Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Tanulmányok. Reményi Péter: Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról
Felmerés a hazai találmányok hasznosításáról 7 A termék oldaláról a hasznosítást az életútja (életgörbe) alapján lehet jellemezni. Az első fázis a termék alapjául szolgáló ötlet megszületésétől az ötlet alkalmazhatóságának a bebizonyosodásáig tart (kutatás). Általában ezt zárja le a szabadalmaztatás. A második fázisban az ötlet - amely most már találmány - termékké érik: elkészül a berendezés prototípusa, eljárás esetén a paraméterek kísérleti meghatározása, gyógyszer esetén a klinikai vizsgálatok (fejlesztés). Ezt követi a gyártás-előkészítés és a piaci bevezetés, amelynek során a még kis tételben előállított terméket megismertetik a leendő felhasználókkal. Ennek során sok esetben rengeteget költenek a felszerszámozásra és marketingre, ingyen vagy nagyon kedvezményesen árusítják a terméket. Nyereségre csak jóval ezután lehet számítani: a növekedési, de még inkább az érett szakaszban. Mivel szabadalmakat vizsgálunk, a kutatás szakaszán többé-kevésbé már mindegyik találmány túljutott. Magyar szabadalmakról lévén szó, ez itthon történt. A továbbiak vizsgálata során érdemes megkülönböztetni a külföldi és a hazai eseményeket, mert ez jól jellemzi a hasznosítás körülményeit itthon, illetve külföldön. A vizsgált 26 szabadalomból a kutatási fázis után hatot adott el a feltalálója, hármat hazai, hármat külföldi vállalatnak. Két külföldi vállalat a feltalálók nélkül fejlesztette termékké a találmányt, majd megjelent vele a piacon. Az egyik piaci sikeréről van tudomása a feltalálójának, a másikat valószínűsítette a feltalálója. A másik négy találmány fejlesztésében a feltalálók is részt vettek. Az egyik később külföldre került, a másikat a feltaláló gyártja, a külföldi jogtulajdonos megbízásából, a harmadikat most vezetik be a magyar piacra, a negyedik arra vár, hogy egy tőkeerős gyártó megvegye. A feltalálója birtokában maradt 20 találmányból 18-at termékké fejlesztettek, kettőnek a fejlesztése még tart. A 18-ból egyet eladtak hazai befektetőknek, 11 -et ipari méretekben, egyet kisipari méretben gyártanak, 5 feltalálója pedig arra vár, hogy tőkeerős gyártó megvegye a találmányt. Az ipari méretekben gyártott 11 termék közül öt esetében lehet már nyereségről beszélni. Három szabadalomnak a tulajdonosa még a feltaláló, kettő tulajdonosa külföldi vállalat. A találmányok tehát nagyon különböző utakat járhatnak be, és ezeknek az utaknak különböző állomásain tartózkodtak a felmérés idején, így nem lehet olyan paramétert találni, amely lineáris skálán mutatja, hogy meddig jutottak a hasznosításig vezető úton. A találmányok fenti, sokféle életútját a 2. ábrán látható Shankey-diagram szemlélteti. A balról jobbra mutató irány a kutatástól a piaci sikerig vezető utat, a fentről lefelé mutató irány a feltaláló befolyásának a csökkenését szemlélteti. A vonalak szélessége a hasonló úton járó találmányok számával arányos. A nyilak az éppen zajló folyamatokat jelölik. A függőleges vonalak azt jelentik, hogy egyelőre nincs előrehaladás. A külföldön történő folyamatokat sötétítés jelzi. Az anyagi sikert a gyémántok szemléltetik. A bal oldalon lévő gyémántok sikeres jogeladásokat jelentenek. A kapott összeg és a ráfordítások (pénz és munka) különbsége tekinthető a tisztán a találmányért kapott díjnak. Azt tekintettem sikernek, ha a feltaláló az így számított összeggel meg volt elégedve. A piaci sikert a jobb oldali gyémántok jelölik a feltalálók megítélésére alapozva, mivel a hasznosítókra a felmérés nem terjedt ki. A termék sikerét a gyártásba kerülés, tehát a „gyártás” oszlop elérése jelenti. A diagram jól szemlélteti, hogy a hasznosítás előrehaladtával hogyan kerül ki az események irányítása a feltalálók kezéből (eltolódás lefelé) és hogyan kerül egyre távolabb földrajzi értelemben is (sötétülés). Az is jól látszik, hogy ez a két mozgás a siker záloga. A hazai hasznosítás és a jog megtartása csak három, a jogok átengedése másik három esetben hozott sikert. A kilenc, szabadalmat vásárló vállalkozás hat esetben j ütött el a sikerig a felmérés időpontjáig. kutatás fejlesztés gyártáselőkészítés piaci bevezetés gyártás a feltaláló végezte, a feltaláló finanszírozta a feltaláló végezte, a szabadalom vásárlója finanszírozta a szabadalom vásárlója finanszírozta, nem a feltaláló végezte 2. ábra: A találmányok sorsa
