Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 1. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: Az MSZH nemzetközi együttműködési tevékenységének főbb jellemzői 2003 második felében

Hírek, események 55 jelentős részéről a laikus nem tudja megállapítani, hogy ere­deti-e vagy nem. Általában törvényszerű, hogy a hamisít­vány csomagolása és látható részei közelítenek a tökéletes­hez, az eredetihez, a belső eldolgozások silányak, hányaveti módon vannak elkészítve. A felhasznált anyagoknál jellem­ző módon a nagyon drága, minőségi anyagok hiányoznak, a költségek csökkentése érdekében a gyenge, rossz minőségű anyagok dominálnak. Sokféle hamisítványtípus létezik, van olyan, amikor az ere­detinek számitó, de gyenge minőségű termékből (póló, ing, nadrág stb.) kivágják a fajtára és származására utaló címkét, majd egész egyszerűen bevarrják a hamis lógót tartalmazó új címkét. Ebben az esetben sokszor az egyéb címkéket el sem távolítják, így könnyen megállapítható az igazság. Van olyan, hogy eleve utánzó módon gyártják a hamisítandó terméket, el­látva minden szükséges belső és külső címkével. Sokszor találkozunk olyan hamisítványokkal, melyeken a feltüntetett lógó nem pontosan egyezik meg a védjegy­­lajstrom szerintiekkel, hanem attól kismértékben, de oly módon tér el, hogy összetéveszthető legyen az eredetivel (pl.: Adidas-Adios, Budmil-Budvil stb.). Gyakran előfordul az is, hogy az eredeti márkás termék pontos mását készítik el, a szabásban, a színekben, a cipzá­rakban, mindenben megegyezően, de márkajelzést nem al­kalmaznak vagy kitalált márkanevet használnak. Ebben az esetben is megtévesztik a vásárlót, de a jelenlegi gyakorlat szerint a hatóság tehetetlen. Míg évekkel ezelőtt szinte csak ruha, cipő, parfüm és mű­szaki áruk terén lehetett találkozni hamisítványokkal, ma már szinte mindent hamisítanak: babzsákot, horgászbotot és kuriózumként említhetjük az ajtót is. Az ajtót külsőleg felü­letkezelik, festik, mázolják, majd elhelyeznek rajta egy meg­felelő táblácskát az eredetivel megegyező névvel és lógóval. Mivel a festék alá nem lehet belátni, sokakat megtéveszthet­nek ezzel. Találkozni lehet már hamis energiaitallal is, mely­nek palackja szinte tökéletesen megtévesztő, azonban íze rossz, koffeintartalma sokszorosa a megengedettnek, ezért szélsőséges hatást is kifejthet egyeseknél. Egy esetben az érintett cég - jó hírnevének védelmében - képes volt arra az áldozatra is, hogy több tízezer palackot saját költségén cse­rélt ki ifjúsági és egyetemi klubokban, valamint más szóra­kozóhelyeken piacának védelme érdekében. Többször je­lentős mennyiségű olyan póló került elő, melyek meghatá­rozhatatlan növényi nedvvel voltak megfestve, ezért az első meleg napon az izzadság hatására kékre-zöldre változott az azokat hordók teste. Mint az elmondottakból is kitűnik, a hamis áruk gyártása igen jó üzlet, aránylag kis befektetéssel, gyors forgási idő­vel extraprofitot realizál. Valószínűsíthető, hogy a kábító­szer, cigaretta, és alkohol hamisítása után a ruha, cipő és egyéb termékek hamisítása következik a rangsorban. Míg az elkövetők kezdetben a hamis árut kizárólag kül­földről hozták be, ma már többször lehet találkozni vidéki tanyákon berendezett hamisító manufaktúrákkal, vagy akár budapesti kertvárosi családi házakban működőkkel is. Egy esetben kínai elkövetők egy külvárosi 12 lakásos társasház lakásait vásárolták fel egyenként, majd