Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Széljegyzetek iparjogvédelmi joggyakorlatunk margójára
6 Dr. Ficsor Mihály nak - a mulasztás nem szándékos mivoltának - az elfogadásával még néhány PCT-bejelentés talán „megmenthető” az MSZH előtt folytatódó nemzeti szakasz számára, ami egyaránt érdeke a bejelentőnek, a hivatásszerű képviselőnek és a hivatalnak. Ezért az MSZH vezetői értekezlete úgy foglalt állást, hogy az MSZH mint megjelölt hivatal a 49.6. szabály alkalmazásában az enyhébb kimentési okot fogadja el. Ez azt jelenti: a jogokba való visszahelyezéshez elegendő, ha az MSZH úgy ítéli meg, hogy a határidő elmulasztása nem volt szándékos. 1.5. Az előzőekben kifejtettekből - célszerű bejelentői magatartást feltételezve - a következő „menetrend” adódik. a) Ha a nemzeti szakaszba lépéshez szükséges cselekmények elvégzésének - az Szt. 84/S. §-ának (3) bekezdésében meghatározott - 31 hónapos határidejét szándékosan mulasztja el a bejelentő, sem igazolással nem élhet (hiszen mulasztása nem vétlen), sem pedig a jogokba való visszahelyezést nem kérheti (hiszen mulasztása szándékos volt). Ez esetben az előírt cselekmények az Szt. 84/S. §-ának (4) bekezdésében szabályozott három hónapos póthatáridőn belül - tehát az elsőbbség napjától számított 34. hónap végéig — teljesíthetők, a díjrendelet 5. §-ának (4) bekezdésében meghatározott 50 000 forint összegű pótdíj megfizetése mellett. Ez utóbbi — 34 hónapos - határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye lehet, ha a mulasztás vétlen volt. A mulasztás szándékossága esetén semmi esetre sem, nem szándékos, de vétkes mulasztás esetén pedig azért nem menthető ki a 34 hónapos határidő elmulasztása, mert ez utóbbira nem alkalmazandó a PCT Végrehajtási Szabályzatának 49.6. szabálya. A 31 hónapos határidő szándékos elmulasztása, de a 34 hónapos határidő vétlen elmulasztása esetén tehát a bejelentő az elsőbbség napjától számított 40. hónap végéig elkerülheti - a pótdíj megfizetése és a 34 hónapos határidő elmulasztásának igazolása útján -, hogy a nemzetközi bejelentés hatálya megszűnjön a Magyar Köztársaságban. b) Ha a nemzeti szakaszba lépéshez szükséges cselekmények elvégzésének - az Szt. 84/S. §-ának (3) bekezdésében meghatározott — 31 hónapos határidejét nem szándékosan, de vétkesen mulasztja el a bejelentő, igazolással ugyan nem élhet, de kérheti ajogokba való visszahelyezést. Mivel ajogokba való visszahelyezés iránt előterjesztett kérelem díja — a díjrendelet 5. §-ának (5) bekezdése szerint- 100 000 forint, az ésszerűen eljáró bejelentő a 34. hónap lejártáig az Szt. 84/S. §-ának (4) bekezdésében szabályozott módon, a díjrendelet 5. §-ának (4) bekezdése szerinti 50 000 forint összegű pótdíj megfizetése mellett teljesíti az előírt cselekményeket. Ha a 34 hónapos határidő elmulasztását igazolás útján ki tudja menteni, az elsőbbség napjától számitott 40. hónap végéig élhet a pótdíj megfizetésére épülő lehetőséggel. Ilyen esetben tehát a bejelentő a 31-től a 40. hónapig 50 000 forint megfizetése mellett háríthatja el a nemzeti szakaszba lépéshez szükséges cselekmények elvégzésére nyitva álló határidő elmulasztásának következményét, vagyis azt, hogy a nemzetközi bejelentés hatálya megszűnjön hazánkban. A 40. hónap végétől a 43. hónap végéig pedig — arra hivatkozva, hogy