Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Széljegyzetek iparjogvédelmi joggyakorlatunk margójára
Széljegyzetek iparjogvédelmi joggyakorlatunk margójára 13 magyarországi földrajzi árujelzők közösségi oltalmának megszerzésére irányuló eljárást. e) Az előző a)-d) alpontokban foglalt közösségi jogi, alkotmányossági és gyakorlati aggályok éppen elegendő okot szolgáltattak arra, hogy az MSZH elzárkózzon az FVM jogi álláspontjának elfogadásától és követésétől. Mindazonáltal utalásszerűén néhány további aggályt is érdemes megemlíteni. A beadványoknak az ügyfél csupán hallgatólagos, de nem kifejezett hozzájárulásával történő átminősítése sérthette volna az ügyfél alkotmányos védelemben részesülő önrendelkezési jogát. A módosított rendelkezéseknek a módosítást megelőzően benyújtott bejelentésekre való alkalmazása visszaható hatályúvá tehette volna a szabályozást, ami szintén kifogásolhatónak tűnt alkotmányossági szempontból, hiszen nem mindegyik új szabály kedvezőbb a bejelentők számára, illetve az új szabályozás harmadik személyek jogait is érinti. A beadványok átminősítése adott esetben a korábbi jogokkal való ütközésre vonatkozó iparjogvédelmi szabályok szempontjából is gondokat vethetett volna fel. 3.3. Az MSZH azt javasolta, hogy a 2004. május 1-jét megelőzően benyújtott földrajzi árujelző-oltalmi bejelentéseket a Vtn. 107. §-ának (1) bekezdésével összhangban a korábban - vagyis a bejelentés napján - hatályos rendelkezések alkalmazásával bíráljuk el. Ez nem akadálya annak, hogy az MSZH és az FVM koordináltan - az Áe. 2. §-ának (6) bekezdésében rögzített tájékoztatási kötelezettségnek is eleget téve - tájékoztassa a bejelentőket a jogszabályváltozásokról, a közösségi oltalom megszerzésének lehetőségéről, illetve arról, hogy a közösségi átmeneti rendelet 1. cikkében megjelölt időszak elteltével a bejelentésük alapján elnyerhető nemzeti oltalom meg fog szűnni. E tájékoztatás megfelelő alapot adhat az ügyfél arról való döntéséhez, hogy a bejelentési eljárást folytatni kívánja-e vagy bejelentését visszavonja-e (és esetleg helyette a közösségi alaprendelet szerinti bejelentést nyújtson-e be). Az - akár visszavont, akár „végigvitt” - nemzeti bejelentésekkel azonos tárgyú és tartalmú közösségi oltalmi bejelentések kapcsán mind az MSZH, mind az FVM - az eljárás keretei között - figyelembe veheti a nemzeti bejelentés kapcsán már lefolytatott vizsgálatot mint előzményt, és a bejelentő sincs attól elzárva, hogy a közösségi rendelet szerinti bejelentést a korábbi nemzeti eljárás tanulságainak figyelembevételével készítse el. Magától értetődik, hogy az MSZH a szóban forgó összes közösségi oltalmi bejelentés elbírálását elsőrendű, alapvető prioritásnak tekinti, és az ilyen ügyekben haladéktalanul intézkedik, összhangban a Vt. 116/A. §-ának (3) bekezdésében előírt soron kívüli vizsgálati kötelezettségével. 3.4. Az intézmények közötti egyeztetés eredményeképpen az FVM elállt a kezdetben képviselt álláspontjától, elfogadta az MSZH által kialakított jogértelmezést és az előző (3.3.) pontban javasolt eljárási rendet.
