Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Végh László: Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése – II. rész
Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése - II. rész 63 kezett szerencsétlen sorsú egykori üzlettársáról, John Fitchről. Az ebben az időben első millióit gyűjtögető Robert Fulton sikereit látva kötelességének érezte személyes élményei alapján a megemlékezést. Ez a levél, bármennyire is szubjektív, a legrészletesebb formában ismerteti a történteket. Dr. Thomton megállapítja, hogy John Fitch 1785-ös találmánya a szövetségi szabadalmi rendszer hiányában nem kapta meg a megfelelő jogvédelmet. Fitch 1788-ra négy államban is szabadalmat nyert a gőzhajóra: Pennsylvania, New York, New Yersey és Delaware törvényhozása hatalmazta fel találmánya kizárólagos hasznosítására. Fitch vállalkozásában dr.Thomton is jelentős részvényesi pozíciókkal bírt. A szabadalmi oltalmat azonban két államban, Pennsylvaniában és Delaware-ban megtámadta James Rumsey vállalkozása, amelyben az ekkor dr. Thomtonnál és társainál sokkal nagyobb befolyással bíró Benjamin Franklin volt érdekelt. Ennek ellenére a philadelphiai és a Delaware-i bíróságok megerősítették Fitch jogosultságát viszonylag széles oltalmi körre kiterjedően a gőzgépek több típusának megfelelő kiviteli formájú gőzhajók gyártására. Dr. Thomton úgy fogalmaz, hogy a hajtómotorral felszerelt összes vízi járműre kiterjedően szereztek oltalmat, a technika állásába eszerint csak az izom- és szélerejü vízi járművek sorolódtak. Fitchnek és társainak azonban a további fejlesztésekkel meggyűlt a bajuk. Dr. Thomton szerint a pénzszűke miatt csak kovácsmestereket voltak képesek alkalmazni, valódi mérnökökre, különösen olyanokra, akik a gőzgépet testközelből ismerték, nem tellett. A részvénytársaság átalakításával, komoly mennyiségű részvény eladásával sikerült úrrá lenni a bajokon, és 1790-ben sor került egy híres bemutatóra Philadelphiában. A Fitch&Co társaság hajója a várost átszelő Delaware folyón felfelé, áramlással szemben nyolccsomós csúcssebességet elérve egészen New York városáig, egy nap alatt nyolcvan mérföldre szállította a számos kongresszusi képviselőt is magába foglaló népes társaságot. Az ekkor már közel huszonöt évvel korábbi eseményeken részt vevő, és az adott pillanatban a Amerikai Szabadalmi Hivatalt vezető dr. Thomton epésen jegyzi meg, hogy Robert Fulton, aki a nyolccsomós sebességet egyenlőre meg sem tudja közelíteni szerkezeteivel, azt merészeli hangoztatni, hogy az ő gőzhajói előtt sikeres kísérletet nem hajtottak végre. Érdemes itt elismételni, hogy az utasok között lévő képviselők néhány nap múlva Philadelphiába visszatérve egyhangúan szavaztak a szabadalmi törvényről. 5. ábra: Korabeli újsághír John Fitch sikeres gőzhajókísérletéről B) A Fulton-story B.l. Robert Fulton és a gőzhajózás Mai szemmel nézve úgy tűnik, hogy a gőzhajózás kezdeteire vonatkozó általános ismeretek egybemossák a feltaláló és az első sikeres hasznosító emlékét. Robert Fulton kalandos sorsa és látványos sikereket hozó, gőzhajózáson alapuló vállalkozása már nem fonódik össze olyan mértékben a szabadalmi rendszer amerikai történetével, mint a világ által jelenleg feledésre kárhoztatott John Fitch erőfeszítései. A találékony és vállalkozásra termett Fulton története ennek ellenére kihagyhatatlan az amerikai szabadalmi rendszer korai működésének tárgyalásából. Életét az utókor sokkal alaposabban feltérképezte, összehasonlítva a szerencsétlen sorsú John Fitch után fennmaradt adatokkal. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy Fulton már része lett az „amerikai álom” mítoszának, míg Fitch teljesen kimaradt belőle. 6. ábra: Robert Fulton B.l.l. Robert Fulton pályájának kezdetei Robert Fulton 1765-ben született a pennsylvaniai Lancasterben, abban az évben, amikor James Watt első szabadalmi bejelentését tette meg Angliában. Manapság szokás pontosítani, amikor az ipari forradalom kapcsán Angliáról beszélünk. A valóságban ugyanis az ipari forradalom kezdetei Skóciában jelennek meg, érdekes módon egy azóta nagy karriert befutó tudomány, a közgazdaságtan kialakulásával párhuzamosan. A skóciai kezdetek okának vizsgálata messzire vezetne, nem is beszélve a klasszikus közgazdaságtan és az első ipari forradalom megindulásának egybeeséséről, amely egy kicsit a tyúk és a tojás esete. Most röviden csak annyit érdemes megállapítani, hogy James Watt és Adam Smith egyaránt a közmondásosan takarékos skót nép fiai voltak. Áttételesen igaz ez a már Amerikában született Robert Fultonra is, akinek édesapja vándorolt ki az óhazából. A Fulton név egyébként egy skóciai településtje-
