Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről

66 Dr. Palágyi Tivadar ténylegesen használt árukra történő korlátozásával a beje­lentés napjától számított öt éven belül feltételes lesz. Nyil­vánvaló, hogy ha egy védjegyet áruféleségek széles köré­re használnak vagy szándékoznak használni (pl. „házi”/ gyári védjegyek vagy védjegycsaládok esetében), a védje­gyet ilyen megkötés nélkül, széles árujegyzékkel lajstro­mozzák. 14. Japán A) 2005. április 1-jén Hatsui Shinohara főbíró elnöklete alatt megkezdte működését a Szellemitulajdon-védelmi Felső Bíróság, amely a létrehozására vonatkozó törvény alapján bizonyos igazságszolgáltatási adminisztratív vo­natkozásokban független hatóságként működik. Az új bíróság a Japán Szabadalmi Hivatal fellebbezési tanácsai által hozott döntésekben az elsőfokú bíróság, míg a szellemi tulajdonra vonatkozó polgári peres ügyekben a másodfokú bíróság szerepét tölti be. B) A japán napilapok hirt adtak arról, hogy a japán kor­mány nemzetközi egyezmény létrehozását javasolta a ka­lózáruk terjedésének megakadályozására. 15. Kanada A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Federal Court of Appeal) az Attorney General of Canada v. Effigi ügyben 2005. május 10-én fontos döntést hozott, megváltoztatva azt a régóta fennálló kanadai joggyakorlatot, hogy a véd­jegybejelentések elsőbbségét az alábbi dátumok közül a legkorábbi határozza meg: a Kanadában való első használat vagy ismertté válás időpontja, a kanadai benyújtás napja vagy az uniós elsőbbség napja. A döntés szerint a legkorábbi kanadai vagy uniós elsőbb­ségi nap a mérvadó, tekintet nélkül a kanadai első használat vagy ismertté válás időpontjára. Ebből következik, hogy Kanadában nem szabad halogatni a védjegybejelentések benyújtását még akkor sem, ha a kanadai gyakorlatba­­vételnek korábbi az időpontja. 16. Kína Az amerikai General Motors (GM) kínai leányvállalata a ko­reai Daewoo cégtől kapott használati engedély alapján 2002 végén kezdte gyártani a „Matiz” típusú gépkocsikat „Spar” elnevezéssel. A GM beperelte a kínai Chery céget, mert az szerinte jogtalanul kezdett gyártani „QQ” típusú minigép­kocsikat, amelyek a „Spar” típusú kocsik másolatai, mint­hogy jelentős azonosságot mutatnak a kocsi szerkezetében, külső és belső kialakításában és fő alkatrészeiben. Válaszként a Chery azzal érvelt, hogy a „QQ” típusú ko­csik a vállalat saját tervezésén alapszanak, és arra hivatko­zott, hogy ezt a modellt húsznál több kinai szabadalom védi. Emellett a kocsikat hat hónappal korábban kezdte gyártani Kínában, mint a GM a „Spar” modelleket. A per megindítása előtt a GM bitorlás miatt a központi kormánynál panaszt emelt, amelyet azonban elutasítottak azon az alapon, hogy GM-nek nincs lajstromozott joga „Spar” típusú gépkocsijának kialakítására. 17. Közösségi szabadalom Az Európai Bizottság új tervezetet próbál keresztülvinni a közösségi szabadalommal kapcsolatban. Charlie McCreevy, az Európai Unió belső piaci biztosa közölte az Európai Parlament tagjaival, hogy „még egy kí­sérletet” tesz arra, hogy a 25 tagállammal elfogadtassa a kö­zösségi szabadalom tervezetét. A tervezet egyik fő ellenzője Spanyolország, mert fél, hogy szabadalmi jogászainak munkája csökkenni fog an­nak következtében, hogy Dél-Amerikából nem fognak megbízásokat kapni, ha a közösségi szabadalom lényegileg egy vagy két uniós nyelven alapul majd. Spanyolország azt is kívánja, hogy a megadott szabadalmakat az összes uniós állam nyelvére le kelljen fordítani, és hogy a fordítások jogi súllyal bírjanak viták esetén. Az utóbbi kívánságot mások mellett a németek is támadják, akik egyébként szintén tarta­nak attól, hogy szabadalmi szakembereik megbízásainak száma csökkenni fog. McCreevy az Európai Parlamenttel folytatott vitájában közölte, hogy az Európai Bizottság valószínűleg nem elle­nezné, ha egy szakadár nemzeti csoport úgy kerülné meg a jelenlegi akadályokat, hogy támogatna egy olyan többolda­lú egyezményt, amelynek alapján a közösségi szabadalom csak ennek az egyezménynek a tagállamaiban lenne érvé­nyesíthető. „Egy ilyen kezdeményezést az Európai Bizott­ság előreláthatólag akkor támogatna, hogy az kedvezően befolyásolná a gazdasági és társadalmi helyzetet, és előnyt nyújtana a jelenlegi helyzethez viszonyítva” - mondta McCreevy a jogalkotóknak. 18. Lettország Lettország kormánya 2005. április 26-án letétbe helyezte az ipari minták nemzetközi lajstromozására vonatkozó Hágai Egyezmény Genfi Módosításának (Geneva Act) ratifikáci­ós okmányát. Ennek megfelelően ez a módosítás Lettor­szágban 2005. július 26-án lépett hatályba. A Hágai Egyezmény Genfi Módosításának elfogadása azt a célt szolgálta, hogy egyrészt kiterjesszék a hágai rendszert új tagállamokra, másrészt hogy a régi tagok figyelmét felhív­ják arra, hogy a Genfi Módosítás fenntartja a Hágai Rendszer alapvető egyszerűségét és vonzóbb a felhasználók számára. Ilyen előny példájaként említjük, hogy a bejelentők kérhetik a minta publikálásának legfeljebb 30 hónappal történő elha­lasztását. A Genfi Módosítás azt is lehetővé teszi, hogy kap­csolatot létesítsenek a nemzetközi lajstromozási rendszer és a regionális rendszerek között, mert bizonyos nemzetközi szervezetek csatlakozhatnak az egyezményhez. A Hágai Egyezménynek jelenleg 42 tagállama van, bár nem tagja az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Nagy-Bri­­tannia. A tagállamok közül 18 fogadta el a Genfi Módosítást. / 9. Malajzia A Fellebbezési Bíróság megerősítette, hogy ha egy személy tulajdonosa a többnyelvű országban egy adott nyelven lajstromozott védjegynek, egy másik személy nem kérheti azonos szó lajstromozását valamilyen másik nyelven.

Next

/
Oldalképek
Tartalom