Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja
68 Hírek, események hivatalt „körülvevő” és vele munkakapcsolatban lévő intézmények a Szövetségi Szabadalmi Bíróság, a Szabadalmi Ügyvivői Kamara, a Kamarai Szövetségek, az egyetemi és kutatóintézetek, a közös jogkezelő szervezetek és a szabadalmi információs központok (ez utóbbiakból Németországban összesen 26 van). A Lengyel Szabadalmi Hivatal elnöke, Alicja Adamczak a lengyel kormányzati politika Lisszaboni Agendával kapcsolatos állásfoglalásának lényegét ismertette, amely Lengyelország számára pontosan körvonalazza az iparjogvédelem és a versenyképesség kapcsolatát érintő feladatokat és feltételeket a 2007 és 2014 közötti időszakra. A javaslatcsomag részét képezik az iparjogvédelmi jogok, amelyeket a globális piac pilléreinek tekintenek. Ebben a vonatkozásban a hivatalos állami politika kialakításának kezdete valójában a 2003. évre tehető, amikor meghatározták a Lengyel Szabadalmi Hivatal stratégiai feladatait és felelősségét. Az iparjogvédelmi politika továbbfejlesztésében új fejezetet ténylegesen a 2004. év nyitott. Ekkor korszerűsítették a számitógépes hálózatot, hozzáférhetővé tették az interneten az iparjogvédelmi adatbázisokat. Lengyelországban az egyetemeken 27 szabadalmi információs központot hoztak létre. 2004-ben az országban 15 iparjogvédelmi tárgyú nemzeti konferenciát, szemináriumot és továbbképzést tartottak mintegy 3000 fős hallgatóság (ügyvivők, vámtisztviselők, rendőrök, bírók stb.) számára. Az iparjogvédelem fontosságát tudatosító programok közül említésre méltó a gyermekkorú hallgatóság számára rendezett tudományos és iparjogvédelmi „piknik” a találmányok népszerűsítésére, illetőleg a Sporttudományi Egyetem és a művelődési házak keretében megszervezett iparjogvédelmi versenyek. A Brit Szabadalmi Hivatal elnöke, Ron Marchant felvázolta a XXI. század szabadalmi hivatalának képét. A fejlődés óriási. A brit hivatalt a XIX. században alapították, ekkor még együtt volt a szabadalmi és a védjegylajstrom is, és a hivatal az ipari minisztérium végrehajtó ügynöksége volt. Napjainkra az iparjogvédelmi jogok engedélyezése mellett a tevékenység kibővült az innovációs és a verseny területtel. A kitűzött cél az üzleti típusú intézmény kialakítása és az, hogy a hivatal a saját tevékenységéből profitálva önfenntartó legyen. Az új modell elemei a következők: 1. megértetés és tudatosság; 2. jogok biztosítása; 3. kereskedelmi típusú szolgáltatások (magánszerződések); 4. jogérvényesítés és hasznosítás; 5. kapcsolatok iparjogvédelmi keretekben. Az 1. csoporton belüli részfeladat például az iparjogvédelem tudatosítása már a gyermekkorú lakosságban is (szórólapok küldése az iskoláknak, közép- és felsőfokú iparjogvédelmi oktatás, erre vonatkozóan az ipar és az egyetemek között mintaszerződések kidolgozására került sor, a kisvállalkozások felkeresése, partnerkapcsolatok kiépítése, kampányok, üzleti kapcsolatok és üzleti tanácsadói hálózat kiépítése). A 2. feladatcsoport tartalmazza a minőség, a határidő-betartás (pl. a cégekben tudatosítani kell az iparjogvédelmi határidőket), az e-business (elektronikus bejelentési rendszer), a felelősség, a kiszámíthatóság (közcélok) kérdését. A 3. feladatsorba olyan kérdések kerültek, mint: „mire van szüksége a felhasználónak?” vagy a díj- és árstruktúra kialakítása. Ez különösen érzékeny terület, és nagyon fontos a magánszektorral való kapcsolattartás. A 4. célcsoportba kerültek a bírósági eljárások, az alternatív vitarendezési eljárások (fontos a közvetítés), a biztosítás, a hamisítás elleni küzdelem és az iparjogvédelmi bűnözés kérdései (az utóbbi területen külön oktatási anyagok is készülnek). Az 5. csoportba sorolhatók a hazai kapcsolati és fejleszt tési kérdések (pl. innovációs lánc, technológiatranszfer, versenykérdések) és a nemzetközi kapcsolatok (európai kapcsolatok, WIPO-, egyéb kétoldalú kapcsolatok). Karl Wolf, az Osztrák Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese kiemelte, mennyire fontos feladat a hivatal részéről a kis- és közepes vállalkozóknak történő iparjogvédelmi segítségnyújtás. Ausztriában igen sok a kis- és közepes vállalkozás, amelyek nem rendelkeznek saját szabadalmi osztállyal, ezért nagyon lényeges a szoros kapcsolatrendszer kiépítése, a dokumentációs és információs segítségnyújtás. Részletezte az Ausztriában 1899 óta létező szabadalmi törvény és az 1994-ben hatályba lépett használatiminta-törvény sajátosságait és lehetőségeit, az ily módon megszerez^ hető oltalmak jellemzőit. Lényeges szolgáltatás a hivatal részéről a technika állásának kutatása, ennek révén a bejelentők kutatási és fejlesztési költséget takaríthatnak meg, ez segítséget nyújt a műszaki problémák megoldásában, és információt ad arról, hogy a versenytársak milyen termékekkel rendelkeznek, vagy milyen terméket akarnak kifejleszteni. 2004 őszétől az Osztrák Szabadalmi Hivatal ún. „expressz kutatást” is kínál. Ennek segítségével a kutatás eredménye 2—4 hét alatt produkálható. A hivatal a szabadalomengedélyezési eljáráson kívül írásos szakértői véleményeket is készít arról, hogy az adott technika tárgya szabadalmazható találmányt képvisel-e. Több mint 25 éve nyerte el a hivatal a PCT szerinti nemzetközi kutatási és elővizsgálati szerv státuszát. A hivatal műszaki vizsgálati dokumentációja a szabadalmi dokumentumok és a nem szabadalmi irodalom óriási gyűjteményével rendelkezik, amelyek papíron és CD-n is hozzáférhetők a hivatal könyvtárában. Az iparjogvédelmi tájékoztatás széles tárházát kínálja az Osztrák Szabadalmi Közlöny. A hivatal a védjegylajstromozási folyamaton túlmenően védjegyhasonlósági vizsgálatokat is kínál. Az azonos vagy hasonló védjegyek ellenőrzése segít a költségek csökkentésében már a cégazonosság kifejlesztésének korai szakaszában. A Svéd Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal főigazgatója, Gun Hellsvik abból indult ki, hogy Svédország gazdag országgá válásának - a béke, a semlegesség és a háborús károk elkerülése mellett - egyik fő oka az új külföldi ipari technológiák gyors elsajátításában keresendő, amely olyan vállalkozó szellemmel párosult, mely belföldi termékek kifejlesztésében és számukra a piac megteremtésében mutatkozott meg. E folyamat előfeltétele a modern svéd szabadalmi rendszer és az ennek végrehajtására hivatott hivatal megteremtése volt. Fontos szerepet játszott az a politika is,
