Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
58 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből rint, s ez látszik inkább helyénvalónak, a vidámságot kifejező „smiley” felhasználása ötletnek számított, amit egyéni, eredeti módon használt fel és fejezett ki a felperes. Ebben a tekintetben utal az eljáró tanács az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdésére, amely szerint „valamely ötlet,...elgondolás ...nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.” Megállapítja tehát az eljáró tanács, hogy az alperes által átadott ábrák semmiképpen sem tekinthetők a felperes által elkészített lógó alapjául szolgáló műveknek. A felperes lógója nem szolgai másolata azoknak, s nem minősül azok átdolgozásának sem. Önálló egyéni, eredeti alkotásról van szó. Ad 3. Az eljáró tanács számára rendelkezésre álló iratok és csatolt másolatok, illetve nyomatok alapján nem állapítható meg az alperes által megadott színösszeállítás azonossága a felperes által használt színekkel, miután azok minősége nem volt ilyen megállapításra alkalmas. Feltételezhető ugyanakkor, hogy, amennyiben az alperes a felperes számára a feladat meghatározásakor — pantonskála kódok megadásával - egyértelműen megjelölte a használandó színeket, a felperes ezeket használta. Ez azt jelenti, hogy a színek tekintetében meg volt kötve a keze, nem nyílt lehetősége alkotó hozzájárulásra. Ez azonban mit sem változtat az eljáró tanács fenti megállapításain. A lógó elkészítésénél egyéb vonatkozásokban tere volt az alkotómunkának. Ezt a felperes jól kihasználta, és a szerzői jogi védelem alá eső egyéni, eredeti alkotást hozott létre. Internetes portál (weboldal) szerzői jogi védelme SZJSZT-03/05 A BRFK XII. kerületi Rendőrkapitányságának megkeresése A Budapesti Rendőr-főkapitányság XII. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya által feltett kérdések 1 2 1. Internetes portál (weboldal) vállalkozói szerződés alapján történő elkészítése során létrejött produktum szerzőijog-védelem alá eső alkotásnak minősül-e? 2. A szakértő egyéb kérdései, észrevételei. Az eljáró tanács véleménye Ad 1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése rendelkezései szerint szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen - egyebek mellett - a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármely más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. A törvény védelme alatt áll - továbbá - a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve is. Az Szjt. 1. § (3) bekezdése értelmében a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. A tárgybani ügy irataihoz mellékelt weboldalról készített fénykép, illetve az interneten közvetlenül is megvizsgált weboldal tanulmányozása után az eljáró tanács megállapította, hogy - figyelemmel a weboldal méretére, formátumára, az azon elhelyezett feliratok és képek elrendezésére, a díszítésként használt motívumok feltüntetésére, valamint azok színvilágára is - az egyéni, eredeti alkotásnak minősül, illetve egyéni eredeti alkotásokat tartalmaz, így szerzői jogi védelem alatt áll. Ad 2. Az eljáró tanács egyebekben meg kívánja jegyezni, hogy a jogvitában álló felek (illetve egyikük jogelődje) között 2003. november 12. napján vállalkozói szerződésnek elnevezett szerződés jött létre. Bár a szerződés a megbízás tárgyaként definiálja az elvégzett feladatok mindegyikét, megállapítható, hogy a vállalkozó kötelezettsége az alábbiakra terjedt ki.- Webtervezés, az oldal üzemeltetéséhez szükséges szoftverek és adminisztrációs felületek elkészítése;- mail-, web-, névszervíz, az oldal technikai karbantartása;- netmail kommunikációs rendszer biztosítása a megbízó részéről megnevezett maximum 50 felhasználóra. Az eljáró tanács a kérdéses szerződés kapcsán az alábbi észrevételeket teszi A felek között létrejött szerződés - annak tárgyából következően - az eljáró tanács megítélése szerint kiterjedt arra is, hogy a vállalkozó „a www.zenemanok.hu intemetportál elkészítésének” részeként hozzájárulását adta ahhoz, hogy a megrendelő az 1. pontban említett szerzői alkotásokat a weboldal rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben felhasználja. A felhasználási jog hiányára alapozott jogcímen tehát a vállalkozó szerzői jogi jogsértésre kellő alappal nem hivatkozhat. A vizsgált szerződésben nincs olyan megállapítás, ami arra utalt volna, hogy az egyösszegű „vállalkozási díjon” felül és a karbantartási, üzemeltetési díjon kívül a felhasználási jogért havidíjat kellett volna fizetnie a P. R. Kft-nek. Az eljáró tanács álláspontja szerint az egyösszegű vállalkozási díj a weboldal rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben magába foglalta a felhasználási jog ellenértékét is. Erre vonatkozó bizonyítási anyag hiányában az eljáró tanács azt nem vizsgálta, hogy a vállalkozó származékos jogszerzőként maga is rendelkezett-e azoknak a müveknek a felhasználási jogával, amelyek hasznosításához a vállalkozási szerződésben hozzájárult. A Btk. 329/A. §-a rendelkezései szerint aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a müvén, az előadóművésznek az előadóművészi teljesítményén, hangfelvétel előállítójának a hangfelvételén, rádió- vagy televíziószervezetnek a műsorán, illetőleg film vagy adat bázis előállítójának a teljesítményén fennálló jogát haszonszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el.
