Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Tanulmányok. Reményi Péter: Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról
6 Reményi Péter 1. ábra: A találmányok szakterület szerinti megoszlása Az 1. ábrán a vizsgált találmányok ISIC-rendszer alapján vett szakterület szerinti megoszlása látható. Megfigyelhető, hogy a kézzelfoghatóbb, hétköznapi ipari szakterületek, amelybe a gépészet is beletartozik, kisebbségben vannak a tudományos szintű tudást igénylő vegyészeti, biotechnológiai és fizikai szakterületekhez képest. Sok, a gazdaságban jelentős szereppel rendelkező szakterület pedig egyáltalán nincs képviselve. Felhívom a figyelmet, hogy a diagram az egyéni bejelentésekre vonatkozik, tehát például a „biotechnológia, gyógyászat” csoport csak az egyéni bejelentőktől származó szabadalmakat tartalmazza, a gyógyszergyárakéit nem, mégis jelentős az arányuk. A megismert találmányok túlnyomó része kutatási eredményekre épül (18 db, 78%), kisebb részük a szakirodalom beható ismeretén alapul (4 db, 10%), további 3 db (8%) egy zárt szakmai kör (ujjlenyomat-szakértők, tűzoltók, színpadtechnika) munkamódszereinek a modem technika segítségével történő továbbfejlesztése, gépesítése, és csak a maradék ldb (3%) született véletlen ötletből. Elmondható tehát, hogy a feltárt találmányok megalkotásához magas szintű vagy igen speciális ismeretekre volt szükség. Jelentős találmányt már nem lehet kívülállóként, amatőrként létrehozni. Szabadalmaztatás A szabadalmaztatással egyik feltalálónak sem volt problémája. Csak néhányan emlékeztek úgy, hogy felhívásokra kellett válaszolniuk, de ez nem jelentett nekik nehézséget. Mind a hazai, mind a külföldi szabadalmi hivatalok munkáját korrektnek és segítőkésznek találták. A szabadalmaztatás során csak egyiküknek kellett az oltalmi kört szűkíteni újdonságrontó dokumentum miatt, és az is az egyik munkatársuktól származott. Ez is a megoldások jelentőségét mutatja. A külföldi szabadalmaztatáshoz, illetve fenntartáshoz az 1992 előtti bejelentések feltalálóinak csak a 25%-a kapott támogatást a Külföldi Szabadalmaztatást Támogató Pályázati Irodától. A többiek vagy nem tudtak a létezéséről, vagy túl bürokratikusnak tartották, és ezért nem próbálkoztak. Az 1992 utáni bejelentések feltalálói közül viszont azoknak, akiknek szükségük volt rá, a 75%-a kapott támogatást. Ketten nem tudtak róla, egy esetben pedig úgy érzem, hogy helyesen döntött a bírálóbizottság. Azok a feltalálók, akik részesültek a támogatásból, nagyon elismerően szóltak erről a lehetőségről. Bevallásuk szerint ha ez a lehetőség nem lett volna, valószínűleg nem jelentették volna be külföldön. Akkor még ennyi szabadalom sem jelenhetett volna meg a világpiacon. Ennek a lehetőségnek a meglétét alapvető fontosságúnak tartották. Néhány kivételtől eltekintve a feltalálóknak nem volt pénzük arra, hogy a külföldi szabadalmaztatást megindítsák. Ha nem kaptak volna támogatást a külföldi szabadalmaztatáshoz, akkor bele sem kezdtek volna a hasznosításba, mert a magyar piacra biztosan nem érte volna meg kifejleszteni a terméket. Azok a feltalálók, akik kutatóintézetekben vagy egyetemen dolgoznak - vagyis a feltalálók nagy része - jól tudja a kollegáitól, hogy milyen anyagi, munka- és egyéb terhekkel jár ez. Ezeken a helyeken nagyon alacsonyak voltak akkoriban a fizetések. Aki ilyen helyre ment dolgozni, azt nem a pénz érdekelte, hanem a munkája. Nem akart - nem is tudott - fizetni azért, hogy ne tudja minden idejét a munkájára fordítani. Hasznosítás A találmányok hasznosítását három oldalról lehet vizsgálni: a feltalálóéról a hasznosítóéról és a termékéről. A feltaláló mint a szellemi tulajdon birtokosa számára már az is hasznosításnak tekinthető, ha sikerül pénzhez vagy valamilyen más előnyhöz jutnia a szabadalma révén. A termék akkor tekinthető hasznosítottnak, ha gyártják és megjelenik a piacon. A hasznosítónak pedig akkor, ha a befektetései haszonnal megtérülnek. Ez a meghatározás a felek önös érdekeit tükrözi. A valóságban nemcsak az önös anyagi érdekek motiválják a feleket. A feltaláló természetesen csak akkor elégedett, ha a találmányából készült termék sikeres, vagyis eljut a felhasználókhoz, és ők elégedettek vele. A területek természetesen nem választhatók szét ilyen élesen, de erre a megközelítésre az esetek összevethetősége miatt szükség van. biotechnológia, gyógyszerek vegyészet gépek járművek fémtermékek műszerek (orvosi, precíziós, optikai, órák) villamosság elektronika, számítástechnika építőipar kohászat, kő-, agyag-, üvegtermékek textil-, papír-, nyomdaipar egyéb ipari termékek növények, növényfajták egyéb
