Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 1. szám - Könyv- és folyóiratszemle

Könyv- és folyóiratszemle 67 hogy milyen erős a motor, mire képes vele a gép. Feltétlen presztízstényező volt, hogy az minél erősebb legyen, és ke­véssé számított ennek a fogyasztásban megnyilvánuló ára. Nagyjából az első olajárrobbanás óta azonban világossá vált az autókat használó nagyközönség számára is, hogy az autó műszaki jellemzőinek összhangban kell lenniük a gaz­daságosság követelményeivel. Az üzemanyag árának drasztikus emelkedése a figyelem középpontjába hozta a fogyasztást, és ezzel felértékelte az olyan autókat, amelyek egyesíteni tudták magukban a jó gyorsulás képességét az ésszerűen kis fogyasztással. A jó autó természetesen egyúttal az ergonómiai tervezés remekműve is. Mindenekelőtt olyan feltételeket kell bizto­sítania a vezetőjének mind a vezetésben, a kezelőszervek használatában, mind pedig az elhelyezkedésben és a moz­gásban, hogy a vezetés minél kevésbé legyen megerőltető, s hogy a maga és a többi közlekedő biztonságának érdekében a figyelmét minél jobban az irányításra tudja összpontosíta­ni. Emellett, az autó értékét adó funkciókat tekintve szint­úgy igen fontos az utasok kényelme is, amit ugyancsak az ergonómiai tervezésnek kell biztosítania. A jó autó a formatervezés csúcsteljesítménye is. A for­matervezésnek már a híres Ford T-modellt követő idők óta többszörösen is kiemelt jelentősége van az autógyártásban. Az autónak fontos feladatává vált, hogy növelje használója presztízsét. Ezt a funkciót nagyrészt külső megjelenésével teljesíti. Ez a megjelenés sugározhat eleganciát, erőt, gyor­saságot, és egyéb olyan tulajdonságokat, amelyeket a köz­ízlés vagy annak a tulajdonos számára mértékadó körei nagyra értékelnek. A példák jellemző sarokpontjai egyebek közt a nagyon elegáns autó, a sportos autó, valamint a kö­zelmúlt hippiautói. Presztízshordozó szerepével kapcsoló­dik össze, hogy - azoknak, akik ezt megengedhetik maguk­nak - az autó divatcikk is. A fogyasztói társadalomban a di­vat az árutermelők kezében a kereslet bővítésének rendkí­vül hatásos eszköze. Hathatósan szolgál arra, hogy új keres­leteket támasszanak, természetesen annak céljával, hogy azt az árukínálatukkal ki is elégítsék, s szintúgy arra is, hogy rendszeresen kierőszakolják a termékváltást, rákény­­szerítsék a fogyasztókat meglevő termékeik lecserélésére. Ehhez természetesen az kell, hogy a társadalom minél na­gyobb részében értékadó kritériummá váljék, hogy nem elegáns divatjamúlt termékeket használni, és aki ad magá­ra, az látványosan birtokolja a legújabbakat. Mindennek bevésésére pedig ott a médiából áradó direkt, valamint köz­vetett reklám... Az autók használói közül sokan azért töre­kednek arra, hogy láthatóan, sőt látványosan birtokolják e téren is a divat mindenkori legfrissebb alkotásait, mert ez­zel is kifejezni, megjeleníteni kívánják- többnyire elsősor­ban másoknak, de nemritkán úgyszintén saját maguknak —, hogy a „jobbak”, sőt, lehetőleg a legjobbak közé tartoznak. Az üzleti világban ez még egzisztenciális kérdéssé is fajul­hat. Talán tíz éve mesélte egy Olaszországban működő üz­letember, hogy ha tárgyalni megy egy céghez, ott igen ala­posan szemügyre veszik az autójának nemcsak a márkáját, de az évjáratát, a teljesítményét, sőt az extráit is, és jaj an­nak, aki könnyűnek találtatik az ilyen megmérettetésen. A formatervezés emellett igen jelentős mértékben javít­hatja az autó használati jellemzőit is, így pl. a fogyasztás szempontjából is nagyjelentőségű légellenállást, a bizton­ság olyan kritikus tényezőit, mint az útfekvés és a kanyar­stabilitás, vagy éppen a sokak számára fontos csomaghordó képességet. Az autó külső színvilága sem puszta esztétikai jellemző, hanem nagyon is fontos eszköz annak biztosításá­ban, hogy a biztonság érdekében jól észrevehető legyen mások számára. A jó autó mindenkor az optimális technológiára épül: a technikának azokra a legfejlettebb eredményeire, amelye­ket már képesek vagyunk hatékonyan és elfogadható meg­bízhatósággal alkalmazni. A korszerű autó így egyrészt megtestesíti a technika állásának élvonalát, másrészt maga is ösztönzi a további fejlesztést minden olyan területen, amely az eredményeivel bekerülhet az autógyártásba. Ez pedig nagyon széles kör, hiszen az autógyártás — amint azt ma már hazai példákon is láthatjuk - általában a beszállítók széles körére támaszkodik. Amint itt is láthatjuk, a tanul­mányautók e tekintetben bizonyos mértékig a benchmark szerepét töltik be. A fejlesztés fő lépéseit tekintve joggal mondhatjuk, hogy a tanulmányautók az autóipari innovációban a laboratóriu­mi megvalósítás csúcsait jelentik. Ez a könyv gazdag és szó szerint ékes krónikája e fejlesztések kiemelkedő darabjai­nak. Krónikása autós szakújságíró, aki maga is a világ min­den részén tesztelt már különféle prototípusokat és széria­­modelleket. A harmincas évektől, „az első álomautótól” egészen napjainkig haladva részletes elemzéssel mutatja be a jelentős tanulmányautókat és létrehozásuk körülményeit, hajtóerőit. Az európai, amerikai és japán autógyártás száz modelljét veszi itt górcső alá, és részletekbe menően kom­mentálja az adott jármű eredeti technikai, koncepcionális és formatervezési újdonságait. Amint ő is mondja, ezek az álomautók új formatervezésükkel, kialakításukkal és tech­nológiai újításaikkal autóvezetők generációiban érték el, hogy türelmetlenül várják a napot, amikor végre a kormány mögé ülhetnek és maguk vezethetik e gépcsodákat. Fejlesztésről természetesen nem lehet úgy beszélni, hogy ne mutassuk be a fejlesztőket, valamint az innovációs mun­ka mögött álló cégeket is. A könyv róluk is szól, sok érdekes részletet és nagy tényanyagot vonultat fel: elénk tárul az au­tóipar technikatörténete, annak sok kiemelkedő szereplőjé­vel, és nem kis részben annak gazdaságtörténete is. És vigyázat! Akiben erős a vágy, hogy részese legyen a műszaki alkotásnak, azt megeszi a sárga irigység mások itt sorakozó, fantasztikus játékai láttán. Aki szereti a különle­ges autókat, azt is.... Osman Péter * * * Neil Parkyn (szerk.): Hetven építészeti csoda szerte a világból. Hogyan készültek a csodás paloták, kastélyok, templomok Athenaeum 2000 Könyvkiadó, 2003; ISBN 963 9471 31 3 A cím igazat szól: csodák sorát látjuk itt, különböző korok, népek, kultúrák építőművészetének bámulatos alkotásait, szakértő és ugyanakkor nagyon is jól láttató leírásokkal, magyarázatokkal. Az építészet egyike azoknak a műszaki alkotótevékeny­ségeknek, amelyeket az emberiség fejlődése során a legko­rábban kezdett el művelni, és ebben jutott a leghamarabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom