Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja

Hírek, események 67 nő támogatás céljainak meghatározása is. Véleménye szerint eljött az ideje az ESZH fő tevékenysége (core work) és kise­gítő tevékenysége (ancillary work) szétválasztásának. Nem feltétlenül kell az előbbi terhére és költségére az utóbbi kere­tében is megoldható szolgáltatásokat nyújtani. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ESZH világosan definiált feladatú közszolgáltató szervezet. Az Európai Szabadalmi Hivatalnak számtalan kihívással kell szembenéznie (a tagállamok kívánságainak meghallga­tása, szükségleteik elemzése, lehetséges közös alapok és elő­remutató utak ajánlása). Feladatai közé tartozik a tagállamok „érzékenységeire” való szerény, de állhatatos válaszadás, a tagállamok között sokszor még egymás között sem egyezte­tett „közvetítő” (broker) megoldások elleni védekezés. Az előadó kiemelte, hogy büszke az Igazgatótanács El­nöksége (Board) munkájára, amelynek létrehozása jelentős előrelépés volt a nehéz feladatok megoldásában. A szerve­zet fejlődésének vezérlőelveként nevesítette a kiszámítha­tóságot, a „karcsú szerkezetet” és a közösség érdekében való ténykedés hatékonyságát. A nemzeti iparjogvédelmi hivatalok vezetői részéről elhangzott előadások keresztmetszete A Lett Szabadalmi Hivatal részéről Dace Liberte, a Véd­jegy- és Ipariminta-osztály vezetője ismertetett néhány lett vonatkozású adatot: a mindössze 2,3 millió lakosú Lettor­szág szabadalmi hivatalában 38 fő dolgozik, de ez a létszám most kibővül a Lett Műszaki Könyvtártól hozzájuk csato­landó és egy külön informatikai főosztályt alkotó személy­zettel. Lettországban mind a védjegy-, mind a formaterve­­zésiminta-bejelentések száma növekszik, az utóbbinál a növekedés mintegy két és félszeres. A lett hivatal állami költségvetésből gazdálkodik, jogi és műszaki infrastruktú­rája erős fejlesztésre szorul. A Francia Iparjogvédelmi Intézet (INPI) főigazgatóját képviselő Denis Plantamp néhány fejlesztési irány bemuta­tásával, nagy vonalakban vázolta a francia hivatal szolgál­tatásorientált irányba való elmozdulását. Kiemelte, hogy az INPI szerződésben szabályozta a kis- és középvállalkozá­soknak nyújtandó iparjogvédelmi támogatások körét. Több, ebben az irányban történt fejlesztésről adott számot, amelyek közül említésre méltó az iparjogvédelmi munka különböző eszközökkel való előmozdítása (az innovációs partnerhálózat megújítása, ún. „diagnózisok” készítése az ipar számára, a helyi partnerek kiválasztása, monitoring te­vékenység), az iparjogvédelmi témák bekapcsolása a felső­­oktatásba (pl. az ún. „üzleti iskolákkal” történő szerződés­­kötés formájában, az iparjogvédelmi szakoktatási hálózat kiépítése), az intézet kommunikációs tevékenységének ja­vítása (pl. kiállítások, szimpóziumok szervezése stb.), az iparjogvédelem tárgyainak menedzselése (új elektronikus eszközök alkalmazása), az iparjogvédelmi információ el­juttatása az összes potenciálisan számba jövő vállalat szá­mára (megállapodások formájában), a hamisítás elleni küz­delem eszközeinek javítása (pl. nagyszabású akcióterv ké­szítése, 35 fős Hamisítás Elleni Nemzeti Bizottság létreho­zása), az INPI iparjogvédelmi szerepének fokozása (pl. a nemzeti közintézmények és a nemzetközi iparjogvédelmi intézmények vonatkozásában). Az előadó igen fontos