Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
A szoftver szerzői jogi védelme - II. rész 15- a funkció ellátása érdekében együtt kell működnie más számítógépes programokkal, valamint magával a géppel;- az interfész a gép és a programok közötti kapcsolat kulcsfontosságú eleme;- a programok használatához elengedhetetlen kellék egy, a futtatásukra alkalmas eszköz;- az interfészek megállapításához szükséges folyamatnak vannak vitatott elemei. A versenyjog és szerzői jog kapcsolatát érdemes az Európai Bíróság döntéseire figyelemmel szemlélni, amelyek értelmében „bármely olyan megállapodás, szerződési feltétel a versenyjogi szabályok fényében vizsgálandó, amely a szerzői jog által biztosított védelmen túlmenően tart fenn jogot vagy állapít meg védelmet a program alkotójának.” ’7 A licencek elemzése a már fennálló csoportmentesítések analógiájára3!i Elfogadható feltételek Elfogadhatatlan feltételek a legkisebb liccncdíjra vonatkozó záradék a számítógépes program licenciáját számítógép vásárlásához kötni akkor, ha a számítógép megvásárlása technikailag nélkülözhető a szerződés lejártát követő használati tilalom a licencia automatikus meghoszszabbítása, ha a program új változatát bocsátják ki az alliccnciába adás tilalma a licencdíj kiszámolásának a szerződésen kívüli feltételekhez kötése a licenciába vevő kötelezettsége, hogy a liccnciaszcrződés alapjául szolgáló szerzői jogot védelmezze vertikális ármeghatározás vagy árellcnőrzés kikötése a licenciába vevő termékei tekintetében abszolút területi kizárólagosság megadása Egy speciális csoportmentesítés39 lehetővé teszi, hogy a releváns piacon 30% részesedést meg nem haladó vállalkozók vertikális szerződéseket40 kössenek. Ugyanakkor licencmegegyezéseknek csak abban az esetben van helyük, ha a szoftverek nem mint fődolog kerülnek forgalmazásra, hanem bizonyos áruk és szolgáltatások adásvételével kapcsolatosan.41 Létezik egy bizonyos „fekete lista” is, amely azokat az eseteket szabályozza, amelyek semmilyen körülmények között nem tekinthetők megengedettnek. így például tilos közvetett vagy közvetlen módon meghatározni a továbbértékesítés rögzített vagy minimumárát, területi vagy vásárlói korlátokat alkalmazni. Vannak speciális problémák, melyek az érem mindkét oldalát felmutatják, ilyen például a licenc egyetlen kijelölt géphez kötése — amennyiben ez az eljárás a licencdíj kalkulálásával indokolható, elfogadott a megoldás, de ha a gép és szoftver együttes értékesítését célozza, nem igazolható. Az ügy megítélése közösségi szinten a Bizottságra42 tartozik. Wertún i. m. p. 34. Wertán i. m. p. 36-37. 39 r Romina Polley—Daniela Seelinger: Anwendung der neuen Gruppcnfreistellungsverordnung für Vcrtikalvcrträgc Nr. 2790/1999 auf Softwareverträge. CR, 2001, 1. sz. p. 1-9 Más gazdasági szinten lévőkkel kötött szerződések ^ Polley-Seelinger i. m. p. 5. Lásd IBM contra Kommission döntés RS. 60/81; http://europa.eu. int/smartapi/cgi/sgadoc?smartapi!celexplus!prod!celexnumdoc&n umdoc-68 Ij0060&lg=de A felhasználási szerződés A szoftverekkel kapcsolatos szerződési modellek Érdekes kérdés elemezni a szoftverekre vonatkozó szerződések esetében, hogy pontosan mi is a szerződés tárgya, minek tekintjük magát a szoftvert? Az immateriális javak egy példájának, egyszerűen dolognak vagy jogi hibridnek? A vita során visszaköszön a szellemi alkotások jogi védelmével kapcsolatos majd valamennyi elmélet. A tulajdonjog-szemlélet képviselői — copyright mintát követve - megfeledkezni látszanak az alkotó személyhez fűződő jogosultságairól. Az immateriális javak elméletéi43 követők elszakítják ugyan egymástól a művet és annak tárgyi formáját, ám továbbra is úgy tűnik, hogy ez a szemlélet még mindig túl sarkalatos, de ha valóban a szerzőt és a szerző akaratát helyezzük előtérbe, akkor elkerülhetetlen, hogy őt képviselje a szerzői jog, és tegye ezt azon a módon, ahogyan ő (az általa alkotott vagy elfogadott licenc szerint) szeretné. Felhasználási szerződések Formai követelmények „A felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell foglalni.”44 E kógens szabály alól mindössze két kivételt enged a jogalkotó. Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés esetén. (Itt ugyanis a cikk újsághoz való beküldése elegendő ahhoz a vélelemhez, hogy a cikket közlésre, felhasználásra szánták). Nem kötelező a szoftver felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver műpéldányának kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén. Ezen mondatban mindössze a „kereskedelmi forgalomban történő megszerzés” problematikus. Nyilvánvalóan az volt a cél, hogy egyszerűbbé tegyék mind a felhasználók, mind a szoftvergyártók életét. A törvény kommentárjában45 ezt olvashatj uk: „A szoftverek általános gyakorlatként a kereskedelmi forgalomban értékesülnek. Ahhoz, hogy a felhasználó felhasználási jogszerzése valóban jogszerű lehessen, és ugyanakkor a szabályozás megfeleljen a mindennapi élet gyakorlatának, követelményeinek, szükséges, hogy a jogalkotó az ilyen esetekre tekintettel kivételt engedjen a felhasználási szerződések szigorú alaki szabályai alól, azaz eltekintsen az írásbeliség általános követelményétől.”46 A törvény, ahogy a kommentárul szolgáló írás is, 1999-ből származik, akkor még hazánkban lényegesen kisebb jelentősége volt a szabad szoftvereknek, melyek az internettel együtt érkeztek és jutottak el felhasználók százezreihez. Úgy tűnik, az 1999 óta eltelt öt évben a mindennapi élet annyira megváltozott, hogy a kereskedelmi szoftverekhez hasonlóan indokolttá vált a szabad szoftverek helyzetének rendezése is. Az eredeti elmélet megalkotója-/. Kohler Szjt. 45. § (1) bekezdés 45 Complex Jogtár, KJK KERSZÖV Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Dr. Faludi Gábor: A felhasználási szerződés. KJK KERSZÖV Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999
