Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
Külföldi hírek az ipaijogvédelem területéről 65 9. Horvátország A horvát parlament 2005. április 14-én jóváhagyta az iparjogvédelmi képviselőkre vonatkozó törvényt, amely 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba. Az új törvény főbb vonásait az alábbiakban foglaljuk össze. Horvátországban az lehet képviselő szabadalmi ügyekben, aki a) horvát állampolgár, Horvátországban lakik, tudományos és/vagy műszaki diplomával rendelkezik, és a Horvát Szabadalmi Hivatal előtt letette a szabadalmi ügyvivői vizsgát; b) horvát állampolgár, Horvátországban lakik, és tudományos és/vagy mérnöki diplomától eltérő diplomával rendelkezik, de legalább öt év iparjogvédelmi gyakorlata van, és a Horvát Szabadalmi Hivatal előtt letette a szabadalmi ügyvivői vizsgát; c) a horvát Ügyvédi Kamaránál be van jogászként jegyezve, és a Horvát Szabadalmi Hivatal előtt letette a szabadalmi ügyvivői vizsgát; vagy be van jegyezve egy olyan jogi cégnél, amely ilyen jogászokat alkalmaz; vagy d) Horvátországban székhellyel rendelkező olyan jogi személy, amely legalább egy olyan személyt alkalmaz, aki kielégíti a fenti a) vagy b) pontban foglalt követelményeket. Horvátországban az lehet képviselő védjegyügyekben, aki e) horvát állampolgár, horvátországi lakos, és a Horvát Szabadalmi Hivatal előtt letette a védjegyjogi képviselethez szükséges vizsgát; j) jogász, aki be van jegyezve a horvátországi Ügyvédi Kamaránál vagy egy olyan jogi cégnél, amely ilyen jogászokat alkalmaz; g) Horvátországban székhellyel rendelkező olyan jogi személy, amely legalább egy olyan személyt foglalkoztat, aki kielégíti a fenti e) pontban foglalt követelményeket. Az új törvény szabályozza a képviselők szakmai vizsgáztatási követelményeit, valamint a szabadalmi vagy védjegyügyekben képviseletre jogosult személyek bejegyzési követelményeit, a szabadalmi és védjegyügyekben képviseletre jogosult személyek lajstromát és a szellemi tulajdon területén képviseletre jogosultak kamaráját. A törvény két év átmeneti időszakot engedélyez ahhoz, hogy a Horvátországban szabadalmi és védjegyügyekben képviseletet gyakorló személyeknek elegendő idejük legyen a vizsga letételéhez. 10. India A szabadalmi hivatal egy korábbi legfelsőbb bírósági ítéletre hivatkozva a bruforte védjegy alapján elutasította a BRUFEN védjegyre vonatkozó lajstromozási kérelmet, megállapítva, hogy a két védjegy, amelyek mindegyike gyógyszerekre vonatkozik, súlyos veszélyeket okozhat azonos betegségek gyógyítására használható gyógyszerek összecserélésének veszélye folytán. A fellebbezés után a bíróság is megerősítette a védjegyhivatal döntését, és elutasította a lajstromozási kérelmet azzal az indokolással, hogy a lajstromozásból esetlegesen adódó kár nagyobb a megengedhetőnél még akkor is, ha a két védjegy különbözik egymástól. 11. Irak Az iraki minisztertanács 2005. május 30-án rendeletet adott ki, amelyben a korábban önálló védjegyhivatalt az Ipari Minisztérium felügyelete alá rendelte. Emiatt a bejelentési eljárás szünetel az iratok átszállításának befejezésig. A védjegymegújításoknál a türelmi idő csupán egy hónap; ezért a védjegyhivatal átveszi a megújítási kérelmeket, de egyelőre nem kell hivatali illetéket fizetni. 12. Irán A) A multinacionális Grünenthal Group Ltd. gyógyszergyár megtámadta egy iráni cégnek a TRAMAX DP védjegy lajstromozása iránti kérelmét, mert szerinte az túlságosan hasonlított az ő TRANAL védjegyéhez. Az iráni bíróság, elfogadva a Grünenthal érvelését, annak javára döntött. B) A német Melitta Csoport a saját melitta védjegye alapján megtámadta egy iráni cégnek a MELISSA védjegy lajstromozására irányuló kérelmét azon az alapon, hogy a két védjegy hasonlósága a fogyasztók megtévesztéséhez vezetne. A lajstromozást kérő fél azzal érvelt, hogy a „Melissa” egy igazi perzsa név. Ezt az érvelést azonban az Iráni Védjegyhivatal nem fogadta el, mert a német cég melitta védjegyét Iránban már 25 évvel korábban lajstromozták. 13. Izrael Az Izraeli Védjegyhivatal megváltoztatta régóta fennálló gyakorlatát, és a jövőben széles körű árulistával is lajstromozni fogja az 5. osztályba tartozó gyógyszervédjegyeket, ha azok kielégítenek bizonyos, alább ismertetett feltételeket. A korábbi gyakorlat szerint a védj egy hivatal elutasította az olyan védjegybejelentéseket, amelyek széles körű árulistát tartalmaztak, különösen az 5. nemzetközi osztályban. Ez a gyakorlat elsősorban a gyógyszeripart érintette. A gyógyszeripari vállalatok általában a fejlesztésnek egy viszonylag korai stádiumában igyekeznek oltalmazni szellemi tulajdonjogaikat. Ez magában foglalja a védjegybejelentések benyújtását is világszerte, ami jelentős költségekkel jár. Nincs azonban biztosíték arra, hogy ez az erőfeszítés értékesíthető terméket eredményez. Ha a gyógyszerfejlesztést befejezik, vagy a gyógyszer nem kap forgalmazási engedélyt, a vállalat tulajdonában „árva” védjegy marad. Költségcsökkentés céljából a gyógyszeripari vállalatok arra törekednek, hogy „árva” védjegyeiket egy másik termékhez használhassák fel. Ezért igyekeznek az 5. nemzetközi osztályban széles árulistával benyújtani védjegybejelentéseiket, aminek révén több lehetséges gyógyszer valamelyikéhez rugalmasan használhatnak fel egy védjegyet. A védjegyhivatal az ilyen irányú érvelésnek helyt adva körlevelet bocsátott ki, amely szerint ha a bejelentő a védjegy vizsgálata alatt közli, hogy nem kívánja korlátozni az árujegyzéket, mert a termék, amelyre a védjegyet használni szándékoznak, még fejlesztés vagy jóváhagyás alatt áll, a védjegyhivatal a védjegyet széles árujegyzékkel fogja lajstromozni. A lajstromozás azonban az árujegyzéknek a