mulasztása nem volt szándékos — jogokba való visszahelyezés iránti kérelmet terjeszthet elő, 100 000 forint összegű díj megfizetése mellett, és így háríthatja el az említett jogkövetkezményt. c) Ha a nemzeti szakaszba lépéshez szükséges cselekmények elvégzésének - az Szt. 84/S. §-ának (3) bekezdésében meghatározott — 31 hónapos határidejét vétlenül mulasztja el a bejelentő, várhatólag igazolással él. Ezt az elsőbbség napjától számított 37. hónap végéig teheti meg az igazolás objektív határidejét alapul véve. Az igazolási kérelem díjtalan. Az Szt. 84/S. §-ának (4) bekezdésében szabályozott három hónapos póthatáridő pótdíj fizetése mellett történő igénybevétele ebben az esetkörben akkor vetődhet fel, ha a 31 hónapos határidő elmulasztásának igazolására előterjesztett kérelmet az MSZH elutasítja. A 34 hónapos határidő elmulasztása ugyanis vétlennek tekinthető és kimenthető arra hivatkozással, hogy a 31 hónapos határidő elmulasztásának igazolására előterjesztett kérelem elbirálása még folyamatban volt a határidő utolsó napján. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a 31 hónapos határidő elmulasztásának igazolása iránti kérelmet a 34 hónapos határidő lejárta előtt terjesztik elő, s ha az előbbi határidő elmulasztásának igazolása iránti kérelem elutasításáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül a bejelentő előterjeszti a 34 hónapos határidő elmulasztásának kimentésére szolgáló igazolási kérelmét, és egyidejűleg megfizeti a pótdíjat. Ebben az esetkörben a bejelentő tehát díjmentesen zárhatja ki, hogy a nemzetközi bejelentés hatálya megszűnjön hazánkban, ha az elsőbbség napjától számított 37 hónapon belül igazolási kérelmet terjeszt elő a 31 hónapos határidő elmulasztásával szemben. Ezen igazolási kérelem elutasítása esetén - az előbb leírt feltételekkel - igazolási kérelmet terjeszthet elő az elsőbbség napjától számított negyven hónapon belül a 34 hónapos határidő elmulasztásának kimentésére és 50 000 forint összegű nemzeti pótdíj megfizetése mellett érheti el a nemzetközi bejelentés hatályvesztésének a megakadályozását. Az elsőbbség napjától számított 37 hónap, illetve - a 34 hónapos határidő elmulasztásának igazolása esetén - 40 hónap elteltét követően a bejelentő már csak jogokba való visszahelyezést kérhet (43 hónapon belül, 100 000 forint díj megfizetésével). A jogokba való visszahelyezésnek természetesen minden olyan esetben helye van, amikor igazolásnak is helye volna, hiszen a vétlen mulasztás szükségképpen nem szándékos (viszont a szándékosság hiánya nem feltétlenül jelent vétlenséget). Az a)-c) pontokban vázolt „szcenáriók” természetesen egyformán annak a feltételezésére épülnek, hogy a bejelentő betartja az igazolás tizenöt napos és a jogokba való visszahelyezés két hónapos határidejét. Tovább árnyalhatná a képet (és gazdagíthatná a variációk sorát), ha figyelembe vennénk e szubjektív határidők eltérő hosszát, hiszen abból az adódik, hogy a jogokba való visszahelyezés két hónapon belül akkor is kérhető, ha az igazolás tizenöt napos határidejéből a bejelentő már kifutott. 1.6. A PCT Végrehajtási Szabályzata 49.6. szabályának ej pontja szerint a megjelölt hivatal nem utasíthatja el ajogokba való visszahelyezés iránti kérelmet anélkül, hogy a bejelentőnek lehetőséget biztosítana arra, hogy a tervezett el