Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Gyenge Anikó: A szerzői mű ára – díjak az egyedi felhasználási szerződésekben 2. rész
32 Gyenge Anikó A szerző mint szubjektív tényező figyelembevétele: az UrhG régen és ma Hat der Urheber einem anderen ein Nutzungsrecht zu Bedingungen eingeräumt, die dazu führen, dass die vereinbarte Gegenleistung unter Berücksichtigung der gesamten Beziehungen des Urhebers zu dem anderen in einem auffälligen Missverhältnis zu den Erträgen und Vorteilen aus der Nutzung des Werkes steht, so ist der andere auf Verlangen des Urhebers verpflichtet, in eine Änderung des Vertrages einzuwilligen, durch die dem Urheber eine den Umständen nach weitere angemessene Beteiligung gewährt wird. Ob die Vertragspartner die Höhe der erzielten Erträge oder Vorteile vorhergesehen haben oder hätten vorhersehen können, ist unerheblich. (2) Hat der andere das Nutzungsrecht übertragen oder weitere Nutzungsrechte eingeräumt und ergibt sich das auffällige Missverhältnis aus den Erträgnissen oder Vorteilen eines Dritten, so haftet dieser dem Urheber unmittelbar nach Massgabe des Absatzes 1 unter Berücksichtigung der vertraglichen Beziehungen in der Lizenzkette. Die Haftung des anderen entfällt. [UrhG 32a. § (1) bekezdés] Az UrhG korábbi szabályozása alapján szintén szerződésmódosítást követelhetett a szerző, ha a szolgáltatás-ellenszolgáltatás viszonyában utólag durva aránytalanság {grobes Missverhältnis) jött létre. A szerződés módosítására való törvényi igény az aránytalanság bekövetkeztétől számított két év után elévült, továbbá nem lehetett róla előre lemondani. Jelentős problémát jelentett, hogy a bestseller klauzulára csak a szerzők, a szomszédos jogi jogosultak viszont nem hivatkozhattak.72 73 Azt csak a bírói gyakorlat tette hozzá a norma alkalmazási feltételeihez, hogy az értéknövekedésnek váratlannak, előre nem kalkulálhatónak kellett lennie ahhoz, hogy a bestseller klauzulára hivatkozni lehessen. A módosításnak köszönhetően a szabály érvényesíthetővé vált a szomszédos jogok területén is,7 ’ továbbá a szerző a bestseller klauzulára harmadik személlyel szemben is hivatkozhat. A bestseller klauzula alkalmazhatósága A magyar szabály a fentiek értelmében egyértelműen tágabb esetkörben alkalmazható, mint a már jelenleg második szövegváltozatában alkalmazandó német. Az előbbi ugyanis nem teszi a klauzula alkalmazását attól függővé, hogy a szerző tudott-e, vagy tudhatott-e arról, hogy az átengedett jog a szerződéskötést követően jelentős értéknövekedésen fog átmenni. Ha a 48. §-ban megállapított objektív feltételeknek megfelel a tényállás, akkor a szerző követelheti a bírósági szerződésmódosítást. (Megjegyezhető, hogy talán ezen a ponton lehet különös értelmet adni a korábban „nem tűi szerencsésnek” mondott törvényi megfogalmazásnak is: ugyanis még ha az objektív feltételek teljesülnek is, akkor sem alkalmazható a szabály, ha a szerző rosszhiszeműen kötött ki 72 Regi UrhG 36. § 73 Ez az Szjt.-ben az előadóművészek tekintetében a bestseller klauzula bevezetése óta így van ( Szjt. 55. §). korábban alacsonyabb összegű jogdíjat, ami persze szinte teljesen életszerűden helyzet lenne.) A szubjektív elem ilyen visszaszorítása mégis tágabb körben teszi alkalmazhatóvá a szabályt, mint a személyi elemet kifejezetten vizsgálni rendelő UrhG. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a német szerzők a bestseller klauzula nem alkalmazhatósága esetében elesnének az utólagos szerződésmódosítás lehetőségétől. A korábban ismertetett, megfelelő díjazás elérését szolgáló szabályrendszer ugyanis nem korlátozódik a szerződéskötéskor fennálló aránytalanság kiigazítására. Ahogy korábban említésre került, az ex post kialakuló aránytalanság esetében is alkalmazható a speciális szerződésmódosításra irányuló 32. § (1) bekezdés első mondata. Pro futuro díjak Azon szerződések körében, amelyekben az átengedett felhasználási jog terjedelme vagy maga a felhasználandó mű nem pontosan meghatározott (meghatározható), az előbbiekben bemutatott eseteknél is nagyobb az esély arra, hogy a felhasználási díj nem felel meg a felhasználás mértékének. Ezen a csoporton belül is a speciális, szerzői jogi szerencse-szerződések közé lehet sorolni minden, a szerződéskötés pillanatában még meg nem alkotott műre, egy egész eljövendő életműre, továbbá a még nem ismert felhasználási módokra kötendő szerződést. Ezen szerződések mindegyike rokonságot mutat a remélt dolog vételére vonatkozó szerződésekkel. Ha a szerződés tartalmaz ugyan díjmeghatározást, de a felhasználó által megvalósított felhasználások túlterjednek a szerződésben meghatározott módokon, akkor a felhasználó túllépi a szerződésben a felhasználásra kijelölt kereteket, vagyis a „többletfelhasználás” tekintetében a szerződés nem tartalmaz díj megállapodást. Ezt az esetcsoportot két részre lehet osztani abból a szempontból, hogy a „többletfelhasználás” a szerződéskötés idején is ismert felhasználási módon, vagy ekkor még nem ismert felhasználási mód keretében történik. Az előzőekben ismertetett esetektől ez a csoport dogmatikailag abban különbözik, hogy azokban legalábbis rekonstruálni lehetett a felhasználási engedélyt, és csak a díj megállapodás hiányzott, az alább tárgyalandó esetekben a felhasználási engedély léte is vitatható, ám mindegyik esetben létezik egy érvényes alapszerződés. A szerződés céljára korlátozódó jogátengedés (Zweckübertragung) Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. [42. § (3) bekezdés] Ha a szerződés nem jelöli meg azokat afelhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik. [43. § (5) bekezdés] Sind bei der Einräumung eines Nutzungsrechts die Nutzungsarten nicht ausdrücklich einzeln bezeichnet, so bestimmt sich nach dem von beiden Partnern zugrunde gelegten Vertragszweck, auf welche Nutzungsarten es sich
