Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Gyenge Anikó: A szerzői mű ára – díjak az egyedi felhasználási szerződésekben 2. rész

A szerzői mű ára - díjak az egyedi felhasználási szerződésekben 2. rész 31 ajándék visszakövetelését, ha a BGB-ben meghatározott (a magyarral jórészt megegyező) feltételek fennálltak. Az UrhG új szabályozása ezt a rendet is felülírni látszik. Nordemann szerint az UrhG 32. § (1) bekezdésének má­sodik mondata alapján kialakult az a félreértés, hogy a sza­bály csak akkor alkalmazandó, ha a szerzőt illető díj mérté­ke a szerződésben egyértelműen meg van határozva, de ab­ban az esetben nem lehet rá hivatkozni, ha a díjazást kifeje­zetten kizárták vagy éppen negatív módon határozták meg.64 Ebből az következik, hogy a megfelelő díjazásra vo­natkozó igény akkor is érvényesíthető, ha kifejezetten in­gyenes átruházásban állapodtak meg. (Ezen értelmezés alapján a szerző tulajdonképpen bármikor meggondolhatja magát, és a korábban ajándékozási szerződésből visszter­hes szerződést lehet létrehozni. Érdemes megjegyezni, hogy a szerződésmódosítás ex tunc hatálya miatt a meg­ajándékozottnak visszamenőlegesen mindenképp ki kell fi­zetnie a felhasználásért járó díjat, legfeljebb a jövőre nézve szabadulhat a kötelemből.) Ezzel a felfogással szemben áll Haas, aki szerint a díj ki­igazítására szolgáló igény csak a visszterhes jogátruházás­nál alkalmazható.65 Wandtke kommentárjában csak arra utal,66 hogy a best­seller klauzula alkalmazható az ingyenes átruházás eseté­ben is, mivel előfordulhat, hogy az ajándékozás szándéka nem fogja át a későbbi értéknövekedést. A magyar jogban az ajándékozásra és az ingyenes fel­használási szerződésre előírt szabályok együttesen garan­tálják azt, hogy a szerző csak ténylegesen szándékoltan ru­házzon át ingyenesen felhasználási jogot. Mivel a német szerzői jogban az írásbeliség nem jelent átfogó garanciát, ezért inkább szükség lehet egy utólagos korrekciós lehető­ségre, ám ennek lehetővé tétele egyúttal a felhasználó ré­széről teljes bizonytalanságot is eredményez, mivel bármi­kor számolnia kell azzal, hogy a szerződést a szerző vissz­terhessé kívánja tenni. Bestseller klauzula Szerzői művek utólagos felértékelődése A művészeti alkotásoknál nem ritka, hogy csak az eredeti példány értékesítése vagy a felhasználási jog átengedése után válnak értékessé, vagy legalábbis ezután nő meg jelen­tősen az értékük. Mivel méltánytalan lenne, ha a szerző a műve megnövekedett értékéből egyáltalán nem részesül­hetne, a szerzői jogban két módszert is kialakítottak ennek a jelenségnek a szerző javára való helyrebillentésére.67 A követőjog intézménye a képzőművészeti alkotás szer­zőjének megfelelő díjazásra való jogot biztosít müvének minden egyes - az első eladást követő - kereskedelmi for­galomban történő értékesítése után.68 * Ez a méltányos (nem Nordemann i. m. p. 66. 65 Haas: i. m. Rn. 197. 66 §32 a Rn. 10. Bestseller klauzulát vagy ahhoz hasonló szabályozást tartalmaz a svéd Szjt. (36. §), a belga (26., 32. cikk), a spanyol (47. cikk), a portugál (49. cikk) és a francia szerzői jogi szabályozás (L131 -5). A hatályos magyar szabályok szerint a díj mértéke a az általános forgal­mi adót nem tartalmazó vételár öt százaléka [Szjt. 70. § (2) bekezdés]. egyéni alku eredményeként megállapított, hanem törvényi szabályozásban meghatározott) díj tehát a szerzőt minden egyes továbbértékesítés után megilleti, és a díjról való lemondás kifejezett nyilatkozathoz kötött. A bestseller klauzula ezzel szemben általános (tehát nemcsak a képzőművészeti alkotások esetében alkalmaz­ható) kötelmi jogi jogintézmény, és a szerződés utólagos módosítását szolgálja olyan esetekben, amikor a szerződés­ben kikötött ellenszolgáltatás a szerződéskötést követően válik aránytalanná a felhasználó által elért haszonhoz viszonyítva. Bírói szerződésmódosítás objektív szempontok alapján: az Szjt. bestseller klauzulája A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fű­­ződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a műfelhaszná­lása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetke­zett jelentős növekedése miattfeltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség. (Szjt. 48. §) Az Szjt. új bestseller klauzulája64 egyértelműen elválik a feltűnő aránytalanság Ptk.-beli szabályának alkalmazható­ságától, mivel ebben az esetben az aránytalanság a szerző­déskötéshez képest csak ex post következik be, és a bírói szerződésmódosításra sem csak tartós jogviszonyban van lehetőség - ellentétben a Ptk. 241. §-ának bírói szerződés­­módosításra vonatkozó általános szabályával.70 Ugyanakkor a bestseller klauzula alkalmazási köre sző­kébb abban a tekintetben, hogy az arányosság megbomlása (és így a bestseller klauzula alapján történő szerződésmó­dosítás) csak akkor elképzelhető, ha a díjat nem százaléko­san állapították meg.71 * 4 A százalékos meghatározásnál ugyanis a fizetendő díj értelemszerűen nő az (eladott) pél­dányszám növekedésével. Mivel a bestseller klauzula kifejezetten a szerző érdekét védő szabály, ezért ellentétben a feltűnő aránytalanság Ptk.-beli szabályával (amelyre bármelyik szerződő fél hi­vatkozhat), csak a szerző érdekében érvényesíthető, vagyis csak ő kérheti a szerződés utólagos, az arányos díjhoz való igazítását. Ugyanakkor a szerzői jogi bírói gyakorlat nem alakított ki külön tartalmat a feltűnő aránytalanság fogalmának, így a polgári jogban általában elismert 50%-os eltérés meríti ki itt is a feltűnő aránytalanság fogalmát. Az UrhG nem határozza meg a díj mértekét, azt a közös jogkezelő szer­vezetre bízza. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az eredeti műal­kotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001/31/EK. irányelvének 4. cikke a műalkotások árához viszonyított többkulcsos rendszer alkal­mazását írja elő a tagállamok részére. s A régi Szjt. nem ismerte a bestseller klauzula jogintézményét. A szabály nem kifejezetten szerencsés szövegkezdete („a polgári jog általános szabályai szerint... ”) csak arra utal, hogy ezekben az esetek­ben bírósági szerződésmódosításnak van helye, e jogintézmény pedig a szerződések általános szabályai között foglal helyet. Szjt. kommentár, p. 245. Ferenczi Kristóf: Széljegyzet az ezredforduló szerzői jogi tör­vényjavaslatának margójára. Magyar Jog, 2000/5. p. 283-287. 11 Ilyenkor a szerző még kedvezőbb helyzetbe is kerülhet, mivel alacso­nyabb tervezett példányszámnál nagyobb százalékarányú részesedést szokás kikötni, így tehát ha ez utólag a szerződés módosítása nélkül nö­vekszik, a szerző ragaszkodhat ehhez a magasabb arányhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom