Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Gyenge Anikó: A szerzői mű ára – díjak az egyedi felhasználási szerződésekben 2. rész
28 Gyenge Anikó Korrekciós lehetőségek ex ante és ex post A szerződésben a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságát két (időben meghatározott) mérce szerint lehet vizsgáim. A szerződéskötés időpontjában fennálló súlyos aránytalanság esetére a magyar jogrendszerben csak az általános polgári jogi szabályok alkalmazhatók (külön szerzői jogi jogorvoslati lehetőség nem létezik), a korábbi német szabályozás szintén ezt az utat követte, a német szerzői jog ezt felülírva az új szabályozás alapján már akkor is jogorvoslati lehetőséget nyújt, ha az ellenszolgáltatás mértéke a szerződéskötéskor csak az előbbieknél kisebb mértékben tér el a megfelelő díjtól. A szerződéskötés időpontjában fennállott arányosság későbbi megbomlása esetét szintén ismeri mindkét jogrendszer. Ebben nemcsak a rebus sic stantibus általános polgári jogi szabályai, de a speciális szerzői jogi bestseller-szabályok (azaz speciális rebus sic stantibus szabályok) alkalmazására is mód nyílik. Ex ante korrekciós lehetőségek Angemessene Vergütung 2. (I)... Soweit die vereinbarte Vergütung nicht angemessen ist, kann der Urheber von seinem Vertragspartner die Einwilligung in die Änderung des Vertrages verlangen, durch diedem Urheber die angemessene Vergütung gewährtwird. (2) Eine nach einer gemeinsamen Vergütungsregel (§ 36) ermittelte Vergütung ist angemessen. Im Übrigen ist die Vergütung angemessen, wenn sie im Zeitpunkt des Vertragsschlusses dem entspricht, was im Geschäftsverkehr nach Art und Umfang der eingeräumten Nutzungsmöglichkeit, insbesondere nach Dauer und Zeitpunkt der Nutzung, unter Berücksichtigung aller Umstände üblicher- und redlicherweise zu leisten ist. (4) Der Urheber hat keinen Anspruch nach Absatz I Satz 3, soweit die Vergütung für die Nutzung seiner Werke tarifvertraglich bestimmt ist. [UrhG 32. § (l)-(2)-(4) bekezdés] A korábbi német törvényszövegben semmilyen utalás nem volt arra nézve, hogy mit kell megfelelő díjnak tekinteni, illetve a törvény a nem megfelelő díj kikötése esetére semmilyen speciális szabályt nem tartalmazott. így csupán az általános polgári jogi szabályok voltak alkalmazhatók. Arra az esetre, ha a szerződésben - a szerző szerint - nem megfelelő mértékű díjazást kötöttek ki, az UrhG új szabályai már részletes megoldási tervet kínálnak a bíróság számára. A törvény korábbi szövegjavaslatai szerint a szerző egyszerűen a megfelelőnek tekintett díjazást követelhette volna.48 A végül hatályba lépett szöveg szerint viszont csupán a szerződés olyan módosítását követelheti, amelynek nyomán megfelelő díjazásban részesül. A szabályozás értelmében ma már nemcsak az uzsora vagy a feltűnően nagy értékkülönbség tényállásának megvalósulásakor van mód a szerződés érvénytelenné nyilvánítására vagy semmisségére hivatkozásra, de a megfelelő díjtól való legkisebb eltérés esetén is joga van a szerzőnek a szerződés módosítását követelni. (Érdemes megjegyezni, hogy a szabály egyoldalú-Professorenentwurf §32 Abs. (1) 48 an, csak a szerzőnek biztosítja ezt a lehetőséget.) Tehát a szerződés díjazásra vonatkozó kikötése a megfelelő mértéktől való eltérés esetében jogszabályba ütközés okán semmis, de ez nem eredményezi az egész szerződés semmisségét (részleges semmisség), és kizárólag a szerző hivatkozhat rá (egyoldalú, relatív semmisség), azaz a szabály klaudikáló módon a szerző javára kógens.49 A törvényjavaslatot ellenzők egyik legtöbbet hangoztatott érve az volt, hogy a bíróságok képtelenek lesznek általánosságban eldönteni, milyen mértékű díjazást is kell „megfelelő” díjazásnak tekinteni, és nem volt világos az sem, hogyan viszonyul egymáshoz a törvényi és a szerződésben megállapított díjazás. A törvény végül a kétségek eloszlatására háromlépcsős rendszert hozott létre a megfelelőség megállapíthatósága érdekében.51 Általános szerződési keretfeltételek — Tarifverträge A törvény szerint a megfelelőség megállapításánál az általános szerződési keretfeltételeket (munkajogi kifejezéssel élve: kollektív szerződéseket) kell kiindulópontnak tekinteni. Az amerikai filmipar mintájára a német filmes és televíziós alkotói körökben is kialakultak már korábban olyan, a szerzői és felhasználói oldal egyezségei nyomán létrejött normák, amelyek a szerződést kötő felek között közvetlenül és kógens módon érvényesülnek.52 Ezek olyan minimumszabályok, amelyek általában kizárólag a tarifát aláíró felekre érvényesek, és csak a munkavállaló javára lehet eltérni tőlük az egyéni szerződésekben. Az ezekben meghatározott díjakat az érintett felhasználások tekintetében megfelelőnek kell tekinteni. (A törvény szövege nem szűkíti a tarifák alkalmazását a média területére, így megadja a lehetőséget ennek a díj megállapítási módnak a más területeken való elterjedésére is.) Közös díjszabályzat Ha egy területen nem alakultak ki tarifák, de léteznek átlátható, a jogbiztonságot elősegítő közös díjmegállapodások (gemeinsame Vergütungsregel),53 akkor ezeket megfelelőnek kell vélelmezni az ellenkező bizonyításáig. A közös díjszabályzatokat a szerzők reprezentatív és független egyesületei (nem a közös jogkezelő szervezetek!) állítják fel a felhasználók egyesületeivel vagy egyes felhasználókkal való egyeztetés nyomán. (Mivel a törvényjavaslatban a közös díjszabályzatok még csak az egyesületi tagokra lettek volna irányadók, és emiatt többen az egyesülési szabadság csorbításának veszélyét látták a tervezetben, végül a szabályokat minden felhasználóra általában irányadóvá tét-4y ' . . Érdemes megjegyezni, hogy a francia szerzői jog ezt a részleges és relatív semmisséget kizárólag közrendbe ütközés esetére tartja fenn, és abban az esetben, ha nincs mód az in integrum restitutióra, akkor ezt is csak ex tunc hatállyal teszi lehetővé. (Art. L. 131-4 CPI) Gounalakis: Urhebervertragsrecht. Verfassungs- und europarechtliche Bewertung des Entwurfs der Bundesregierung vom 30 Mai 2001. Vistas Verlag, Berlin, 2001, p. 176. Haas a törvény lelkének (Kernstück des Gesetzes) nevezi a megfelelőségre vonatkozó szabályrendszert, (i. m. Rn. 164.) BGH GRUR 1984, 45/51 53 Gesetzesentwurf der Koalitionsfraktionen BT-Drucks. 14/6433 Grundgedanken