intézkedésnek ítélte a hivatali kol­lektíva munka iránti elkötelezettségének fokozását, konk­rétan megemlítve az oktatás és a hivatalon belüli kommuni­káció szintjének javítását. A Litván Szabadalmi Iroda igazgatója, Rimvydas Naujokas főleg az iparjogvédelem tárgyainak oltalma terén Litvániában megfigyelhető anomáliákkal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy milyen fontos a védjegyoltalom bizto­sítása Litvániában, utalva arra, hogy az ország, földrajzi vi­szonyai következtében, ideális terep a hamisításra és a ka­lózkodásra (belorusz-ukrán-orosz vonal). A védjegybeje­lentések nagy száma miatt a hivatalra hétszeres nagyságú munkateher hárul. Említést tett a litván védjegytörvény létrehozásának 80. évfordulójáról. Ismertetett a védjegyekkel kapcsolatosan né­hány fontosabb adatot: például a FORD védjegyet már 1923-ban bejegyezték Litvániában, 1940-ben Litvániában 5000 bejegyzett védjegy volt, a litván hivatal 1991-ben ala­kult újjá, az új védjegytörvény pedig 2003. január 1-jétől van hatályban. 1991-től napjainkig a hivatalhoz 35 ezer véd­jegybejelentési kérelem érkezett, 2004-től pedig 22 litván közösségi védjegy van hatályban. Az OHIM előtt a jogok képviseletére ötven litván ügyvivő szerzett jogosultságot, tíz litván védjegyet nyilvánított a litván bíróság közismertnek. Karel Cada, a Cseh Iparjogvédelmi Hivatal elnöke fő­ként a hivatal 2004. évi iparjogvédelmi statisztikai adatait ismertette: a szabadalmi bejelentések száma 1252, az enge­délyezett szabadalmak száma 1514, a használatiminta-ol­­talmi bejelentések száma 1213, engedélyezett minta 1104, ipariminta-bejelentés 597, lajstromozott ipari minta 624 van hatályban, a nemzeti úton tett védjegybejelentések szá­ma 10 407, madridi úton érkezett 610. Az előadó vázlatosan ismertette a hivatal kétéves távokta­tási programját és az oktatott tárgyakat. Bemutatta a cseh iparjogvédelmi oktatási rendszer alappilléreit. Ennek szerző­déses alapja a prágai Közigazgatási és Külkapcsolati Egye­temmel kötött megállapodás. 2004 júniusáig Csehországban 557 fő részesült felsőfokú iparjogvédelmi oktatásban. A Német Szabadalmi és Védjegyhivatal részéről Hans- Christian Metternich igazgatási és jogi főosztályvezető a hivatal elnökének képviseletében ismertette az immáron 127 éves német hivatal tevékenységét jellemző néhány ada­tot. A hivatal Berlinben, Münchenben és Jénában rendelke­zik fiókrészlegekkel, létszáma mintegy 2600 fő. A szaba­dalmi bejelentések száma 2004-ben 57 784 volt, ami a 2003. évi 56 938-hoz viszonyítva növekedést jelent. Az előadó beszélt a hivatal vizsgálati követelményrendszeré­rői, ami igen szigorú, sokkal szigorúbb, mint számos más országban. Igen magas a német (hazai) bejelentések száma, ezek az utóbbi tíz évben az összes bejelentés mintegy 45%-át tették ki. A védjegybejelentések száma 65 918 volt 2004-ben, ami a korábbi évhez képest 6%-os növekedést mutat, bár a csú­csot a 2000. évi 86 983 jelentette. Beszámolt a német DEPATISNet adatbázis működéséről, amelyben kb. 30 mil­lió szabadalmi dokumentum kutatható. A hivatalban végbement szervezeti változások témakö­rét érintve kiemelte, hogy a hivatal környezete az utóbbi húsz évben jobban megváltozott, mint a hivatal fennállásá­tól számított, ezt megelőző teljes időszakban együttvéve. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom