Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Széljegyzetek iparjogvédelmi joggyakorlatunk margójára
12 Dr. Ficsor Mihály eljárni, pl. a csatlakozást megelőzően kezdeményezett eljárásokban vagy a csatlakozást megelőzően létrejött életviszonyok, illetve így szerzett jogok tárgyában. b) Az FVM jogi álláspontja továbbá nem vette figyelembe, hogy a Vtn. már idézett 107. §-ának (1) bekezdése kifejezetten — törvényi szinten - rendelkezik a folyamatban lévő ügyekre alkalmazandó szabályokról. A Vtn. ezen átmeneti szabálya- kétséget nem hagyva—rögzíti, hogy a Vt. módosított rendelkezéseit csak a 2004. május 1 -jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Más szóval, a 2004. május 1-jén folyamatban lévő ügyekben a korábban — a bejelentés napján - hatályos szabályok az irányadók. E törvényi rendelkezés tehát kifejezetten kizárja az FVM kezdetben képviselt jogi álláspontja szerinti eljárást, vagyis azt, hogy a 2004. május 1 -jét megelőzően benyújtott bejelentéseket a 2004. május 1 -jétől hatályos szabályok alkalmazásával bíráljuk el. Ebből az következik, hogy a 2004. május 1 -je előtt benyújtott - nemzeti földrajzi árujelző-oltalom megszerzésére irányuló - bejelentéseket csakis ilyenként lehet elbírálni, nincs mód azok fikcióval való átminősítésére, még a bejelentő hallgatólagos hozzájámlásával sem. A korábban hatályos szabályok szerint való elbírálás eredménye lehet a bejelentés elutasítása (ez esetben semmiféle átmeneti problémával nincs dolgunk) vagy a földrajzi árujelző lajstromozása. Ez utóbbi esetben a következő változatok állhatnak elő:- az MSZH előtti eljárásban lajstromozott földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentést tesznek a közösségi alaprendelet szerint, és azt az FVM 2004. október 31-ig továbbítja az Európai Bizottsághoz: ez esetben a lajstromozással keletkező nemzeti oltalom a közösségi átmeneti rendelet 1. cikke alapján fennmaradhat addig, ameddig a Bizottság nem határoz a közösségi oltalom tárgyában;- nem tesznek az MSZH előtti eljárásban lajstromozott földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentést a közösségi alaprendelet szerint, vagy azt nem továbbítja az FVM 2004. október 31 -ig a Bizottsághoz: ez esetben a földrajzi árujelző nemzeti oltalma 2004. október 31 -én megszűnik a közösségi átmeneti rendelet 1. cikkének erejénél fogva (ha a nemzeti eljárásban való lajstromozásra 2004. október 31 -ét követően kerülne sor, az MSZH a földrajzi árujelző lajstromozásáról hozott határozatában egyúttal megállapítja - az emlitett időpontra visszaható hatállyal - az oltalomnak a közösségi átmeneti rendelet 1. cikke szerinti megszűnését; ha pedig a lajstromozásra 2004. október 31. előtt kerül sor, az MSZH utóbb külön értesíti a jogosultat az oltalomnak a közösségi átmeneti rendelet 1. cikke folytán bekövetkező megszűnéséről). Meg kell jegyezni, hogy a közösségi átmeneti rendelet 1. cikkének alkalmazásában 2004. április 30-án fennállónak minősül a nemzeti földrajzi árujelző-oltalom akkor is, ha a lajstromozást elrendelő határozatot 2004. április 30-át követően hozzák meg, de a bejelentés napja korábbi ennél az időpontnál. Ennek magyarázatát a Vt.-nek az a szabálya adja meg, amelynek értelmében a földrajzi árujelző lajstromozással keletkező oltalma a bejelentés napjára visszaható hatállyal jön létre (1. a következő alpontot). c) Nem volt elfogadható az FVM eredeti jogi álláspontja azért sem, mivel megfosztotta volna a bejelentőt, a potenciális jogosultat attól a lehetőségtől, hogy oltalmat szerezzen Magyarország területére a csatlakozást megelőző időszakra. Mint ismeretes, a Vt.-nek a 2004. május 1 -jét megelőző változata szerint a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi ámjelzőire is vonatkozott a Vt. jelenleg is hatályos 108. §-ában foglalt az a rendelkezés, amelynek értelmében a földrajzi árujelző oltalma ugyan a lajstromozáskor keletkezik, de a bejelentés napjára visszaható hatállyal. Ezzel öszefüggésben pedig mutatis mutandis alkalmazandó - a Vr. 2. §-ának (2) bekezdésére is figyelemmel - a Vtn. 107. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, amelynek eredményeképpen a 2004. május 1 -je előtt megkezdett árujelző-használatra az oltalom bitorlása tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket (tehát pl. a Vt. 110. §-át) kell alkalmazni a használatnak a 2004. május 1-jén meglévő mértékéig. Ez azt jelenti, hogy a 2004. május 1 -je előtt benyújtott nemzeti földrajzi árujelző-oltalmi bejelentés alapján akár a csatlakozást követően megszerzett és 2004. október 31 -én vagy később megszűnő oltalom is lehetőséget ad arra, hogy a jogosult fellépjen a nemzeti oltalom megszűnéséig elkövetett bitorlással szemben. Nem lett volna helyes ezt az adott esetben fontos jogérvényesítési lehetőséget megvonni a magyar földrajzi ámjelzők jogosultjaitól valamely vélt vagy valós átmeneti eljárási könnyebbség kedvéért. d) Az FVM által kezdetben képviselt jogi álláspont nem számolt azzal, hogy a 2004. május 1 -je előtt és az azt követően hatályos jogszabályi rendelkezések korántsem csupán abban térnek el egymástól, hogy az FVM - a közösségi alaprendelet hatálya alá tartozó termékek kapcsán - immár nem rendelkezik hatáskörrel a termékleírás jóváhagyására, hanem csak előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki a közösségi bejelentés továbbítását megelőzően az MSZH-nál lefolytatandó vizsgálathoz. A két eljárási rend számottevő különbségei gyakorlatilag is megakadályozzák, hogy a korábban hatályos szabályok szerint kezdeményezett eljárást a 2004. május 1-jétől hatályos új szabályok alkalmazásával folytassuk tovább. Mindenekelőtt az teszi ezt kezelhetetlenné, hogy míg a korábbi szabályok szerint az MSZH küldte meg jóváhagyásra az FVM-nek a nála korábban megtett bejelentés termékleírását, vagyis a termékleírás jóváhagyása a bejelentési eljárás része volt, addig az új szabályok szerint az FVM előzetes szakhatósági állásfoglalása birtokában, annak csatolásával lehet csak az MSZH-hoz benyújtani a közösségi rendelet szerinti bejelentést, tehát a szakhatósági állásfoglalás megszerzésére irányuló eljárás megelőzi a bejelentésnek az MSZH-nál történő vizsgálatát. Az FVM eredeti jogi álláspontja szerinti átmeneti megoldás alkalmazása esetén választ kellett volna találni arra is, hogy a 2004. május 1 -je előtt tett bejelentések termékleírásai esetében - a beadvány FVM általi átminősítését követően - vaj on miként érvényesültek volna pl. a kifogásolásra vonatkozó új szabályok [1. a Vr. 3. §-ának (4)-(6) bekezdését]. Mindezekre figyelemmel az FVM kezdetben képviselt jogi álláspontja szerinti átmeneti megoldás éppenséggel nem egyszerűsítette, hanem tovább bonyolította volna a
