Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Tanulmányok. Reményi Péter: Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról
4 Reményi Péter kekbe, tehát a hasznosulásuk szinte automatikus, problémamentes. Nem lehet tanulságokat levonni belőlük azokra az esetekre vonatkozóan, amikor egyéni feltalálóknak kell a hasznosításért megküzdeniük. Negyedrészt pedig ezek a vállalatok sok esetben egy multinacionális vállalatcsoport részei, tehát elsősorban nemzetköziek és csak részben magyarok. A fenti kritériumoknak összesen 31 találmány felelt meg. Ezek közül — 20 feltalálójával sikerült személyes interjút készítenem, — 6 feltaláló telefonon válaszolt a kérdéseimre, — 4 feltaláló elzárkózott a válaszadástól, — 1 feltalálót pedig nem sikerült elérnem. így a leginkább releváns korú, piacképes szabadalmak 84%-ának a feltalálójával sikerült beszélnem, vagyis azon feltalálók 84%-ával, akik a legtovább jutottak a sikerhez vezető úton. Ez már akkora minta, amelyből használható következtetéseket lehet levonni az adott időszak, de a jelen szabadalmaira is. Korábbi, hasonló felméréseket nem találtam, ezért a felmérés elsődleges céljának valamilyen kép kialakítását tekintettem a szektorról. Mivel előzetes információkkal csak korlátozottan rendelkeztem, ezért nem tudhattam, hogy a nyerhető információk hogyan rendszerezhetők, így az információk összegyűjtésére a lazán strukturált interjúkat választottam. A felmérés interjúinak a vázát egy kérdéssor képezte, amely a feltalálástól a hasznosításig vezető útról alkotott előzetes elképzeléseimen alapult. Azonban - amint az várható volt - a valóság más volt, ezért a tapasztalatok alapján a kérdéssort át kellett dolgoznom. Úgy érzem, hogy 13 éves elbírálói tapasztalattal és felsőfokú kulturális menedzser végzettséggel, amelyből adódóan egyrészt jól ismerem a folyamat műszaki és iparjogvédelmi oldalát, másrészt kialakult szemléletem és rendszerezett ismereteim vannak a folyamat marketing- és gazdasági oldaláról is, sikerült a jelenlegi helyzetről átfogó képet kapni. A szellemi tulajdon értékesítése nem a termékeknél és szolgáltatásoknál megszokott módon történik, hanem a kultúráéhoz hasonlóan. Az embereket a megszokott tárgyaik veszik körül, az életüket ezek használatával egy megszokott rendben élik, ebben a körben biztonságban érzik magukat. A technikai fejlődésnek köszönhetően lényegében semmiben nem szenvednek hiányt, ezért nem szívesen változtatnak ezen a rendszeren. így egy új termék vagy eljárás elfogadtatása és alkalmazása természetes reakcióként ellenállásba ütközik. Az újdonság megértéséhez és elfogadásához új szemlélet elsajátítása szükséges. Ilyen új szemléletmódnak köszönhetőek a találmányok, erre az újfajta szemléletmódra való képesség különbözteti meg a feltalálót a többi embertől. Ha az emberek képesek belehelyezkedni ebbe az új szemléletmódba, akkor onnantól fogva kicsit másképpen látják a világot. Ez ugyanolyan katartikus élményt vált ki, mint amilyen művészi alkotások élvezetekor történik. A hasonlóság azonban nemcsak a folyamat végén áll fenn. A művészet lényege is az, hogy a műélvezet hatására a befogadó másként látja a világot, megért belőle valami újat, ettől megváltozik - remélhetőleg jobb lesz. A találmányok és a művészetek menedzselése során is az a feladat, hogy felkeltsük az érdeklődést az új szemlélet iránt, és hozzájuttassuk az érdeklődőket az ehhez szükséges kellékekhez. Ezért szerencsés, ha a találmányok menedzselését nem egy szokványos termékek menedzselésével foglalkozó ember végzi, hanem olyan, aki a kultúra területén is otthon van. A személyes interjúk időtartama általában 2 óra volt, de előfordult 6 órás is. A telefonos interjúk 20-30 percig tartottak. Ez az összefoglaló tehát kb. 45 órányi beszélgetés összefoglalója. A beszélgetések minden esetben jó hangulatú, bizalmas légkörben zajlottak. A feltalálók az esetek túlnyomó részében kifejezetten örültek annak, hogy az életük egyik fontos időszakát kibeszélhették és rendezhették róla a gondolataikat. A feltalálóknak mindig sok mondanivalójuk volt. Bízom benne, hogy a felmérés eredményei új kérdéseket vetnek fel, és a megválaszolásukra irányuló kutatásokhoz is sikerül jó alapot teremteni. Találmányok A felmérés tehát 31 olyan egyéni feltalálótól vagy kis- és középvállalattól (KKV) származó magyar találmányt tárt fel, amelyet 10-15 évvel ezelőtt jelentettek be Magyarországon majd szabadalmaztattak külföldön is, és azóta fenntartják rájuk az oltalmat. Ezek közül 26 feltalálóját, illetve feltalálói egyikét sikerült megkérdezni. Az interjúk során bebizonyosodott, hogy a válogatási módszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ugyanis megismerve a találmányokat, az előnyeiket és a piacon elfoglalt helyzetüket kitűnt, hogy egytől-egyig nagy üzleti potenciál rejlik bennük, vagyis hogy jelentős üzleti sikert lehetne velük elérni. Hogy jobban el lehessen képzelni, milyenek ezek a találmányok, a következőkben szeretnék bemutatni néhány példát. Tűzöl tókészülék A feltaláló, látva, hogy a teniszoktatáshoz használt adogatógépek nem megfelelőek, készített egy pneumatikus labdaadogatót. Ez a berendezés nagyon hatásosnak bizonyult, de nem talált rá gyártót. A szabadalmat általánosítva, részecskéket egy térbe kiporlasztó berendezésre kérte. A szabadalom birtokában elgondolkozott rajta, hogy még mit lehetne ezen az elven kifújni a teniszlabdán kívül. Sorra vette az ipar és a mezőgazdaság valamennyi területét, és végiggondolta az összes lehetséges alkalmazást. így talált rá a tűzoltófolyadék kifúvására a tűzoltásnál. Készített egy mintaberendezést, és bemutatta működés közben a tűzoltóknak. A berendezés segítségével finom vízpermetet lehet a tűz köré fújni, ami lehűti a lángot és rövid időn belül megszünteti az égést. A berendezés használatával kevés vízzel gyorsan lehet tüzet oltani, így csökken a tűzkár és nincs vízkár. A hatás döbbenetes volt, így tudta, hogy ezen az úton tovább lehet menni, azonban elég nagy ellenállásba ütközött éppen a tűzoltók részéről, mert ennek a berendezésnek a használatához már nincs szükség hősies helytállásra, ezért a tűzoltók féltek, hogy a szakmájuk presztízse csökkenni fog, ha bevezetik náluk. Ennek ellenére azért sikerült kis szériában elindítani a gyártást és eladni a készülékeket. Az egyik készülék eljutott egy német tűzbiztonsági gyártóhoz, akinek nemzetközi értékesítési hálózata volt. Ez a gyártó licenciát kapott, és royalty fizetése mellett gyártotta és terjesztette a berendezést. A royaltynál nagyságrendekkel na
