Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő

Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 83 rolja ezt a szabadalmat, hanem annak oltalmi köre annyira tág, hogy emiatt a szabadalom érvénytelen is. A bíró az igénypontok értelmezése kapcsán a szabadalmi leíráshoz folyamodott. Harrington bíró a tanúkihallgatás segítségével arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a feltaláló csupán egyféle módon szándékozott felszabadítani a gyógyszert, nevezetesen „oz­motikus nyomásrendszer” segítségével. A Novopharm gyógyszer-engedélyezési kérelmében „hidrogél-eljárás” volt leírva, amely a bíró és az összes szakértő szerint teljesen eltérő volt attól a rendszertől, amelyet a szabadalomban leírtak. En­nek következtében a Novopharm nem bitorolta a Biovail má­sodik szabadalmát. A bíróság azonban azt is megállapította, hogy ha az igény­pontokat tágabban értelmeznék, vagyis a Novopharm „hidrogél-eljárását” alkalmazni lehetne a Biovail „ozmoti­kus eljárásában”, akkor a Biovail második szabadalma lenne érvénytelen „túlzó igénylés” miatt. Harrington bíró a döntés­ben megállapítja: „Ha a feltaláló többet igényel a kelleténél, mindent elveszit. Határvonalait világosan kell megszabnia ahhoz, hogy a szükséges figyelmeztetést adja, és nem szabad bekerítenie semmi olyan tulajdont, amely nem a sajátja.... A szabadalom leírása nem tanít semmit a gyógyszernek egy hidrogél-eljárás - vagyis a Novopharm által használt eljárás — útján történő elnyújtott felszabadításáról.” A fentiek következtében a bíróság elutasította a Biovail tiltóirat kiadása iránti kérelmét. Bár a döntés a NOC-eljárás részleteire vonatkozik, a sza­badalmi szakemberek számára igen érdekes a Legfelsőbb Bíróság tanításainak szoros követése a bíróság által. A sza­badalom igénypontjainak megszerkesztése rendkívül nagy jelentőségű, és a kanadai bíróságok nem fognak habozni, hogy egy szabadalmat érvénytelennek tekintsenek, ha igénypontjainak oltalmi köre túlságosan tág. 14. Katar Az integrált áramkörök oltalmára vonatkozó új törvény 2005. június 1-jén lépett hatályba. Az ilyen tárgyú oltalom lajstromozására vonatkozó kérelmeket a Gazdasági és Ke­reskedelmi Minisztériumon belül erre a célra külön szerve­zett hivatalnál kell benyújtani. Az új törvény összhangban van Katar kormányának azon törekvésével, hogy a szellemi tulajdon oltalmára vonatkozó törvényeket összhangba hozzák a TRIPS-egyezmény elő­írásaival. 15. Kirgizisztán A közismert védjegyeket az Országos Szabadalmi és Véd­jegyhivatalnál kell lajstromoztatni. Egy ilyen védjegynek nagyfokú megkülönböztető jelleggel kell rendelkeznie, és Kirgizisztánban a megfelelő áruk kapcsán a fogyasztók számára általánosan ismertnek kell lennie. A közismertként elismert védjegyek a rendes védjegyek­hez viszonyítva fokozott oltalomban részesülnek. Ennek megfelelően ha egy lajstromozott védjegy ütközik egy köz­ismert védjeggyel, az elsőbbség napjától függetlenül nagy valószínűséggel a közismert védjegy oltalma marad fenn, és az ütköző védjegyet törlik. A közismert védjegyek oltalma nem csupán azokra az árukra terjed ki, amelyekkel kapcsolatban a védjegy közis­mertté vált, hanem minden árura és szolgáltatásra. A közismert védjegyek további előnye, hogy nem igény­lik a lajstromozás időszakonkénti megújítását. A közismert védjegy csak akkor veszítheti el közismert jellegét, ha bizonyítják, hogy már nem elégíti ki a közismert védjegyekkel szemben támasztott követelményeket. Ilyen döntést megfelelő vizsgálat és bizonyítás után csak a Fel­lebbezési Tanács hozhat. 16. Líbia 2005. június 15-én Líbia letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően a PCT 2005. szeptember 15-én vált Lí­biára nézve hatályossá, és így a 2005. szeptember 15-én vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések ön­működően magukban foglalják Líbia megjelölését. Líbiát a PCT II. fejezete is köti, és az ilyen nemzetközi bejelentések kapcsán benyújtott nemzetközi elővizsgálati kérelmekben Líbia is önműködően kiválasztott országnak minősül. 17. Litvánia A) Litvániában 2004. december 15-én a minták lajstromo­zására vonatkozó új rendelet lépett hatályba, amelynek alapján a 6/2002 sz. közösségi rendelet előírásait kell alkal­mazni olyan esetekben, amikor a Litván Szabadalmi Hiva­talon keresztül nyújtanak be egy közösségi minta lajstro­mozására irányuló kérelmet. Az ilyen kérelmeket a hivatal a Közösségi Védjegyhivatalhoz (OHIM) továbbítja, és erről tájékoztatja a bejelentőt. Litvániában a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó, 2004/48/EC sz. európai irányelvet is törvénybe akarják iktatni annak érdekében, hogy elősegítsék a szelle­mitulajdon-jogok tiszteletben tartását. B) Az alkoholos italokat importáló litván Filipopolis Ltd. cég borokat importált, amivel bitorolta az EUROIMPORT RUDORF ER GmbH (ER) cégnek azt a jogát, hogy „Klasszikus kadarka” címkével forgalmazzon borokat. A litván cég Bulgáriából importált olyan borokat, amelyeken a címke majdnem azonos volt az ER által lajstromozott védjeggyel. Ezeket a borospalackokat a vámhatóság a véd­jegytulajdonos kérelme alapján lefoglalta. A bíróság helyt adott az ER kérelmének, és elrendelte a teljes borszállít­mány megsemmisítését. A Fellebbezési Bíróság megvál­toztatta ezt a döntést, mert megállapította, hogy az ügy nem csupán a bort importáló alperes, vagyis a Filipopolis jogait, hanem a szóban forgó bor termelőjének, vagyis a bolgár Et Ivena-Komerce-Valentin Sotev bolgár társaságnak a jogait is közvetlenül érintette. Ezt a társaságot azonban nem érte­sítették az ügyről, ami alapvető eljárási hiba volt. A védjegytulajdonos fellebbezése alapján a litván Leg­felsőbb Bíróság (LLB) megállapította, hogy az ügyben az importáló cég a tényleges alperes, mert ő importálja a bort, és így bitorolja a litván védjegytulajdonos jogait. A véd­­jegyjogok oltalma a territorialitás elvén alapszik. A termelő nem Litvániában működik, és így Litvániában senkinek a jogait nem sérti. Emellett a felperes keresete nem a bor, ha­

Next

/
Oldalképek
Tartalom