miután az egész ház az ő kezükbe került, áruházzá és műhellyé alakították át, a pincében gyártósorral, az emeleteken bemutatóteremmel és eladótérrel, kizárólag kínai ügyfelek számára. Volt eset, amikor levélben érkezett az egyesületi köz­pontba egy térkép, pontosan jelezve, hol kell keresni az ille­gális gyárat. A gyanúsítás az eljárás során valósnak is bizo­nyult, rajtaütéskor éppen jelentős mennyiségű hamis Diesel pulóvert gyártottak, „romániai rabszolgamunkával”. Jelenleg nem ritka, hogy ún. natúr ámként érkezik be Ma­gyarországra a termék, azaz márkanév és lógó nélkül, majd át­változik valamilyen világmárkává egyszerű címkerávarrással vagy bonyolultabb filmnyomással, és így kerül forgalomba. Törvényszerű az is, hogy a hamisítók azonnal rámozdulnak az eredetit forgalmazó vagy gyártó cég marketingjére, újon­nan beindított reklámjaira, legyenek azok akár rádióban, tévé­ben vagy óriásplakátokon. Az így megjelenő új designt legké­sőbb 2-3 héten belül „lekoppintják”, és már fel is tűnik a hazai forgalomban. Nem csoda, hogy hihetetlenül versenyképes árakon lehet hozzájutni a hamis termékekhez, hiszen a hamisí­tók egyrészt szinte napi „egy tál rizsért” gyártanak, ugyanak­kor kihasználják az eredeti gyártók igen drága reklámjait. A 90-es évek közepe táján még szinte csak piacokon és vásárokon lehetett találkozni hamisítványokkal, ma már azok akár a Váci utcai kiskereskedésekben is kaphatók, de eljutottak nagy áruházláncokba is. A hamisításdömpinggel fel kell vennünk a harcot, ez ele­mi érdeke a védjegyeztetett termékeket gyártó és forgalma­zó cégeknek, hiszen sajnos az elmúlt években egyre többen nem bírták a tisztességtelen versenyt és a csőd szélére ke­rültek, vagy már tönkre is mentek. A becsületes adófizető kereskedők joggal várják el az erőteljesebb és hathatósabb hatósági fellépést, az elrettentő jogszabályokat és azok kö­vetkezetes, szigorú alkalmazását. A jelenleg hatályos jogszabályok megfelelőek lennének a prevencióhoz, azonban alkalmazásuk során enyhe az ítél­kezési gyakorlat, hiszen az elmúlt évben születtek meg csak az első, felfüggesztett börtönbüntetést kimondó bírósági ítéletek. Általában csak pénzbüntetés a verdikt, és emellett természetesen a hamis áruk megsemmisítése. Ez azonban úgy látszik nem kellően visszatartó erejű. Volt arra példa, hogy a Balaton északi partján egy kereskedőtől az akció so­rán 24 mFt értékben sikerült hamis ámt elkobozni, majd tíz nap múlva ugyanennél a kereskedőnél újból 14 mFt érték­ben került sor foglalásra. Nem ritka a több tízmillió forint értékű fogás sem, hiszen a központi elosztóhelyeken gyakran találunk több konténer­­nyi, sok 10 ezer darabos hamis ámkészletet. Jogi lehetőség lenne ugyan a leginkább fertőzött piacok bezárására, azon­ban ezzel még senki nem mert élni, és valószínűleg a jövőben sem fog. Súlyos kérdésként merül fel, hogy mi várható az EU- csatlakozással, romlik vagy javul a helyzet. A szakemberek előrejelzése szerint Magyarország lesz a keleti határ, ahova ha bejön a hamis termékek áradata, innen már akadálytala­nul mehet nyugat felé. Várható, hogy a hamis termékeket forgalmazók itt fognak kiépíteni jelentősebb raktárakat, és innen kiindulva terjeszkednek. Ennek csak a kereslet hiá­nya szabhat gátat és a következetes, szigorú hatósági jogal­kalmazás. Dr. Tass Balázs ügyvéd, a Márkavédők Egyesületének elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom