Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő
84 Dr. Palágyi Tivadar nem a címke ellen irányult, így a termelő érdekeit a litván bíróság döntése nem érintette közvetlenül. Az LLB azt is megállapította, hogy egyrészt nincs mindig szükség arra, hogy a szellemitulajdon-jogokat bitorló termékeket teljesen megsemmisítsék, másrészt a jelen esetben a felperes ezt nem is kérte. Ezért a bíró az ügyet visszautalta az alsófokú bíróságnak, amely elrendelte a címkék eltávolítását és az áru visszaszolgáltatását az alperesnek. Ez a döntés összhangban van azzal az irányelvvel, hogy ha lehetőség van a bitorló áruk bitorlójellegének megszüntetésére, például a címke eltávolításával, az árut más célokra fel lehet használni, így például hátrányos sorsú személyek számára lehet adományozni. 18. Mexikó Az Iparjogvédelmi Intézet bizottságot hozott létre annak tanulmányozására, hogy az ipaijogvédelmi törvényt hogyan kellene módosítani ahhoz, hogy a biotechnológiai találmányok, különösen a genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó találmányok szabadalmazásával kapcsolatos etikai problémák megfelelő módon figyelembe legyenek véve. 19. Nagy-Britannia A) Az Európai Bíróság (European Court of Justice, ECJ) 2005. július 7-én a Société des Produits Nestlé S. A. v. Mars U.K. Limited ügyben úgy ítélkezett, hogy egy védjegy megkülönböztető jelleget szerezhet akkor is, ha egy lajstromozott védjegynek csak egy részeként vagy egy lajstromozott védjeggyel kapcsolatban használták. Ez a döntés olyan védjegytulajdonosok számára lehet fontos, akik egyébként nehezen tudnának lajstromoztatni alakra vagy színre vonatkozó olyan védjegyeket, amelyeket gyakran csak más lajstromozott védjegyekkel kapcsolatban használnak. A vonatkozó eset a Kit Kát csokoládérúdra vonatkozik, amely 1935 óta van a piacon, és egyike Nagy-Britanniában a legkelendőbb édességipari cikkeknek. A termék annyira népszerű, hogy a tulajdonos Nestlé cég becslése szerint Nagy-Britanniában minden másodpercben 47 Kit Kát csokoládét fogyasztanak el. A hirdetés hozzájárult a kereskedelmi sikerhez, és sokan ismerik a „Have a Break ... Have a Kit Kat” (Tarts szünetet ... egyél egy Kit Kátét) szlogent, amely 1950 óta hirdeti a terméket. Erre a szlogenre a Nestlének Nagy-Britanniában lajstromozott védjegye van csokoládé termékek és kétszersültek vonatkozásában. Az 1994. évi hatályos angol védjegytörvény szerint nem lajstromozhatók a megkülönböztető jelleg nélküli védjegyek. A Nestlé 1995-ben lajstromozási kérelmet nyújtott be a „Have a Break” védjegyre ugyanazon áruk kapcsán, mint amelyekre már oltalmat kapott a „Have a Break ... Have a Kit Kat” védjeggyel. Az oltalom megszerzéséhez a Nestlének bizonyítania kellett vagy azt, hogy a „Have a Break” szavak önmagukban megkülönböztető jellegűek, vagy hogy azok a Nestlé-termékek hirdetései és használata kapcsán megkülönböztető jellegre tettek szert. A védjegybejelentés ellen felszólalt a Mars U.K. Limited cég, amely azzal érvelt, hogy a védjegyet a védjegytörvény 3(1 )(a)—(d) szakasza alapján el kell utasítani. A hivatal is azt állapította meg, hogy a védjegy nem rendelkezik megkülönböztetőjelleggel. A Nestlé viszont bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a kereskedelmi forgalom révén a lajstromoztatni kívánt védjegy megkülönböztető jellegre tett szert. Ezt azonban a hivatal nem fogadta el, mert a lajstromoztatni kívánt védjegyet a Nestlé csak a „Have a Break... Have a Kit Kat” védjegy részeként használta, és a bejelentést megkülönböztető jelleg hiánya miatt elutasította. A Nestlé 2002 decemberében a Felső Bírósághoz (High Court) fellebbezett. A bíróság azonban egyetértett a hivatal állásfoglalásával és azzal is, hogy a Nestlének a„Have a Break” szavak független használatát kellene bizonyítania ahhoz, hogy szerzett megkülönböztető jelleget tudjon bizonyítani. 2003-ban Nestlé a Fellebbezési Bírósághoz (Court of Appeal, CA) nyújtott be fellebbezést, de ez a bíróság is arra a következtetésre jutott, hogy mind a hivatal, mind a Felső Bíróság helyesen alkalmazta az ügyben a védjegytörvényt. A megszerzett megkülönböztető jelleggel kapcsolatban azonban a CA eltérő véleményen volt, és egy korábbi döntésre hivatkozva megállapította, hogy a „Have a Break” szavak megkülönböztető jellegre tettek szert a „Have a Break ... Have a Kit Kat” védjegy használata révén. Minthogy a CA szerint a védjegytörvény 3(1) szakaszát a védjegyirányelv 3(3) szakaszával összhangban kell alkalmazni, és a kérdés összefügg az európai közösségi törvénnyel, ezért CA a következő kérdést intézte az Európai Bírósághoz (European Court of Justice, ECJ). „A védjegyirányelv 3(3) szakaszában említett megkülönböztetőjelleg megszerezhető-e a védjegynek egy másik védjegy részeként vagy azzal kapcsolatban való használatát követően vagy annak következtében?” Az ECJ igenlő választ adott erre a kérdésre megállapítva, hogy a védjegyirányelv 3(3) szakasza nem tartalmaz olyan megkötést, amely megkívánná, hogy a védjegy használatának független használatnak kell lennie. így a Nestlének most újra be kell nyújtani védj egy kérelmét az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatalánál, és a kijelölt ügyintézőnek újra meg kell fontolnia a Nestlé bizonyítékait. B) A C-64/02 P ügyben a „Das Prinzip der Bequemlichkeit” (A kényelem elve) német szlogent védjegyként kívánták lajstromozni. Az Európai Bíróság (ECJ) döntése iránymutatással szolgál arról, hogy jelmondatokat (slogans) hogyan lehet védjegyként lajstromoztatni. Az ECJ megerősítette, hogy a szlogenek - hasonlóan egyéb, „nem szokásos védjegyekhez” - a jelek olyan kategóriájába tartoznak, amelynek tagjait a nagyközönség lassabban ismeri el olyan jegyként, amely egyetlen vállalat termékére vonatkozik - ami a védjegy fő feladata. Az ECJ azt a nézetét fejtette ki, hogy a szlogenek — amelyek reklámfunkcióra szolgálnak, és ez nyilvánvalóan nem másodlagos egy védjegy vonatkozásában - azon az alapon kifogásolhatók, hogy az átlagfogyasztó „az ilyen szlogenek alapján nem szokott feltételezéseket tenni a termékek eredetét illetően”. Ennek a döntésnek a fényében az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala közleményt bocsátott ki a szlogenek védjegyként való lajstromozhatóságáról Nagy-Britanniában. Ez összefoglalja az ECJ megállapításait, és a következőket tartalmazza:
