Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja
Hírek, események 69 amellyel a nemzetközi szabad kereskedelem, a „strukturális hozzáigazítás” konzekvenciáit elfogadták. A külkereskedelemtől erősen függő „kis” Svédország szabadalmi rendszerének egyik fontos funkciója az, hogy a szabadalomnak szerepe legyen a kereskedelmi tranzakciókban. Sok cég nem engedheti meg magának új technológiák kifejlesztését. Gyakran gyorsabb és kevésbé költséges az, ha az ilyen technológiát más cégtől, licencmegállapodásban vásárolják meg. Az ipari tulajdon oltalmára létrehozott rendszerek szintén elősegíthetik a kereskedelmet és az ipart. Nagyon fontos, hogy a szabadalomengedélyezési eljárás minősége magas legyen, a megadást az ipari alkalmazhatóság, az újdonság és a találmányi szint gondos vizsgálata előzze meg. Egy cégnek vagy egy feltalálónak komoly bizonyosságot kell kapnia arról, hogy a megszerzett szabadalomban újdonság testesül meg és innovatív, így a szabadalom azonnal kereskedelmi értékké is válik. Svédország a PCT erős szószólója, és büszke arra, hogy nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervként működhet. Az előadó utalt arra, hogy a svéd miniszterelnök szükségesnek tartja a svéd vállalatok, a kereskedelem, a növekedés elősegítését. Ehhez pedig az kell, hogy az emberek higgyenek a jövőben, a vállalkozók innovatívak legyenek, tovább javuljon a kutatás és a fejlesztés színvonala, és javuljanak a vállalkozások feltételei. A KKV szektor alkotja a svéd ipar magvát, a svéd vállalatok több mint 99%-át ide sorolják. Versenyképes üzleti környezetre van szükség. Kormányzati hatóságként a svéd hivatal megtervezte a kormányzati stratégiával harmonizáló stratégiáját. A hivatal legfőbb küldetése, hogy a gazdasági növekedést támogassa és a foglalkoztatást növelje egyre több prosperáló vállalkozás alakulását segítve. A hivatal stratégiája ilyen együttműködésre épül. Ennek érdekében intenzív kommunikációt folytatnak a svéd vállalatokkal. Stratégiájuk néhány eleme:- a hivatalos levelek egyszerű nyelvezete, lehetőség szerint speciális iparjogvédelmi szakkifejezések kerülése;- rövid válaszadási határidők (szabadalmi téren két hónap az alaki, négy hónap az érdemi kifogásoknál);- csak két év a szabadalomengedélyezési idő;- a honlapon az elektronikus lajstrom hozzáférhető, a védjegybejegyzési folyamatnál a bejelentés nyomon követhető;- elektronikus védjegybejelentés és elektronikus fizetési lehetőség;- gyors szabadalomkutatások - az eredmény néhány napon belüli szolgáltatása. Külön bizottság alakult a svéd vállalatok, az északi országok és az európai vállalatok növekedésével kapcsolatos szabadalmaztatási-gazdasági szempontok feltárására. Erről szabadalomstratégiai elemzés készül ajánlások formájában, amely javaslatokat tartalmaz arra nézve is, hogyan kell a cégeket a szabadalmaztatásra ösztönözni. Az északi országok kooperációja révén létrejön az Északi Szabadalmi Intézet, és az északi szabadalmi hivatalok vezetői egy közös NORDIC PCT hatóság létrehozásával kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányt készítettek tavaly szeptemberben. Ez az intézet támogatni fogja az északi övezetben az innovációt, a versenyképességet és a gazdasági növekedést, és nemcsak az északi országok, hanem egész Európa polgárainak javát szolgálja majd. A svéd és francia hivatal kezdeményezése alapján az EU valamennyi szabadalmi hivatalának megküldött „Office Network" projekt beindítását javasolták, amely transznacionális fórum lenne a legjobb gyakorlatok és a közös nemzeti hivatali problémák egyeztetésére. Ehhez a két hivatal kérte az Európai Bizottság politikai támogatását. Ebben a „ one-stop-shop ” hálózatban, különösen a KKV-k számára, kontaktpontok épülnének ki az egyes nemzeti szabadalmi hivatalokban, és ebben a rendszerben a teljes EU-viszonylatban elérhetők lennének az „egyablakos” iparjogvédelmi szolgáltatások. Az EU Bizottságának támogatásával szerződést kötnének a 2005-2007. évre egy ún. európai IPR Helpdesk kooperációra. Ennek előkészítő ülésére várhatóan még 2005-ben Brüsszelben kerül sor, majd a hálózat működésének megindítását egy szabadalmi hivatalban tartandó ülés pontosítaná. Az EPI elnöke, Walter Holzer főként a nemzeti szabadalmi hivatalok állománya és kapacitása, a nemzeti hivatalok jelentősége és a szabadalmi hivatalok által nyújtott „jó vizsgálati munka” összefüggéseit fejtegette. Ez utóbbi kérdéshez kapcsolódva véleménye szerint a bejelentő számára „kiváló minőségű” vizsgálatot kell produkálni. Állásfoglalása szerint amennyiben az Európai Szabadalmi Hivatal vizsgálati hátralékkal (backlog) küzdene, a munka elvégzésére a nemzeti hivatalokkal alvállalkozói szerződéseket köthet. Véleménye szerint a hivataloknak főként a szabadalmi leírások „értelmezésében” lenne szerepük, illetve jó minőségben gyors kutatási szolgáltatásokat kell biztosítaniuk. Nagyon fontos ebből a szempontból a jogbiztonság kérdése. A nemzeti szabadalmi hivatalok „gazdasági egységként” való funkcionálása kívánatos lenne. A hivatalok feladatai közül ki kell emelni még az iparjogvédelmi oktatás szerepét, sok még a fehér folt például az egyetemeken történő iparjogvédelmi oktatás megszervezése terén. Fontos az, hogy a nemzeti hivatalok rugalmasak és a vizsgálatot végző szakemberek jól felkészültek legyenek. Rendkívül fontos a vizsgáló szakemberek nyelvi képzése. Az infrastruktúra fejlesztésének egyik kulcskérdése a korszerű műszaki ismeretekkel való lépéstartás, szükség van a szabadalmi vizsgálók folyamatos továbbképzésére. Az ír Szabadalmi Hivatal elnöke, Sean Fitzpatrick vázolta a nemzeti hivatal szabadalompolitikai irányelveit: felhasználóbarát és hatékony vizsgálati rendszer, megfelelő díjpolitika, korszerű és aktuális szabadalmi információs szolgáltatások. Az ír hivatal szolgáltatásai közé tartozik, többek között, az előzetes védjegykutatási szolgáltatás és az ír vállalatok számára történő szabadalomkutatások. Jaime Andrez, a Portugál Nemzeti Ipaijogvédelmi Intézet elnökének előadása az iparjogvédelemnek a gazdasági folyamatokra gyakorolt hatására és ennek eszközrendszerére összpontosított. A bemutatott ábrák alapján az előadó gondolatmenete a következő volt: az iparjogvédelem generálja a műszaki és kereskedelmi információt, ez ösztönzi a kutatást és a fejlesztést, az alkotótevékenységet és a piackutatást. Az iparjogvédelem eszközeivel védeni lehet a találmányokat és a beruházásokat a szabadalmak, formatervezési minták és a védjegyek hasznosítása révén. Az iparjogvédelem „termékei” a kizárólagos oltalmi jogok, amelyek az ipari tulajdon
