Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
A szoftver szerzői jogi védelme - II. rész 17 A munkaviszonyban alkotott szoftverek A felhasználási jogok díj ellenében történő megszerzése mellett egy másik lehetőség, ha a szoftver munkaviszony keretében kerül fejlesztésre, hiszen akkor a szerző vagyoni jogosultságai - eltérő megegyezés hiányában - a már bemutatott módon,58 automatikusan átszállnak a munkáltatóra. Lényegi elhatárolási pont, hogy a szoftvert az alkotója munkaköri kötelességből, tehát munkaköri leírásának megfelelően, vagy konkrét szabályozás hiányában, ahhoz kapcsolódó utasításnak megfelelően végezze. Az ajándékozás Ez az alapul szolgáló jogviszony a szabad szoftverek jellegzetessége, amelyben nem követelik meg (sőt egyes esetekben kifejezetten tiltják) felhasználási díj fizetését. Ennek speciális következménye, hogy itt a felelősségnek nem a szigorú, adásvételre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, hanem csak az enyhébb, „kizárhatatlan” fokot, hiszen a Ptk. szabályai szerint az ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során abban beálló kárért csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanuljárt el. (Például senki sem használhatja gondatlanul trójai falónak a szoftvert.) Az általános szabályok szerint felel továbbá mindazon károkért, amelyeket a megajándékozott egyéb vagyonában okoz. Az ajándékozás persze nem jelenti azt, hogy a hordozóért magáért ne lehetne bizonyos minimális (az anyagárnak megfelelő) összeget elkérni, hiszen az ajándékozás csak a felhasználási szerződésen belüli felhasználási díjra vonatkoztatott. Internetes szerződések Amennyiben a szoftver letöltésére online kerül sor, egy egészen speciális esettel is szembesülhetünk, azaz, amikor egy kereskedelmi szoftvereket letöltésre felkínáló oldal60 saját maga alkalmaz az összes, az oldalon megtalálható szoftverre vonatkozóan úgymond „előlicenc”-et. Ennek egy példája a következő licencrészlet. „A szoftver regisztrálásával Ön elismeri az EULA (végfelhasználói licencszerződés) elfogadását, elfogadja a használattal kapcsolatos korlátozásait és feltételeit, és tudomásul veszi, hogy nem a szoftvert vagy anyagokat vásárolta meg ezzel a licenccel, hanem a használat jogát a következő feltételek mellett. Ha nem ért egyet az EULA-val, ne regisztrálja a szoftvert vagy terméket.” A jogászokon kívül vélhetően minden ember hajlamos a szöveget magát átugrani, (ahogy ezt más általános szerződési feltételeknél is tapasztalhattuk) - mert ha az „I accept” vagy „I agree” gombon kívül bárhová kattint, akkor elesik a letöltés lehetőségétől. A „végfelhasználó” jogosult tehát az előlicenc szövege szerint a szoftver egy másolatát egy számítógépen mint Lásd munkaviszonyban alkotott müvek 50 Ptk. 581. §(1H2) bekezdés h ttp://www. boson, com/tests/nos. htm egyedülálló használó futtatni. De tiltott bármiféle másolatot, úgy a szoftverét, mint a kiegészítő dokumentációét más gépre átmásolnia. A fizetést és letöltést követően újfent szembesülünk egy licenccel, amely ezúttal a szoftver fejlesztőinek (a következő pontokban bemutatásra kerülő) licence. Érdekes tanulmány témájának ígérkezhet ezen licencek összevetése. Hiszen a legkisebb eltérések is értelmezési kérdéseket vethetnek fel. (Gondolunk itt többek között arra az eshetőségre, ha a szerző nagylelkűbben csak géphez, míg a weboldal maga géphez és személyhez köti a felhasználási jogosultságot.) Mondhatnánk, hogy ez csupán csomó a kákán, ugyanis aki a szigorúbb feltételeket elfogadva adta beleegyezését, az természetesen beleegyezik a „könnyedebb” változatba is. Vitássá válhat azonban a helyzet, ha ez valamely véletlen folytán fordítva fordul elő. Ugyanis a második licencet kizárólag akkor ismerjük meg, ha a termék árát már megfizettük, és az a gépünkön van. Ha a materiális világból próbálunk példát találni, voltaképpen „a doboz kibontásával” analóg megoldás, ha egy tömörített változatban érkező szoftvert úgymond „kicsomagolunk”. Megrendelésre készült szoftverek Voltaképpen — ha a szoftvereladási számokat vesszük alapul - ez tekinthető speciális esetnek, hiszen itt általában egy megrendelő és egy vállalkozó között létrejött ügyletről61 van szó, ahol a vállalkozás tárgya egy, bizonyos követelményeknek megfelelő, funkciókat ellátó szoftver elkészítése. A helyzet különlegességét mégis az adja, hogy a bírósági döntések (leszámítva a szerzői jogi jogsértés okán indult büntetőügyeket) nagy része erről a területről kerül ki. Itt merülnek fel voltaképpen a különféle polgári és szerzői jogi igények. így a legelső, szoftvereket érintő legfelsőbb bírósági döntés,62 amely egy speciális, a moszkvai olimpiára tervezett sportági információs berendezés részévé vált szoftverrel volt kapcsolatos, vagy egy kutatási-fejlesztési szerződéssel vegyesvállalkozási szerződés keretében előállított program hibájával kapcsolatos eset,63 vagy akár az a szerződés, amelyben a szoftver megalkotásának célja volt meghatározott.64 Megrendelésre készült szoftverek esetében azonban előállhat az a kényes helyzet, hogy a forráskódot magát a kizárólagos felhasználási jogokkal együtt megvásárolja a vevő.65 * Standard szoftverek A már Müller által is emlegetett domináns szoftver kategória a standard szoftverek, ezek a már említett két csoportba sorolhatók, „érdek-” és „önzetlen” kategóriákba. Míg az első esetben a szerződő felek egyrészt a felhasználó, aki egyáltalán nem befolyásolhatja a fejlesztést, nem határozEttől eltérő megoldás: a megbízási szerződés keretében alkotott szoftver esete; SZJSZT 15/94 p. 50-51. 62 BH 1984/269. 63 BH 1988/320. BH 1992/389. A vevő szabad rendelkezésére a program felett példa; SZJSZT 9/95, p. 55-58.
