Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Technikatörténet. Szilágyi József: Nagy tudósok az órakészítés történetében
80 Szilágyi József 12. ábra Huygens dicsőségét nem mindenki fogadta osztatlan örömmel. Ezek közül a legtehetségesebb, legnevezetesebb férfiú Rober Hooke (1635-1703). Newton kortársa, ellenfele, kiváló fizikus, sokoldalú kísérletező. Newtontól függetlenül tanulmányozta a vékony lemezek színét, Newtonéhoz hasonló eredményre jutott. A gravitációval kapcsolatban is végzett kutatásokat, és kortársaival nagy prioritási vitába keveredett. Legfontosabb felfedezése, a Hooke-törvény a rugalmas testek alakváltozására vonatkozik. Foglalkozott a fény elméletével - Huygensszel egy időben - és a fény hullámtermészetét megsejtette, bár elméletet erre vonatkozóan nem dolgozott ki. Összetett mikroszkópja korszakalkotó jelentőségű. Honfitársai máig Hooke-oí tartják az ingaóra feltalálójának. Valóban számos felfedezés, találmány fűződik a nevéhez. Többek között ő fedezte fel a nóniuszleolvasást. Feltalálta a libellát és a mikrométert. Szép és érdekes, gazdagon illusztrált könyveket írt, amatőr csillagászként is dolgozott. A nagy tekintélyű Royal Society titkáraként fontos ember volt. A hajszálrugós billegő feltalálójának saját magát tartotta, noha az ő szerkezete más volt, mint Huygensé. Egészen más egyéniség volt, mint a szerény, de nagy tudású Huygens, aki sohasem késett elismerni más érdemeit, elsőbbségét. Huygens feljegyzései közt utalást találunk Galilei ingaóratervére is. Egy Boulliau nevű tisztelője 1660-ban levelet írt Huygensnek. A levélhez mellékelte Galilei órájának tervrajzát, továbbá tudatta, hogy Galilei rokonai — akik a tudós életében egyáltalán nem igyekeztek a magánnyal, vaksággal, betegséggel sújtott Galileit vigasztalni - hogyan próbálnak pénzt kicsiholni az óratalálmányból. Huygens válaszolt tisztelőjének: „Nagyon megörültem Galilei órarajzának. Látom, olyan ingája van, mint az enyémnek, de az elrendezése bonyolultabb...” Egy másik írásában Huygens hűvös hangon szól megtámadott elsőbbségéről. „Ezen találmány-ti. az ingával szabályozott óra - hatalmas sikere több feltalálót késztetett arra, hogy a dicsőséget magának vagy legalábbis hazájabelinek tulajdonítsa. Valóban különösnek látszik, hogy tizenhat évvel ezelőtt sem szóban, sem írásban senki nem beszélt az egyszerű ingaóráról, a cikloisinga pedig igazán nem jutott senkinek az eszébe. Én az óra leírását és rajzát 1658-ban nyomtatásban közöltem, és néhány órát barátaimnak ajándékoztam. Mindez közismert, akár tudósok vagy a szabadalmi hatóságok igazolhatják állításomat. Mégis, hat évvel később egyesek ugyanazon szerkezetű órát úgy ismertetik, mintha az ő vagy a kedves barátjuk találmánya lenne. Az igazság az, hogy Galilei is kísérletezett vele, de betegsége és halála befejezését megakadályozta.” Huygens érdekes planetáriumot is szerkesztett, készülékét Van Ceulen Párizsban élő órásmester készítette remekbe. Planetáriumát rugómotor hajtja, hajszálrugós billegő szabályozza. A bolygókat jelképező fémkorongocskák egymástól való távolságának és keringésüknek aránya megfelel a valóságnak. A bolygók nem elliptikus pályán mozognak, ahogy Kepler törvényeiből következne, hanem körívpályán, ami a finommechanika akkori nehézségeinek következménye. Elliptikus kereket ma sem könnyű készíteni. A billegő-balansz-átmérője 11 cm, az óramű nemcsak a planetáriumot működteti, de az órákat és a perceket is mutatja. Az órák és a planetárium tervezése közben - 1666-tól 1681 -ig — sokféle számítást kellett végeznie, fogaskerék-áttételekhez szükséges tudományos számításokat ő alkalmazott először. A Nantes-i edictum visszavonása után Huygens visszatért hazájába, noha kérték, hogy mint „kivételezett” maradjon Franciaországban. Hazatérve még sokáig dolgozott, foglalkozott a bolygók lakhatóságának kérdésével. Cosmotheoros című könyvében arról írt, hogy „...nem lehet ésszerű, hogy Földünk kiváltságos helyzetű égitest, noha a legkisebbek közül való. Furcsa is lenne azt hinni, hogy a Föld csak azért van, hogy mi, csekély emberek a csillagok fényében gyönyörködjünk és mozgásukat tanulmányozhassuk.” Huygens müveiben még arról is olvashatunk, hogy az egyes bolygók felszínéről a Föld és a többi bolygó hogyan látható. Hollandiában, 66 éves korában halt meg; műveit 22 kötetben kiadták, tárgyi emlékeit, kéziratait a leydeni tudománytörténeti múzeum őrzi. Érdekesség, hogy amikor Huygens pártfogója, XIV. Lajos király 1715. szeptember 1-jén, éjfél után 2 óra 21 perckor meghalt, a király ágya körül tolongok riadtan állapították meg, hogy a halál pillanatában a kandallón ketyegő Huygens-féle szép óra - rögzítve a király halálának időpontját — megállt. Felhasznált irodalom Landes, David S.: Revolution in time: clocks and the making of the modem world. Belkapm Press, Cambridge, 1983 Newton, /?ogerG.:Galileo’s pendulum: from the rhythm of time to the making of matter. Harvard University Press, 2004 Simányi Károly: A fizika kultúrtörténete. Gondolat, 1986 http://www.sciencemuseum.org.uk/on-line/huygens/paget.asp http://inventors.about.com/gi/dynamic/offsite.htm?site=http://www. britannica.com/clockworks/main.html http:l/www. imss.fi. it/ httpJ/moro. imss.fi. it:9000/struts-aig/
