Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Technikatörténet. Longa Péterné: Egy magyar író találmányának sorsa regényben elbeszélve, avagy egy biciklifék története
60 Longa Petemé Később a véletlen úgy hozza, hogy meggyőződhet arról, hogyan fogadja, értékeli találmányát az átlagember, a fogyasztó. Egyik kirándulása során szóba elegyedik egy fiatalemberrel, akinek láthatólag szintén szenvedélye a biciklizés. „íme, a véletlen most itt elfogta nekem azt a tanút és azt a bírót is egyben, aki találmányomnak igazságot szolgáltat, a magam lelkiismerete számára is. Ez atipikus, pesti kedves tucat-gyerek pontosan meg fogja nekem mondani, mennyit ér a fékem az övével szemben. Itt a természetben azonnal kipróbálhatjuk. Ez a Fogyasztó nagy effel! Ez a tömeg! Ez a Fillér, amiből több ezres tevődik össze ... ”. Újabb csalódás! A fiú először a fék kivitelezését, külső megjelenését, hevenyészett voltát fitymálja le. Amikor Tersánszky a fék kipróbálására biztatja, nyegle vállvonogatással azt is elutasítja. „Hirtelen nemcsak a fék vonatkozásában éreztem valami csüggesztőt, reménytelent, kietlent a levegőben. Íme, az átlagos kerékpáros döntvénye, érdekei ellenére is, kifürkészhetetlen lelki nyomásra. Tucatembernek tucatáru kell. Az a bizonyos bevezetett áru. És kész! ” Teljes csalódás minden szempontból, de a történetnek még nincs vége. A kegyelemdöfést egy újabb találkozás adja meg - az utolsó előtti fejezet cime szerint - „ Szemközt saját magam élő torzképével”. Tersánszky álhirlapíró barátja egy zugügyvéd megbízásából pénzbehajtással foglalkozik; egyik „ügyfele” „ egy többszörösen megrögzött föltaláló ”, akitől az esedékessé vált fenntartási díjakat kell bekasszíroznia, ami nem egyszerű dolog, mert az illető már családjával együtt szinte nyomorog, hogy a szükséges összegeket rendszeresen előteremthesse, abban reménykedve, hogy találmányaiból egyszer meggazdagodhat. Amint legújabb találmányára terelődik a szó „ az egész szelíd, csöndes ember átalakult. Két szeme lobogni kezdett, mozdulatait mintha eszeveszett rugók rángatták volna. Vad indulatban hadrált, szavalt. ... Voltaképpen beszédének egész tartalma egyetlen mondatösszetétel változataiból állt. O minden találmányával az emberiség ügyét szolgálja önzetlen, de ebben megakadályozzák! ” S ezek után mintegy ellenpontként feltűnik az égen a Schmoll paszta reklámja. „íme a másik véglet. Az utolérhetetlen cipőfénymáz ki tudja bérelni hirdetőjének a kor dicsőséges gépmadarát, hogy óva intse a társadalmat egy másik lábbeli-kenőcs káros hatásától, amivel boldogtalanok összetéveszthetik és akkor megtörténhetik, hogy mégegyfénymázfeltaláló lángelme kacaghat a markába sikerén és számlálhatja ezreseit, ha nem millióit ... Boldog belső kacagással gondoltam arra, hogy akad még harmadik eset is: én magam, - aki nem kíván sem az egyik nyomorúságából, éppúgy, ahogy nem áhítozik a másik dúskálkodására sem. ” Tersánszky kényszerű hallgatásának az ötvenes években talán egyetlen pozitívuma feltalálói múltjáról szóló regényének, az Egy biciklifék történeté-nek megírása illetve megjelenése. A tőle megszokott rendkívül szórakoztató, érdekes Írás, ugyanakkor tanítani lehetne belőle egy találmány létrejöttének folyamatát, a szabadalmaztatás, értékesítés, a marketing fontosságának problémáit, buktatóit. Külön említést érdemel Tersánszky senkiével össze nem téveszthető, egyéni stílusa. Kerékgyártó István így ír róla: „a szórendcserék, indulatszókkal, kötőszókkal kezdődő mondatok ... (az általa) alkotott új szavak ... kivételes érzékletességet, mobilitást adnak ... stílusának. Csupa lüktetés, szabálytalan ritmus ez a nyelv.” Zelk Zoltán „A föltaláló” című írásában így jellemzi barátja írásművészetét: „Tersánszky mondatai a magyar irodalom legmozgékonyabb, legvirgoncabb mondatai. Ami szó más író könyvében csendben megül, az, ha ő írta le, fütyülni is tud, cigánykereket vetni is tud. Tersánszky szavai: jókedvű szavak.” Búcsúzzunk Tersánszkytól ismét Zelk Zoltán szavaival - ezúttal versben: Virgonc szavak virgonc királya, Bűvész, tudós, poéta, sámán - Athallik teli nevetése Gyászhintó-kerék nyikorgásán! Irodalom Tersánszky Józsi Jenő: Egy biciklifék története. Magvető Könyvkiadó, 1955 Kerékgyártó István: Tersánszky Józsi Jenő (Arcok és vallomások). Szépirodalmi Könyvkiadó, 1969 Tarján Tamás (szerk.): Virgonc szavak virgonc királya; In memóriám Tersánszky Józsi Jenő. Nap Kiadó, 1999
