Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Mikló Katalin: Az ipari alkalmazhatósági kritériumának igényponti értelmezése gyógyászati jellegű találmányok területén
Az ipari alkalmazhatóság kritériumának igényponti értelmezése a gyógyászati jellegű találmányok területén 35 Ezen döntés értelmében a fogamzásgátlási eljárások alapvetően nem az EPC 52(4) alatti kizáró okok miatt nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban, hanem azért, mert ezen eljárások alkalmazása minden embernek a legbensőbb és legszemélyesebb magánügye, amitől nem lehet egy kizárólagos jog alapján megfosztani. A T 1165/97 számú (Női higiéniai eszköz/Ultrafem) ügyben a tanácsnak azt kellett megvizsgálnia, hogy egy egyszer használatos hüvelyi mintavevő eszköz alkalmazására irányuló eljárás kivan-e zárva az EPC 52 (4) szerint az oltalomból. A tanács arra a következtetésre jutott, hogy az említett eszköz hüvelybe történő felhelyezése, illetve onnan történő eltávolítása önmagában nem tekinthető az emberi (vagy állati) testen végzett sebészeti vagy terápiás célú kezelési eljárásnak még akkor sem, ha a műveletet orvosi képzettséggel rendelkező személy vagy orvos végzi. A találmány szerinti eljárásnál nincs szó sem sebészeti beavatkozásról, sem egy betegség gyógyításáról vagy megelőzéséről, sem pedig fájdalmat vagy szenvedést okozó tünetek enyhítéséről. A szóban forgó eszköz felhelyezéséhez, illetve eltávolításához sem szükséges különösebb orvosi ismeret vagy képzettség, hiszen annak kezelése teljes mértékben megegyezik a nők által elterjedten alkalmazott fogamzásgátló pesszáriuméval. Az eljárás maga nem tekinthető olyan, az EPC 52(4) alapján a szabadalmazhatóságból kizárt diagnosztikai eljárásnak sem, amelynek alkalmazása során a kapott eredmények a további gyógyászati kezelés mérlegelését és eldöntését lehetővé tennék, ehhez ugyanis az eljárásnak minden olyan lépést tartalmaznia kellene, amelyek alapján egy korrekt orvosi diagnózis felállítható lenne. Ebben az esetben azonban az eljárási lépések nem felelnek meg ennek a kritériumnak, mivel a mintavétellel nyert minta semmilyen adatot nem szolgáltat. A tanács úgy döntött, hogy az igényelt eljárás iparilag alkalmazhatónak tekinthető, mivel a szóban forgó mintavétel nem kizárólag a nő szigorúan vett privát szféráján belül kerül alkalmazásra (ellentétben a T 74/93 számú ügyben tárgyalt fogamzásgátló eljárással), hanem arra külső okok miatt, például orvosi tanácsra is sor kerülhet annak érdekében, hogy az így nyert mintát további vizsgálatoknak vessék alá. Ez utóbbi esetben a mintát vevő személy általában nem a szóban forgó nő személyes utasításainak tesz eleget, hanem a mintagyűjtő használati utasításában foglaltaknak megfelelően cselekszik, vagy a feljebbvalója által adott instrukciókat követi. A hazai joggyakorlat A Magyar Szabadalmi Hivatal joggyakorlata a gyógyászati jellegű találmányok ipari alkalmazhatóságának megítélésében - a teljes jogharmonizációnak köszönhetően - gyakorlatilag teljes mértékben követi az európai joggyakorlatot. A fogamzásgátló eljárásokra vonatkozó bejelentések területén - bár az EPO egyedülálló indokrendszer alapján alakította ki elbírálási szempontjait (lásd a magánszféra védelmének figyelembevétele) - szintén egyezik a hazai joggyakorlat az európaival, tehát ezen eljárások nem tekinthetőek iparilag alkalmazhatónak. Amennyiben ugyanis a gyógyszeradagolásra és az ezzel járó kezelésre/terápiára vonatkozó igénypontokat eleve nem tekintjük iparilag alkalmazhatónak a tágabb értelemben vett gyógyászat területén, úgy a fogamzásgátlásra alkalmas gyógyszerek adagolása sem tekinthető annak (hasonlóan az EPO döntéseihez és adott esetben függetlenül attól, hogy ezt valaki a magánszféráján belül végzi-e vagy pedig orvosi praxis keretein belül). A kozmetikai eljárások tekintetében a nem invazív, illetve nem gyógyászati típusú, egyértelműen és kizárólag kozmetikai célú igénypontok természetesen szabadalomképesek. Az iparilag nem alkalmazható, főleg határterületi eljárások esetében - az EPO gyakorlatához hasonlóan - szigorú mérlegelés tárgyát képezi az oltalmazhatóság megítélése. A bejelentők részére azonban az esetek többségében hasznos „egérutat” jelentenek a második indikációs igénypontok, amelyekké átalakítva a kezelési eljárási igénypontokat — amennyiben egyéb kifogás nem merül fel a találmány tárgyával kapcsolatban - oltalom szerezhető egy adott hatással rendelkező vegyületcsoport vagy készítmény alkalmazására. Irodalom Európai Szabadalmi Egyezmény Guidelines for Examination in the European Patent Office - Part C, Guidelines for Substantive Examination Case Law of the Boards of Appeal of the European Patent Office, 4th edition 2001 MIMOSA LEGAL adatbázis (CD-ROM) Az EPO Fcllebbviteli Tanácsának alábbi döntései: T 144/83, T 81/84, T 116/85, T 290/86, T 245/87, T 584/88, T 429/89, T 182/90, T 820/92, T 74/93, T 82/93, T 1077/93, T 329/94, T 469/94, T 775/97, T 1165/97, T 35/99, T 383/03
