Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Évfordulónaptár
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 1. szám 2004. február ÉVFORDULÓNAPTÁR 200 éve halt meg Kempelen Farkas (Pozsony, 1734. 01. 23. - Becs, 1804. 03. 26.) polihisztor, természetbúvár, a XVIII. század egyik legjelentősebb magyar tudósa és feltalálója. Pozsonyban, Győrött, Bécsben és Rómában tanult filozófiát és jogot. O fordította németre Mária Terézia törvénykönyvét. 1755-től a királyi kamaránál volt fogalmazó, majd titkár, 1758-tól a magyarországi sóbányák ellenőre, 1766- tól igazgatója. 1767-ben a bánsági telepítések kormánybiztosa lett, itt selyemgyárat is létesített. 1786-ban az egyesített magyar-erdélyi kancellária tanácsosa. Ő tervezte a pozsonyi hajóhidat 1770-ben, a pozsonyi vár vízmerítő gépeit és a schönbrunni szökőkutak vízemelő gépét. Részt vett a Száva-Adria-csatoma tervezésében. Kempelen alapította a pozsonyi zálogházat, ő volt a budai királyi palota és a Várszínház építésvezetője 1776-ban. Gőzgépeit a Ferenc-csatorna építésénél használták, s ezeknek konstrukciójával megelőzte Wattot, akit személyesen is ismert. Beszédutánzó gépet is épített és a vakok számára írógépet. Híres játéka a sakkozógép, amelyet a beleültetett törpe működtetett, e szerkezet 1854-ben Amerikában, egy tűzvész során elpusztult. 1791-ben jelent meg Bécsben Az emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerző beszélőgépének leírása című könyve, amelyet a fonetika alapművének tartanak. Nagy nyelvtehetség volt, nyolc nyelven írt, beszélt, olvasott. Több színdarabot írt és fordított, verselt is, kitűnő rajzokat, festményeket és rézmetszeteket készített. Az uralkodótól birodalmi nemességet kapott. 170 170 éve született Dimitrij Ivanovics Mengyelejev (Tobolszk, 1834. 02. 08. - Pétervár, 1907. 02. 02.) orosz vegyész, természettudós. Szentpétervárott 1863-ban a technológiai intézet professzora lett, 1866-ban doktorált, s 1890-ig a pétervári egyetem különböző kémiai tanszékeinek élén állt. Ekkor otthagyta az egyetemet, és korábbi amerikai útjának tapasztalatai alapján elkezdte a kaukázusi kőolaj kitermelésének megszervezését. Hozzájárult a kőolaj lepárlás elméleti alapjainak lerakásához, és megpróbálta a kőolaj keletkezését is megmagyarázni. Nagy szerepe volt a donyecki kőszénmezők feltárásában és kiaknázásában is. Ő dolgozta ki az ásványi szenek fűtőértékét meghatározó eljárást. Feltalálta a füst nélküli lőport, s nagy érdemeket szerzett az állami mérésügy vezetőjeként. Az elemek tulajdonságainak hasonlóságán alapuló rendszerét 1869-ben hozta nyilvánosságra. A táblázat első nagy sikere 1875-ben következett be, amikor felfedezték az ekaadluminiumot, mai nevén galliumot, amely pontosan beleillett a Mengyelejev által üresen hagyott rubrikába, majd a néhány év múlva felfedezett germánium és szkandium is beleilleszkedett a rendszerbe. Táblázata alapján még számos elemet fedeztek fel, ő az elméletével tulajdonképpen megsejtett valamit az atomok szerkezetéből is. 150 éve született Gestetner Dávid (Csorna, 1854. 03. 20. - London, 1939. 03. 18.) feltaláló. Gyermekként került az Egyesült Államokba, néhány év múlva áttelepült Londonba. Itt 1880-ban üzemet alapított, ahol elkészítette első sokszorosító gépét, a „cyclostiletoll”-t. Később feltalálta a stencilt és megalkotta az első irodai sokszorosítógépet. Ebből fejlődött ki a kézifogantyúval hajtott „automatic cyclostile” készülék, majd továbbfejlesztve a teljesen automatikus stenciles sokszorosítógép. 120 éve halt meg Puskás Ferenc (Pest, 1848. 03. 30. - Budapest, 1884. 03.) a budapesti telefonközpont megépitője és első igazgatója. Tiszt volt a Monarchia hadseregében, de - bátyja, Puskás Tivadar ösztönzésére — kilépett, és a hazai telefonhálózat létrehozásával kezdett foglalkozni. Ő tette meg a telefon elterjesztésének kezdeti lépéseit Magyarországon. 1880-ban engedélyt kapott telefonhálózat létesítésére, az első telefonközpont a Fürdő (a mai József Attila) utcában 1881. május 1-jén kezdte meg működését. Európában ez volt a negyedik. Még ebben az évben Pesten a második telefonközpontot is üzembe helyezték. Ekkor már ötven állomás működött a városban. Puskás Ferenc a túlhajtott szervezési és irányítási munkák során súlyosan megbetegedett. Ekkor bátyja, Tivadar, párizsi vállalkozását felszámolva hazatért és ő vette át a vállalat vezetését. A telefonhálózatot 1888-ban államosították. 120 éves a töltőtoll szabadalma (1884. 02. 12.) Lewis Edson Waterman amerikai üzletkötő, feltaláló szabadalmaztatta a töltőtollat. A korábbi, egyenetlenül író és pacázó toliakkal szemben az új találmányban a tinta finom csatornán, a hajszálcsövesség törvénye alapján egyenletesen jutott el a toliszemhez. A fából készült tollszárban a tintatartó henger feltöltését előbb pipettával kellett elvégezni, később szívódugattyúval oldották meg. 100 éve született Hehs Ákos (Arad, 1904. 01. 30. - Birmingham, Alabama, 1994. 09. 25.) hivatásos katonatiszt, az ejtőernyő J'eltalálója. Aradon született, ahonnan Trianon után jött át Magyarországra. Tanulmányait a Ludovika Akadémián, valamint a budapesti Műegyetemen végezte, ahol gépész- és légügyi mérnöki oklevelet szerzett. O találta fel az ejtőernyőt, s szabadalmát - engedéllyel - az Egyesült Államok is megvette 1941-ben. Az amerikai és orosz űrhajók földre szállásakor ma is használják, a második világháborúban pedig mind a szövetségesek, mind pedig a tengelyhatalmak eredményesen alkalmazták. A második világháború idején a honvéd légierők őrnagyaként szolgált. A kommunizmus elől az ausztriai Salzburgon át az Egyesült Államokba menekült,
