Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja
Hírek, események 65 ság és a szabadalmak hasznosítása területén. Jelenleg kevés európai van tudatában a szabadalmi rendszer előnyeinek. Az ESZH egy tanulmányából kiderül, hogy Európában az online szabadalmi információs lehetőségek kihasználtsága annak ellenére alacsony, hogy a hozzáférés ingyenes. Az USA-hoz képest ezt az információt - amely értékes európai vagyontárgy, és rendeltetése az lenne, hogy Európa innovációs lemaradásának ledolgozásában segítsen - Európában inkább tudományos célokra használják, az üzleti célú használat jóval kisebb mértékű. Az ESZH elnöke külön szólt az Európai Szabadalmi Akadémia (EPA) létrehozásáról, amelyből Közép- és Kelet-Európa külön fog profitálni, az ún. Innovációs Támogatási Tréningről (Innovation Support Training), amelyet az EPA biztosít majd szorosan együttműködve a nemzeti szabadalmi hivatalokkal, ismertetve a program főbb összetevőit. Külön foglalkozott a szabadalmaztatási költségek kérdésével. Kiemelte, hogy tudatában vannak a magas szabadalmaztatási költségeknek (különösen a kis- és középvállalkozások szempontjából), bár az ESZH az elmúlt nyolc évben négyszer csökkentette a költségeket, ami összességében mintegy 40%-os csökkenést jelent. Nagyon költséges a szabadalmak fordítása. A Londoni Megállapodás, amelyet nyolc állam (többek között Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság is) aláírt (de még nem ratifikált), a fordítási költségek csökkentésére jó lehetőséget kínál, ami lehet akár 50% is. Külön foglalkozott az európai szabadalmi bíráskodás és azEPLA (European Patent Litigation Agreement) kérdésével, amelynek jelenlegi rendszere sok nemzeti bíróság harmonizálatlan szabályain alapul. 2010-ig az ESZE révén megadott szabadalmak száma valószínűleg meghaladja majd a félmilliót. Az USA és Japán jelenlegi rendszeréhez képest, ahol a szabadalmi perek rendszere egységesebb, ez Európában erős kontrasztot jelent, és a jelenlegi helyzetet csupán az egyetlen európai szabadalmi bíráskodási rendszer létrehozása oldhatná meg. Az előadó reményét fejezte ki, hogy az EPLA a közeljövőben diplomáciai konferencia tárgyát fogja képezni. Végkövetkeztetésként az előadó hangsúlyozta: izgalmas időket élünk, és Európa gazdasági kihívásokkal néz szembe. Számunkra a kihívás az, hogyan tudjuk kihozni a maximális értéket az európai szabadalompolitikából. Büszkék vagyunk az európai szabadalmi rendszerre, és támogatjuk az európai innovációs folyamatot. Nem vagyunk önelégültek, és tudatában vagyunk felelősségünknek. Továbbra is keressük az európai szabadalmi rendszer tökéletesítésének útjait, de ezt tagállamainkkal, köztük az újakkal is, szoros együttműködésben tesszük. A WIPO főigazgatóját képviselő Vladimir Yossifov, az Innovációs Szolgáltatások és Innovációt Támogató Főosztály vezetője (aki 2005 második felétől dr. Bobrovszky Jenő utóda lesz a WIPO-ban) mondandójából kiemelésre méltó néhány tevékenységi irány és fejlesztési eszköz: támogatni kell a fenntartható gazdasági növekedést a hozzáadott iparjogvédelmi értéktöbblet révén, támogatni kell a vállalkozói sikert, főként a kis- és középvállalkozásokat iparjogvédelmi hiányosságaik „pótlása” révén (az előadó főként az európai összefüggéseket emelte ki), elő kell segíteni a versenyképességet és a fokozott termelékenységet az iparjogvédelmi jogok ismeretére alapozott oktatás és a K+F révén, kutatni kell a versenyképességi előnyöket. Az előadó számadatokkal illusztrálta a világ egymillió lakosára vetített kutatók számát (ez átlagban 979). Ezen a téren a vezető ország Finnország (7110 kutató), a második Japán (5320), a harmadik Svédország (4900). Üzleti eszközként említette az iparjogvédelmi jogokat és az eszmei iparjogvédelmi vagyontárgyakat, mint amelyek az üzleti tervek és stratégiák elválaszthatatlan részét képezik. A témát a WIPO főigazgatójától vett idézettel színesítette: „A modem gazdaságokban az ipari tulajdon növekvő szerepe azt jelenti, hogy egyre több ország képes arra, hogy hasznot húzzon lakosai eredendő alkotási képességéből, leleményességéből és innovatív képességeiből. E forrásoknak az eszmei gazdasági vagyontárgyakba való átültetése hatékony és hathatós szellemitulajdon-védelmi rendszert kiván”. További összefüggéseket ecsetelt a kreativitás, a találmányok és a verseny, illetőleg a termelékenység között (európai összefüggések között maradva), és felvázolta a versenyelőnyök keresésének a konnányok és a magáncégek által alkalmazandó útjait és eszközeit. Jellemző számadatként említette, hogy a fejlett országokban a kutatási és a fejlesztési beruházások 50-60%-a a magánszektorból származik, ugyanekkor a fejlődő országokban ez az átlag csupán 7 és 28% között mozog. Az innováció és az iparjogvédelmi rendszerek összefüggésében a XIX. századot a feltaláló vállalkozók oltalmi és promóciós századának, a XX. századot a cégek érdekeinek oltalma - a névtelen feltalálók századának, a XXI. századot pedig a kreatív egyének és vállalkozók új „hatalmát” eredményező növekvő tudatosság évszázadának nevezte. A technológiai haladás felgyorsulása a szabadalmi bejelentések korábban elképzelhetetlen mértékű növekedését eredményezte. Néhány példa erre: Japánban 95 év kellett az első egymillió, és 15 év a következő egymillió szabadalom megadásához; a PCT-rendszerben 18 év kellett a 250 ezer bejelentés eléréséhez, de csupán négy év ennek a számnak a megduplázásához, és az újabb négy év már az egy milliomodik bejelentést eredményezte (2004). Több érdekes számadat tanúskodik az iparjogvédelem eszmei értékű vagyontárgyai és a vállalati vagyon közötti összefüggésről. Ez az érték az európai vállalatoknál 40- 60% között mozog, az USA-ban ez az arány nagyobb: például a Coca-Cola cég piaci értéke 112 milliárd dollár, ebből 90 milliárd dollárt az iparjogvédelmi vagyontárgyak közé sorolnak, a Microsoft cégnél a 304 milliárd dollárból ez 226 milliárd dollárt tesz ki, ami 74%. A védjegyekre vetítve a világ tíz legértékesebb védjegye és a milliárd dollárban kifejezett piaci érték a következő: Coca-Cola 67,39; Microsoft 61,37; IBM 53,79; GE44,11; INTEL 33,50; DISNEY 27,11; McDONALDS 25,00; NOKIA 24,04; TOYOTA 22,67; MARLBORO 22,13. Az előadás második része a kulturális iparágak gazdasági értékével foglalkozott: pl. az USA-ban a GDP mintegy 6%-a származik a szerzői jogi iparágakból, és ez a terület a munkavállalók 4%-át foglalkoztatja, az Európai Unióban 2000-ben ez 5,3% volt és 450 milliárd eurót tett ki, a foglalkoztatottak száma ezekben az iparágakban mintegy 5,2 millió fő volt.
