Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 3. szám - Technikatörténet. Szilágyi József: Nagy tudósok az órakészítés történetében

Nagy tudósok az órakészítés történetében 79 * 9. ábra 1665 elején Huygens furcsa rezonanciát fedezett fel két egymás mellé függesztett ingaóra esetén. Az ingaórák pon­tosan ugyanolyan frekvenciával, de 180 fokos fáziseltérés­sel lengtek (10. ábra). Amikor az egyik ingát megzavarták, az ellentétes fázisú állapot fél órán belül helyreállt és fenn­maradt. Huygens arra a következtetésre jutott, hogy ezen eredményhez szükséges kölcsönhatás a két órát tartó közös váz nem érzékelhető mozgásából eredt. Azt gondolta, hogy ez a szinkronizáció felhasználható lesz a pontos időmérés­hez, amivel meg lehet oldani a tengerészeti navigáció híres hosszúságifok-problémáját, és hosszú éveket töltött a ten­geren is működőképes ingaórák tervezésével és tesztelésé­vel. Végül is a hosszúsági fok mérését nem az ingaóra ol­dotta meg, mindazonáltal Huygens megfigyelései a rezo­nancia területén újabb kutatásokat inspiráltak a harmonikus rezgések vizsgálatára. 10. ábra Működő orsójáratú toronyóra kevés van, ilyen jár - vé­dett műszaki emlékként - a mosonszentjánosi templom tor­nyában, meghajtósúlya egy török kori óriási mozsárlöve­dék. Egy régóta üzemképtelen, méltatlanul elhanyagolt or­sójáratú toronyóra látható Győrött, az ún. Ráctemplomban. Valószínű, hogy a XVIII. századból származik; egy XIX. századból származó javítást végző órás neve és a javítás dá­tuma is leolvasható a rozsdamarta szerkezeten. Sajnos a legtöbb orsójáratú órát horgonygátlásúvá alakították, ami az orsójáratot kedvelő és kereső gyűjtők számára érték­­csökkenést jelent. Ingás orsójáratú asztali, fali-, állóórák is készültek. Huygens még többféle órát tervezett. Ilyen órák láthatók a leydeni tudománytörténeti múzeumban, többségük nem eredeti darab, hanem Huygens rajzai alapján készült re­konstrukció. Említsünk meg néhányat. A Pendulum cylindricum trichordonnak nevezett szerkezetben a gátló­mű fő része egy zsinórra függesztett üres henger, a modell 1938-ban készült (11. ábra). Piindiilxim eyÜnűncuiTi trichordon. 11. ábra Huygens kidolgozta a hajszálrugós kerékbillegőt, hogy az óra hordozható legyen. A hajszálrugó csigavonalban meghajlított, vékony acélszalagból készült; elterjedésével sok régi kanáljáratú órát - sajnos - átalakítottak. Isaac Thuret párizsi órás 1675-ben Huygens tervei alap­ján hajóórát készített (12. ábra). Kettős fonalra akasztott, súlyos ólomlencsével készült ingával működött, mindaddig pontosan járt, amíg a tenger hullámzani nem kezdett, bebi­zonyítva, hogy hajókon az ingaóra használhatatlan. Az in­galengések egyidejűvé tételére szerkesztett egyik kísérleti óráján a fonal kúppaláston jár körbe. Órásüzletek kirakatá­ban látni ilyen, látványosságként kitett órát. Legfőbb elő­nye, hogy zajtalanul jár. Műszerórákban ma is használják az ilyen gátlómüvet. Huygensnek az ingaóráról 1673-ban könyve jelent meg Horologium oscillatorium címen. Művét pártfogójának, XIV. Lajos királynak ajánlotta, akinek udvarában töltötte élete jelentékeny részét mint tiszteletbeli könyvtáros.

Next

/
Oldalképek
Tartalom