Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 55 Amikor ugyanis az OGYK az egyes cikkekből, tanulmányokból mint tartalmi elemekből felépíti saját adatbázisát, ezt úgy teszi, hogy sok esetben a cikkeket, tanulmányokat olyan összeállításból veszi át, amelyet korábban más személy vagy szervezet válogatott össze. Ez a helyzet akkor, amikor időszaki kiadványok elemeit veszi fel egyenként (önálló elemként) saját adatbázisába, amely aztán pl. a szerző neve vagy tárgyszavak alapján kereshetővé és elérhetővé válik. Az időszaki kiadványok az Szjt. szerint nyilvánvalóan gyűjtemények; a „ gyűjtemény ” kifejezés tekinthető ugyanis a tetszőleges tartalmi elemekből álló, nem véletlenszerűen összeállt elemösszesség általános kategóriájának. A gyűjtemény az Szjt. védelme alatt állhat, ha a) gyűjteményes mű b) védett adatbázis, konkrétan:- adatbázis-mű vagy- sui generis oltalomban részesülő adatbázis. Ezen oltalmi formák általános leírását az eljáró tanács az I. 3. pontban részletezte. A.2.2.1. Az időszaki kiadványok mint gyűjteményes művek Az Szjt. 7. § (1) bekezdése szerint akkor részesül szerzői jogi védelemben a gyűjtemény, ha tartalmának akár összeválogatása, akár elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű. Az SZJSZT korábban több esetben foglalkozott az időszaki kiadványok, illetve azok egyes példányai mint gyűjtemények szerzői jogi védelmével. A 24/98 sz. ügyben olyan kiadványt vizsgált az SZJSZT, amely „egy-egy számának összeállított anyaga olyan szerkesztői munka eredménye, amely a leközlésre kerülő anyagrészek kiválogatásával, azok egyéni, eredeti szempontok szerinti elrendezésével és végső formájának kialakításával történt. Ez megfelel a szerzőijog által a védelemhez alapvetően megkívánt eredetiség követelményeinek.” A 21/02 sz. ügyben szintén olyan kiadványról volt szó, amelynél az egyéni-eredeti jelleg megállapítható volt, azt a konkrét ügyben az SZJSZT szerint „a gyűjteménybe foglalt anyagok összeválogatása, elrendezése, szerkesztése” hordozta. Ezzel szemben a 14/02 sz. ügyben olyan időszaki kiadványt vizsgált az eljáró tanács, amelynél az „elrendezés, szerkesztés közismert szabályok szerint történik (betűrend, Egyetemes Tizedes Osztályozás, bibliográfiai szabályok), a feldolgozott könyveket pedig nem valamilyen elv szerint válogatják ki, hanem elvileg az összes megjelent művet ismertetik. Ez a gyűjtemény tehát nem éri el a szerzői jogi védelemhez a törvény által megkívánt egyéni, eredeti jelleget, nem ’gyűjteményes mű’.” Természetesen azt, hogy egy-egy időszaki kiadvány gyűjteményes műnek minősiil-e, csak az adott eset összes körülményének ismeretében lehet eldönteni; a megkeresés viszont általánosságban tette fel kérdéseit. Az eljáró tanács ezért nem tud minden esetre egyaránt irányadó választ adni arra, hogy az időszaki lapok egy-egy példánya, illetve hosszabb időszakok során megjelent összessége tehát szerkesztőinek szerzői joga alatt áll-e vagy sem. Általánosságban levonható a következtetés, hogy ez a szerzői jogi védelem az időszaki lapok összeállításának sajátosságai miatt tipikusan fennáll, kivéve, ha - mint a 14/02 sz. ügyben - az elvégzendő munka nem biztosit a szerkesztő számára személyes, alkotói mozgásteret. A.2.2.2. Az időszaki kiadványok mint adatbázis-művek, illetőleg mint sui generis védelem alatt álló adatbázisok Az Szjt. 60/A. § (1) bekezdés szerint adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni. Az adatbázis kapcsolódó jogi védelem alatt áll az Szjt. 84/A. § (5) bekezdése szerint, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt. Az adatbázisok ezen új, a 2001. évi LXXVII. törvénnyel bevezetett sui generis, kapcsolódó jogi védelmével kapcsolatban nincs közzétett magyar bírósági döntés, ami a rendelkezések értelmezésében segítséget nyújthatna. Az SZJSZT azonban néhány ügyben foglalkozott már ezzel a kérdéssel, sőt, az említett 14/02 sz. ügyben éppen az időszaki kiadványok egyes példányai tekintetében vizsgálta, hogy azok megfelelnek-e a kapcsolódó jogi adatbázis-oltalomhoz szükséges kritériumoknak. Ebben az ügyben az „Új Könyvek” c. kiadványról azt állapította meg az eljáró tanács, hogy annak „nyomtatásra előkészített, elektronikusan rögzített, tárolt példányai olyan gyűjtemények, amelyekben az egyes önálló műleírásokhoz, adatokhoz mint tartalmi elemekhez számítástechnikai úton egyedileg hozzá lehet férni, vagyis ezek az Szjt. 60/A. § szerinti ’adatbázisok’. (...) Az ’Új Könyvek’ szerkesztése, létrehozatala, ellenőrzése és megjelenítése jelentős ráfordítással jár. ” Abban a tekintetben, hogy egy időszaki kiadvány egy száma, illetve hosszabb időszakban megjelent számainak összessége a kiadó jelentős beruházásával előállított és kapcsolódó jog által védett adatbázisnak minősül-e, a következő szempontokat kell figyelembe venni. a) Az adatbázis tartalmi elemei valamely rendszer vagy módszer szerint kerülnek-e elrendezésre és egyedileg hozzáférhetőek-e? Egyfelől a rendszer-módszer szerinti elrendezés, másfelől az egyedi hozzáférhetőség egymástól különálló feltételeknek tűnhetnek a jogszabályi szöveg olvasása során. Mint azonban arra az EuB is rámutat az FM v. OPAP ügyben [(30) bekezdés], ez a két feltétel egymást kiegészítve értelmezendő. Azon elektronikus vagy más eszközök, amelyek lehetővé teszik az egyedi hozzáférhetőséget - azaz bármely független tartalmi elem önálló visszakeresését - azt a rendszert vagy módszert jelenítik meg, amelyek mentén az adatbázis szerkesztése megvalósult. A tartalmi elemek függetlensége és a hozzáférés egyedisége egyúttal azt is jelenti, hogy az egyes elemek elkülöníthetőek anélkül, hogy ez tartalmuk értékét bármiben is érintené. Az Szjt. szerint az egyedi hozzáférhetőség „számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon” valósul meg. Az adatbázis-irányelv eredeti angol szövege szerint
