ” Noha az Szjt. szerzői jogi részei nem tekinthetők a „kap­csolódójogi” fejezetek általános részének (ahol ez így van- pl. szabad felhasználások, szankciók - ott a törvény kife­jezett utalással hozza létre a kapcsolódást [Szjt. 83. § (2); 99. §]), a többszörözés fogalma azonos terjedelmű a kap­csolódó jogok területén is:- A síd generis adatbázis-oltalom (Szjt. 84/A. §-84/E. §) esetén a „kimásolás” fogalom kifejezetten visszautal az Szjt. 18. § (1) bek. b) pontjára. („A kimásolás az Szjt. fo­galmi rendszerében a többszörözés felhasználási cselek­ményének felel meg, azzal, hogy az adatbázis tartalma esetében a többszörözés szükségképpen csak másolat készítése útján valósulhat meg.”1)- A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a szomszédos jogoknál, például hangfelvételek felhasználása esetén, szintén a „többszörözés” kifejezést alkalmazza a tör­vény anélkül, hogy közvetlenül visszautalna a szerzői jogi fogalom alkalmazhatóságára. Mivel azonban az Infosoc irányelv 2. cikke egyértelműen közös fogalom­ként alkalmazza az Szjt. 18. § (1) bekezdésével azonos definíciót a szerzői művek mellett az előadóművészi teljesítményekre, a hangfelvételekre, a rádió- és televí­zió-műsorokra, valamint a filmekre, a magyar szerzői jogi törvény szerzői jogi többszörözés fogalma is azo­nos terjedelműnek tekinthető a szomszédos jogok ese­tében. [Ez következik a Szellemi Tulajdon Világszerve­zete (WIPO) 1996-os Szerzői Jogi Szerződésének, va­lamint az Előadásokról és Hangfelvételekről szóló Szerződésének azonos jellegű fogalomhasználatából is. (Magyarországon a szerződéseket kihirdette a 2004. évi XL1X. törvény.)] A. 2. A többszörözni kívánt művek, teljesítmények köre A.2.1. Az egyes cikkek, tanulmányok mint az időszaki kiadványok tartalmi elemei Mint arra az 1.1. pontban utaltunk, az OGYK tipikusan a kö­vetkező műtípusok archiválását és szolgáltatását tervezi:- szakirodalmi, tudományos és publicisztikai művek;- szépirodalmi művek;- ábrák, térképek, fényképek. A.2.2. Az időszaki kiadványok mint gyűjtemények Szükséges azt is megvizsgálni, hogy akár szerzői jogi véde­lemre, akár sui generis (kapcsolódó jogi) oltalomra érde­mesgyűjteményes mű, illetve adatbázis kimásolása is meg­történik-e. f A 2001. évi LXXVII. törvény miniszteri indokolása a törvény 8.§-ához

Next

/
Oldalképek
Tartalom