Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Ipaijogvcdclmi cs Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 110. évfolyam 3. szám 2005. június KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE Felfedezések és találmányok nagykönyve. Kossuth Kiadó, 2004; ISBN 963 09 4587 8 Felfedezések és találmányok - talán nem túlzás kimondanunk, hogy minden bizonnyal elsősorban ezek tették civilizációvá az emberiséget, emelték és emelik ma is annak mind magasabb szintjeire, kezdettől fogva nagyrészt általuk, az eredményeiknek köszönhetően fejlődik az ember világa. Ezekből az eredményekből mutat be egy nagyívű, sokszínű válogatást ez a méreteiben is impozáns, nagyon érdekes és szép kötet. A találmányok az emberi kreativitás alkotásainak egyik legkiemelkedőbb vonulatát jelentik. Ha valamilyen alkotás teljesen új, nagyon meglepő, és annak használata valamiben új lehetőségeket tár fel - precízen fogalmazva új szükséglet kielégítését vagy meglévő szükségletnek az addigiaknál jelentősen jobb kielégítését teszi lehetővé -, azt találmánynak nevezzük, és ebben a szóban valódi elismerés visszhangzik. Ennek oka nyilvánvalóan az is, hogy a találmányokban mindig valódi szellemi teljesítmény testesül meg, azok sohasem „isteni adományként”, nem szikraként pattannak elő a semmiből. Ellenkezőleg, mögöttük mindig ott áll a feltaláló nagyon komoly tudása — az isteni szikra legfeljebb csak abban segíthet, hogy ezt a tudást valami egészen új módon használja, új felismerésre jusson. A hozzá nem értő véletlenül sem bukkanhat rá új megoldásra, találmányra, egyszerűen azért nem, mert ha találkozik is vele, csak a kellő tárgyi tudás segítségével képes azt felismerni. Könnyen belátjuk ezt, ha arra gondolunk, hogy a találmányok megalkotásának mindig az egyik legfontosabb része annak legalább részbeni felismerése vagy kimunkálása, hogy mire alkalmazható az új megoldás — ehhez pedig a tárgyra vonatkozó alapos ismeretek kellenek. A találmány ugyanakkor nyitott fogalom: nincs általánosan elfogadott definíció arra, mit is tekintünk találmánynak. A jogszabályok mindenütt csak arról rendelkeznek, milyen feltételeknek kell eleget tennie egy alkotásnak ahhoz, hogy szabadalmazható találmányként ismerjék el, s ezzel megnyíljék alkotója számára a jogszerzés lehetősége - a szabadalmi oltalom ezzel válik a modem iparpolitika egyik alapintézményévé. A bennük megtestesülő megoldás bonyolultságát tekintve pedig rendkívül széles, és ugyancsak körülhatárolhatatlan a találmányok skálája. Ennek szemléltetéséül ragadjunk ki innen két példát. Az egyik az étkezéshez használt villa, ami a maga idejében valódi találmánynak számíthatott, és nehéz megértenünk, miért támadta - amint itt olvashatjuk - az egyház, sőt maga Luther Márton is. A másik - a sok ideillő közül - legyen a nagynyomású gőzgép. Felfedezések: a kezdet kezdetétől nagyrészt általuk ismeri meg, és veszi birtokába az ember a világot, a segítségükkel tágítja, fejleszti tevékenységét, emeli mindig magasabb szintre az életét. Végtelen folyamat ez, amelynek kezdeteiről és számos eddigi eredményéről itt sokat olvashatunk, s amelynek a jövőbeni távlatai is határtalannak ígérkeznek. A modem világban pedig nagyjelentőségű, és az érdeklődők számára mérhetetlenül izgalmas is, hogyan válnak a tudomány akár a legtisztábban elméleti jelentőségűnek gondolt felfedezései különféle tevékenységeink eszközeinek forrásává, illetve építőelemeivé. Kitűnő példa erre — sok egyéb közt - a kvantumfizika. Alapelveinek felfedezésekor és még jó ideig a legzseniálisabb tudósok sem álmodták volna, hogy mai világunkban igen sokunk képtelen lenne folytatni megszokott életvitelét az eszközök nélkül, amelyekben a kvantumfizika felismerései hasznosulnak. A 400 oldalas, mintegy 250 fotóval, metszettel, korabeli ábrázolással nagyon szépen illusztrált kötet a könnyed, ugyanakkor igényes ismeretterjesztés igen jó darabja. Egy-egy témának a legtöbbször egy oldal szöveget és egy egész oldalas képet vagy egyéb ábrázolást szentel. A leírások időrendi sorrendben követik egymást. Feltaláló, illetve felfedező szerinti, valamint tárgy szerinti keresésre egy név- és tárgymutató szolgál, továbbá egy tematikai mutató - ez néha kissé megbotlik. A kötet apró esszéi könnyedek és olvasmányosak, ugyanakkor elegendően tartalmasak is ahhoz, hogy akár ez legyen az első ilyen könyve egy ifjú embernek, és felkeltse az érdeklődését a felfedezések és találmányok iránt, vagy éppen tovább vezesse őt ezen a szép és hasznos úton. Szintúgy kiváló ugyanakkor arra is, hogy - bármelyikünk kalandozzon benne - a látókör szélesítőjeként vagy éppen a mélyebb ismeretek iránti kíváncsiság ébresztőjeként szolgáljon mindenkinek. Dr. Osman Péter * * * Deborah Jaffé: Ingenious Women - from Tincture of Saffron to Flying Machines (Találékony hölgyek). Sutton Publishing Limited, London, 2003; ISBN 0-7509-3030-6 Érdekes technikatörténeti könyv jelent meg 2003-ban Londonban „Ingenious Women - from Tincture of Saffron to Flying Machines” címmel, amely közel 300 év, az 1637 és az első világháború kitörése közötti időszak feltalálónőinek tevékenységéről ad képet. A szerző, Deborah Jaffé, technikatörténész, fotográfus és festő, a BBC 4 rádióban elhangzott előadássorozatát foglalta írásba. Elsősorban az angol nyelvterületen működő inventív hölgyekre koncentrál, de jó néhány külföldi feltalálónőről - németekről, franciákról, kanadaiakról - is említést tesz. Sajnos, közöttük kelet-európai mutatóban sem fordul elő.
