Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Tanulmányok. Reményi Péter: Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról
Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról 5 gyobb extraprofitot ért el. Pár év után azonban sokallta a royalty nagyságát és nem fizetett. Szerencsére feltűnt egy másik gyártó is, akinek sikerült eladni a szabadalmat ezzel a követeléssel együtt. A feltaláló így jelentős bevételre tett szert a találmányából, azonban a gyártóknak még több hasznuk lett belőle úgy, hogy a kockázatok túlnyomó részét a feltaláló viselte a gyártás beindításával. A gyártók haszna, a gyártásból származó adóbevételek és a munkahelyek az országban maradhattak volna, ha meg lehetett volna szervezni a hazai gyártást. A feltaláló megtartotta magának a hazai gyártás és forgalmazás jogát, és most nagy olajtartályokhoz való tűzoltórendszerét és erre vonatkozó találmányát szeretné értékesíteni. Érdekes, hogy a találmányt számtalan alkalmazási területe közül csupán egyetlen területen hasznosítják. Lehetséges, hogy más területen is hasonló sikert érhetett volna el, ha lett volna a feltalálónak energiája kifejleszteni a terméket és elkezdeni a gyártást. Ciklodextrin A feltaláló már egyetemista korában felfigyelt erre a gyűrű alakú keményítőmolekulára, amelyet erősen mérgezőnek és csak drágán gyárthatónak tartottak abban az időben. A feltalálónak kételyei voltak, mert a keményítőknek éppen ellentétes tulajdonságaik vannak. Később gyógyszergyári kutatóként bebizonyította, hogy nem mérgező, és hogy nagy mennyiségben már nem olyan drága az előállítása. Felfedezte továbbá, hogy a gyűrű belseje képes magába fogadni más molekulákat, és megőrizni bomlatlan állapotban bizonyos hatások teljesüléséig. Számtalan szabadalmat szerzett, amelyekben a ciklodextrinnek más molekulákat még erősen kötött helyzetből is magába szippantó, de később könnyen leadni képes tulajdonságát használta ki. A felmérés egy olyan szabadalmat tárt fel, amelyben a ciklodextrin a talajt szennyező, a földszemcsékhez erősen kötődő kátrányrészecskék eltávolítására használható. A ciklodextrin a szabaddá tett kátrányszemcséket leadja a környezetben jelen lévő mikroorganizmusoknak, amelyek azt már le tudják bontani. A ciklodextrin ebben az esetben nem használódik el. A leadás után újabb kátrányszemcséket tud szabaddá tenni igen rövid ciklusokban, tehát nagyon hatásos. A feltaláló publikációkkal, előadásokkal, szabadalmakkal nagy elismertséget szerzett a szakterületén, és miután saját kutatóintézetet alapított, már őt keresték meg problémáikkal a gyártók, munkát és további elismeréseket szerezve a feltalálónak. Az anyagi haszon túlnyomó része azonban a külföldi gyártóknál jelentkezik. Navicard A feltaláló, kivételes képességű fejlesztőmérnök, még széles körű elterjedése előtt hozzájutott egy műholdas helymeghatározó készülékhez (GPS). A készülék kezelését, a koordináták beadását nagyon körülményesnek találta, ezért keresett egy olyan módszert, amellyel ez sokkal egyszerűbben megtehető. így találta meg a vonalkód-leolvasót, amellyel a GPS-készüléket felszerelve egy olcsó és - a vonalkódos kártyát egyszerűen bedugva — pofonegyszerűen kezelhető berendezést kapott. A berendezéshez kifejlesztett egy olyan, intemetalapú rendszert, amellyel a cím megadása után akár otthoni körülmények között is nagyon egyszerűen kinyomtatható a vonalkódos kártya. A kártya ezután fénymásolható, nyomdai úton sokszorositható, reklámcélokra kitünően alkalmazható. A rendszer üzemel, azonban a sorozatgyártást véletlenek sorozatos szerencsétlen egybeesése hátráltatja. Ha nagy sorozatban lehetne gyártani a berendezést, és az olcsósága miatt elterjedne, akkor a vonalkódos kártya olyan szabvánnyá válna, amit minden GPS-készüléknek tudnia kellene fogadni. így a világ polgári GPS-piacát Magyarországról lehetne ellenőrizni. Ujjlenyomat-leolvasó A feltalálók rájöttek, hogy egy speciális felületre rányomva az ujjat a túloldalon kontrasztosan kirajzolódik az ujjlenyomat, amit egy CCD lapka könnyedén fel tud venni. A megvalósításra egy céget hoztak létre. A cég fejlődése érdekében több alkalommal tőkét kellett bevonniuk, ennek során a feltalálók részesedése egyre csökkent, míg végül kiszorultak a cég vezetéséből. A fejlődés érdekében a cég eddig nem fizetett osztalékot. Találmányukból akkor számíthatnak nyereségre, ha valaki megvenné a részesedésüket. Azonban erre a fő tulajdonos nem mutat hajlandóságot. Ujjlenyomat- és tenyérlenyomat-összehasonlító rendszer A feltalálók egy kutatócég leányvállalataként építettek szupergyors számítógépet, aminek alkalmazást kerestek. így jutottak el a rejtjelfejtéshez. Miután a feladatot megoldották, új alkalmazást kerestek, és a korábbi kapcsolataik révén jutottak el a daktiloszkópusokhoz. Az ő módszereikre alkalmazták a számítógépüket. A rendszer sikeresen működött három megyei rendőrkapitányságon. Ekkor akadt egy tengerentúli vevő, akinek sikerült annyira leszorítania a vételárat, hogy az éppen fedezte a fejlesztésre fordított költségeket. Az anyavállalat azonban örült, hogy legalább viszszakapta befektetett tőkéjét. Ez utóbbi két eset kapcsán meg kell jegyezni, hogy éppen napjainkban nőtt meg ugrásszerűen a kereslet a biometrikus azonosítási rendszerek iránt. A rendszerek két alappillére az ujjlenyomatszkenner és az összehasonlító szoftver. A piacon jelenleg a fenti két megoldás a legjobban használható, a gyakorlatban is jól vizsgázott a saját területén. Ha a gyártást meg lehetett volna valósítani itthon, akkor az oltalmi idő végéig Magyarország láthatta volna el a világot ilyen azonosítási rendszerekkel és valószínűleg még azután is. Ez a lehetőség kicsúszott a kezünkből. A fejlesztést a feltalálók a hazai átlag körüli fizetésükért végezték el. Az amerikaiak körülbelül ennyit fizettek a kifejlesztett termékek dokumentációjáért. A találmányokat már ingyen kapták meg. A példák még sorolhatók lennének. A feltárt találmányok szinte mindegyike világviszonylatban is jelentős, illetve az lehetett volna, és a sorsuk nagyon tanulságos.
