Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 3. szám - Technikatörténet. Szilágyi József: Nagy tudósok az órakészítés történetében

80 Szilágyi József 12. ábra Huygens dicsőségét nem mindenki fogadta osztatlan örömmel. Ezek közül a legtehetségesebb, legnevezetesebb férfiú Rober Hooke (1635-1703). Newton kortársa, ellenfe­le, kiváló fizikus, sokoldalú kísérletező. Newtontól függet­lenül tanulmányozta a vékony lemezek színét, Newtonéhoz hasonló eredményre jutott. A gravitációval kapcsolatban is végzett kutatásokat, és kortársaival nagy prioritási vitába keveredett. Legfontosabb felfedezése, a Hooke-törvény a rugalmas testek alakváltozására vonatkozik. Foglalkozott a fény elméletével - Huygensszel egy időben - és a fény hul­lámtermészetét megsejtette, bár elméletet erre vonatkozóan nem dolgozott ki. Összetett mikroszkópja korszakalkotó je­lentőségű. Honfitársai máig Hooke-oí tartják az ingaóra fel­találójának. Valóban számos felfedezés, találmány fűződik a nevéhez. Többek között ő fedezte fel a nóniuszleolvasást. Feltalálta a libellát és a mikrométert. Szép és érdekes, gaz­dagon illusztrált könyveket írt, amatőr csillagászként is dol­gozott. A nagy tekintélyű Royal Society titkáraként fontos ember volt. A hajszálrugós billegő feltalálójának saját ma­gát tartotta, noha az ő szerkezete más volt, mint Huygensé. Egészen más egyéniség volt, mint a szerény, de nagy tudású Huygens, aki sohasem késett elismerni más érdemeit, el­sőbbségét. Huygens feljegyzései közt utalást találunk Galilei inga­óratervére is. Egy Boulliau nevű tisztelője 1660-ban levelet írt Huygensnek. A levélhez mellékelte Galilei órájának tervrajzát, továbbá tudatta, hogy Galilei rokonai — akik a tu­dós életében egyáltalán nem igyekeztek a magánnyal, vak­sággal, betegséggel sújtott Galileit vigasztalni - hogyan próbálnak pénzt kicsiholni az óratalálmányból. Huygens válaszolt tisztelőjének: „Nagyon megörültem Galilei óra­rajzának. Látom, olyan ingája van, mint az enyémnek, de az elrendezése bonyolultabb...” Egy másik írásában Huygens hűvös hangon szól megtá­madott elsőbbségéről. „Ezen találmány-ti. az ingával sza­bályozott óra - hatalmas sikere több feltalálót késztetett arra, hogy a dicsőséget magának vagy legalábbis hazájabe­­linek tulajdonítsa. Valóban különösnek látszik, hogy tizen­hat évvel ezelőtt sem szóban, sem írásban senki nem beszélt az egyszerű ingaóráról, a cikloisinga pedig igazán nem ju­tott senkinek az eszébe. Én az óra leírását és rajzát 1658-ban nyomtatásban közöltem, és néhány órát barátaimnak aján­dékoztam. Mindez közismert, akár tudósok vagy a szaba­dalmi hatóságok igazolhatják állításomat. Mégis, hat évvel később egyesek ugyanazon szerkezetű órát úgy ismertetik, mintha az ő vagy a kedves barátjuk találmánya lenne. Az igazság az, hogy Galilei is kísérletezett vele, de betegsége és halála befejezését megakadályozta.” Huygens érdekes planetáriumot is szerkesztett, készülé­két Van Ceulen Párizsban élő órásmester készítette remek­be. Planetáriumát rugómotor hajtja, hajszálrugós billegő szabályozza. A bolygókat jelképező fémkorongocskák egymástól való távolságának és keringésüknek aránya megfelel a valóságnak. A bolygók nem elliptikus pályán mozognak, ahogy Kepler törvényeiből következne, hanem körívpályán, ami a finommechanika akkori nehézségeinek következménye. Elliptikus kereket ma sem könnyű készíte­ni. A billegő-balansz-átmérője 11 cm, az óramű nemcsak a planetáriumot működteti, de az órákat és a perceket is mu­tatja. Az órák és a planetárium tervezése közben - 1666-tól 1681 -ig — sokféle számítást kellett végeznie, fogaskerék-át­tételekhez szükséges tudományos számításokat ő alkalma­zott először. A Nantes-i edictum visszavonása után Huygens vissza­tért hazájába, noha kérték, hogy mint „kivételezett” marad­jon Franciaországban. Hazatérve még sokáig dolgozott, foglalkozott a bolygók lakhatóságának kérdésével. Cos­­motheoros című könyvében arról írt, hogy „...nem lehet ésszerű, hogy Földünk kiváltságos helyzetű égitest, noha a legkisebbek közül való. Furcsa is lenne azt hinni, hogy a Föld csak azért van, hogy mi, csekély emberek a csillagok fényében gyönyörködjünk és mozgásukat tanulmányoz­hassuk.” Huygens müveiben még arról is olvashatunk, hogy az egyes bolygók felszínéről a Föld és a többi bolygó hogyan látható. Hollandiában, 66 éves korában halt meg; műveit 22 kötetben kiadták, tárgyi emlékeit, kéziratait a leydeni tudománytörténeti múzeum őrzi. Érdekesség, hogy amikor Huygens pártfogója, XIV. La­jos király 1715. szeptember 1-jén, éjfél után 2 óra 21 perc­kor meghalt, a király ágya körül tolongok riadtan állapítot­ták meg, hogy a halál pillanatában a kandallón ketyegő Huygens-féle szép óra - rögzítve a király halálának idő­pontját — megállt. Felhasznált irodalom Landes, David S.: Revolution in time: clocks and the making of the mo­dem world. Belkapm Press, Cambridge, 1983 Newton, /?ogerG.:Galileo’s pendulum: from the rhythm of time to the making of matter. Harvard University Press, 2004 Simányi Károly: A fizika kultúrtörténete. Gondolat, 1986 http://www.sciencemuseum.org.uk/on-line/huygens/paget.asp http://inventors.about.com/gi/dynamic/offsite.htm?site=http://www. britannica.com/clockworks/main.html http:l/www. imss.fi. it/ httpJ/moro. imss.fi. it:9000/struts-aig/

Next

/
Oldalképek
Tartalom