Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
18 Dudás Ágnes hatja meg a program tudását, az elvárásainak kígyózó listája süket fülekre talál, és hibáival hiába is ostromolja a support vonalakat, azok kijavítására csak megkésve és esetlegesen (patch fájlok közzétételével) kerül sor, a másik oldalon pedig egy nagy szoftverház áll, aki egymaga határozza meg, hogy programjai milyen licenccel kerülhetnek forgalomba, azaz egyoldalúan, általános szerződési feltételként szabályozza a felhasználási szerződés minden egyes pontját. A programok javított változataira néha több hónapot kell várni. A szoftverek szoftverházakban történő fejlesztése Eric S. Raymond szerint66 úgy zajlik, mint egy katedrális építése, minden lépés előre megtervezett, csak tökéletes(nek látszó) terméket tesznek hozzáférhetővé, a teszteléseket próbálják saját erőforrásokból megoldani, ez pedig meglehetősen időigényes feladat. A második esetben, a szabad szoftvereknél mind a fejlesztői, mind a felhasználói oldalon tömegek vannak. Bár a szerzők itt is egy-egy fejlesztői csoportba tömörülnek, a csoportok tagsága változik, és az egyetlen állandó részletnek a licencek, illetve az alább ismertetésre kerülő működési elv tekinthető. Raymond szerint ez a másik, Linus Torvalds által bevezetett stilus, ahol gyakran korai stádiumban lévő kódokat is közreadnak, amely egyáltalán nem hasonlít a csendes, alázatos munkálkodáshoz, ami a katedrális építőit jellemzi, hanem zajos, mint egy hatalmas bazár, különféle célokkal, kezdeményezésekkel tele.67 Tehát a bazár működésének imént említett alaptételei: 1. „Every good work of software starts by scratching a developer’s personal itch.” Azaz, itt nem munkaszerződés vagy megrendelés alapján születnek a programötletek, hanem belső motiváltságból. Nincsenek tehát munkaszerződéssel kapcsolatos komplikációk, a szerző a vagyoni és személyhez fűződő jogaival maga rendelkezik, és maga rendelkezik az ezzel kapcsolatos jogosultságok sorsáról is. 2. „Good programmers know what to write. Great ones know what to rewrite (and reuse). ” A kiváló programozó jellegzetes tulajdonsága a konstruktív lustaság, hiszen miért is kellene valamit megírni az elejétől, újra meg újra, ha van már egy olyan, ami használható? Raymond a maga példáját, valamint Linus Torvalds esetét idézi, aki szintén nem a semmiből teremtette meg a Linuxot, hanem kezdetben kölcsönvett kódokat és ötleteket a Minixből. (Joggal, hiszen az public domain licenc alatt állt.) Azaz ezen rendszer gerincét a szerzői jogból ismert át-Eric S. Raymond: The cathedral and the bazaar, http://www.catb. org/~esr/writings/cathedral-bazaar/cathedral-bazaar/index. htmWcatbmain (2003. szeptember 4.) „I believed that the most important software (operating systems and really large tools like the Emacs programming editor) needed to be built like cathedrals, carefully crafted by individual wizards or small bands of mages working in splendid isolation, with no beta to be released before its time. Linus Torvalds’s style of development - release early and often, delegate everything you can, be open to the point of promiscuity - came as a surprise. No quiet, reverent cathedral-building here - rather, the Linux community seemed to resemble a great babbling bazaar of differing agendas and approaches (aptly symbolized by the Linux archive sites, who’d take submissions from anyone) out of which a coherent and stable system could seemingly emerge only by a succession of miracles. The fact that this bazaar style seemed to work, and work well, came as a distinct shock...” Eric S. Raymond i. m. és feldolgozások adják, melyekhez a szerző (különböző formákban) hozzájárul. 3. „Plan to throw one away; you will, anyhow.”68 * Ehhez kapcsolódó szerzői jogi megjegyzés, hogy a szoftverek esetében a forráskód megírása csak sokadik lépcsőfokban történik, az első pár mozzanat a program megtervezéséhez kapcsolódik. Adott esetben pedig előfordul, hogy egy tervezett program mégsem minősül használhatónak egy adott feladat ellátásához. Ez esetben más utat kell választani, ám a már megalkotásra került, bár be nem fejezett mű is szerzői jogi védelemben részesül, és adott esetben továbbfejleszthető. 4. „If you have the right attitude, interesting problems will find you.” Mivel a kódok szabadok, és mindenkinek érdekében áll azok fejlesztése, nem reked meg a fejlesztési folyamat, ha egy programozó kifogy az ötletekből, hiszen, közkinccsé nemesítve ténykedését, nála esetlegesen tapasztaltabb (és lustább) programozók átvehetik azt, tovább tökéletesítve az életre hívott projektet. Azaz egy olyan különleges helyzettel találkozunk, amikor a szerző maga keres utódot, és nem pedig a törvényből ismert eljárás keretében az átdolgozni vágyó fog engedélyért a szerzőhöz fordulni. 5. „When you lose interest in a program, your last duty to it is to hand it off to a competent successor.” Éppen az imént említett okból fontos a kommunikáció léte (egy nagy zsibvásárhoz hasonlóan) a fejlesztők között, ezért alapultak fórumok szerte a világ weboldalain, ahol programok cserélnek gazdát, felügyeletet. Kiemelten hangsúlyossá vált projekteket (mint egy operációs rendszer, vagy egy programcsomag - pl. OpenOffice.org) igazi teamek menedzselnek. Tehát az oly gyakran elhangzó aggodalom, hogy a szabad szoftverek gazdátlanok, és használójukat esetlegesen cserbenhagyják a fejlesztők, alaptalan. Microsoft EULA, mint a kereskedelmi licencek legismertebb darabja A kereskedelmi forgalomban lévő szoftverek felhasználási szerződéseinek megannyi változata ismert, terjedelmi korlátok miatt e helyen azonban csak az egyik piacvezető szoftvercég általános végfelhasználói licencszerződése kerül néhány kiegészítő információval bemutatásra. A licenccsoportból az új szerzői jogi törvényt követő első licencet, a Windows 2000 Professional szoftver licencét választót tűk.'1'A licenc - harmóniában a korábban tömegtermékként megalkotott érdekszoftverekkel kapcsolatban állítottakkal — végig termékként70 nevezi meg és annak is tekinti a szerzői jogi alkotást. 68 Fred Brooks: The Mythical Man-Month, Essays on Software Engineering. Anniversary Edition (2nd Edition), Addison-Wesley, 1995, 6y Chapter 11 A licencnek mind a magyar, mind az angol nyelvű (új-zélandi) változata (amelyek bizonyos esetben egymástól eltérnek) elemzésre kerül. http://proprietary.clendons.co.nz/licenses/eula/windows2000professi 70 onal-eida.htm (2003. január 16.) „... a fent meghatározott szoftvertermék tárgyában, amely számítógépes szoftvert tartalmaz, és ezen felül tartalmazhat kapcsolódó adathordozókat, nyomtatott anyagokat és ’online’ elektronikus dokumentációt is (a továbbiakban ’Termék’).”
