Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 57 ség állapítható meg, ezekből mennyit, milyen mértékben használt fel a felperes az általa készített mű vonatkozásában! Vizsgálja a szakértő a perben csatolt lógókat folyamatukban, és ennek alapján állapítsa meg, hogy mennyiben állapítható meg eltérés vagy azonosság az alperes által becsatolt lógók és a felperes által készített mű vonatkozásában! 3. Az alperes által AJ 5. alatt csatolt irat vonatkozásában nyilatkozzon, hogy az ott megjelölt színösszeállításban mennyiben tér el vagy mennyiben fogadható el azonosnak a felperes által felhasznált színösszetétel! Az eljáró tanács szakvéleménye Ad 1. Az eljáró tanács véleménye szerint a felperes által készített lógó egyéni, eredeti tervezőgrafikai alkotás, és mint ilyen szerzői jogi védelem alá esik. Ennek a kérdésnek a vizsgálatánál a következőket vette figyelembe az eljáró tanács. A szerzői jogról szóló LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (3) bekezdése így rendelkezik: „A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredetijellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. ’’ Az 1. §-hoz fűzött miniszteri indokolás ehhez a következőket teszi hozzá: „A törvény a magyar és a nemzetközi szerzői jogi felfogásban egyaránt általánosan elfogadott elvet tükröz annak egyértelművé tételével, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerzői szellemi tevékenységből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelemnek a mű egyéni, eredeti jellegén kívül más feltétele nincs, nem is lehet. ” A miniszteri indokolásból idézett utóbbi mondat azt az elvet húzza alá, amelyet az Európai Unió szerzői és szomszédos jogi irányelvei is egyöntetűen követnek; nevezetesen azt, hogy a szerzői mű fogalomnak reális és objektív alapon kell nyugodnia, ami nem lehet se több, se kevesebb, mint a saját szellemi alkotás ténye.5 A Szerzői Jogi Szakértő Testület az új Szjt. hatálybalépése óta következetesen alkalmazza ezt az elvet, amely kizárja a mereven dogmatikus, monista szerzői jogi elméletek6 által időnként sugallt ismérvek figyelembevételét, amelyek szerint a műben a személyiségnek valamilyen „misztikus”, 5 Lásd: (I) a számítógépi programok védelméről szóló 91/250/EGK- irányclv 1. Cikkének 3. bekezdését: „A számítógépi program védelemben részesül, ha az eredeti abban az értelemben, hogy az a szerző saját szellemi alkotása. Semmilyen más ismérv nem alkalmazható a védelemre való alkalmasság meghatározására.”; (2) a szerzői jog cs bizonyos kapcsolódó jogok védelmi idejének harmonizálásáról szóló 93/98/EGK-irányelv 6. Cikkének 6. bekezdését: „A fényképek, amelyek eredetiek abban az értelemben, hogy a szerző szellemi alkotásának az eredményei, az 1. Cikknek megfelelően védelemben részesülnek [az 1. Cikk a szerzői művekre utal]. Semmilyen más ismérv nem alkalmazható a védelemre való alkalmasság meghatározására.”; (3) az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK-irányclv 3. Cikkének I. bekezdését: „Ezen Irányelv szerint az adatbázisok, amelyek - a tártál - műk kiválasztásánál és elrendezésénél fogva - a szerző szellemi alkotását testesítik meg, szerzői jogi védelemben részesülnek. Semmilyen más ismérv nem alkalmazható a védelemre való alkalmasság meghatározásában.” [Kiemelések az eljáró tanácstól.] Az ilyen elméletek létére, s azoknak az Szjt. megalkotása során történt elvetésére, lásd az Szjt. 9. §-ához fűzött részletes miniszteri indokolást. magasabb rendű módon kell kifejeződnie. A testület 38/2003. számú szakértői véleménye például a következőképpen mutat rá arra, hogy milyen szellemi alkotás minősülhet szerzői műnek az új Szjt.-ben egyértelművé tett ismérvek szerint: „Olyan szellemi alkotás, amely egyéni abban az értelemben, hogy az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra, s ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg azok egyikét vagy másikát, s amely eredeti abban az értelemben, hogy az nem csupán valamely már meglévő alkotás szolgai másolata.”7 Az eljáró tanács a fenti ismérvek alapján állapította meg, hogy a felperes által készített lógó szerzői műnek minősül. Miután az egyéni, eredeti jelleg vizsgálatánál az alperes által a felperes rendelkezésére bocsátott ábrákat is figyelembe kellett venni (csak így lehetett megítélni a lógó egyéni-eredeti alkotás jellegét), a fenti megállapítás indokait a 2. számú kérdésre adott válasz keretében fejti ki az eljáró tanács. Ad 2. Az állapítható meg, hogy az alperes által a felperes rendelkezésére bocsátott ábrákon a betűformák és a tipográfia merőben különbözik a felperes által készített lógó betűformáitól és tipográfiájától, a szöveg azonban azonos. Továbbá az alperes által átadott egyik változatban is szerepel az elektronikus levelezés során használatos, ismert „smile” jel: A szöveg azonosságának nincs jelentősége a lógó egyéni, eredeti jellegének a szempontjából, hisz a feladat éppen az volt, hogy pontosan ezt a szöveget jelenítse meg a felperes sajátos, művészi módon. A saját alkotótevékenységre a betüformák megválasztásánál és a szövegnek a lógó struktúráján belüli elhelyezésénél volt lehetőség. Ezzel a lehetőséggel élt a felperes, és a legfelületesebb szemlélő számára is nyilvánvalóan olyan grafikai alkotást hozott létre, amely eltér az alperes által átadott ábráktól. Az utóbbiak statikusak, nincs lendület bennük, míg a felperes által alkotott lógó dinamizmusa szembeszökő. Jól rímel az „express” szóra, amely a Sulinet-progam lendületét kívánja kifejezni. Az embléma a dőlt betűformákkal és a részben elmosódó pontokkal valóban a „robogás” benyomását kelti. A más formában megjelenített és máshová helyezett „smiley” is szervesen beépül ebbe a szerkezetbe, s maga is hozzájárul a gyors haladás érzetének plasztikus, egyéni kifejezéséhez. A „smiley” jelenléte mind az alperes által átadott vázlatokban, mind a felperes által alkotott emblémában kétféleképpen fogható fel. Az egyik felfogás szerint az alperes által meghatározott instrukció részének lehet tekinteni abban az értelemben, hogy az alperes meghatározta milyen elemek felhasználásával hozzon létre a felperes valamilyen eredeti alkotást, s ezeknek a szövegen kívül a „smiley” is része volt (anélkül azonban, hogy a konkrét kifejezési formát is meghatározta volna az alperes). Mint ahogyan az eljáró tanács a fentiekben megállapította, a felperes ezekből az elemekből építkezve egyéni, eredeti alkotást hozott létre, és a „smiley” is teljesen más formában jelenik meg, mint az alperes által előzetesen átadott ábrán. A másik felfogás sze-Lásd: „A szerzői jog a gyakorlatban - A Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményeinek gyűjteménye (1997-2003)”, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, 2004, p. 77.
