Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 35 Az eljáró tanács válasza A szerző személyhez fűződő jogai a mű egészére vonatkoznak. A részleteknek akkor van jelentőségük, ha a mű egészére kihatnak. Ilyen hatás a perbeli filmalkotás esetében nem volt megállapítható. A személyhez fűződő jog sérelmének megállapításához elvben szükség lehet értelmezésre, de az alperes által említett elemzés nem abszolút követelmény. 7. Amennyiben a fentieknek megfelelő módon kerül sor a mü értelmezésére - mind az „eredeti” mű, mind a táncfilm vonatkozásában — úgy a Szerzői Jogi Szakértő Testület helytállónak ítéli-e meg felperes vélekedését, amely szerint a film utolsó jelenete (a Lány kilép a fénybe) a zene vonatkozásában tartalmi változást jelent? Megalapozott lehet-e ez a vélemény olyan előzmények után, hogy a mű egészének értelmezése alapján a zenetörténészek a filmbeli megvalósításhoz hasonlóan értelmezték a librettó végkifejletét (Id. a 2001. május 30-án kelt alperesi érdemi ellenkérelem 4. oldalát.). Az eljáró tanács válasza Az eljáró tanács rögzíteni kívánja, hogy Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményének kialakítása során nincs kötve a zenetörténészek műelemzésének eredményéhez. Mindazonáltal a fentiekben már kifejtett indokok alapján nem tartja a táncfilm befejező jelenetét Bartók Béla zenéjére nézve sérelmesnek. 8. Összességében: a perbeli táncfilm Bartók Béla és/vagy Lengyel Menyhért becsületére vagy hírnevére sérelmes-e? Az eljáró tanács válasza A fentiekben kifejtett indokok alapján a perbeli táncfilm Bartók Béla becsületére vagy hírnevére nem sérelmes. Jellegzetes filmalak reklámcélú felhasználása SZJSZT-31/03 A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának megkeresése A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma által feltett kérdés 1. A felperes - figyelemmel az Szjt. 94. § (1) bekezdés e) pontjára - milyen összegű szerzői jogdíjra tarthat igényt az alperestől a „Dr. Bubó”-figura jogosulatlan felhasználása miatt. Az alperes 50. sorszám alatt feltett kérdései 1 1. Az alperes által megvalósított használat idején mennyiben volt ismert a felhasznált figura, egy hasonló ismertségű figura felhasználásának mennyi volt a díja 2000-ben átlagosan? 2. A kifogásolt alperesi magatartás időszakában (2000. augusztus) milyen szerepet játszottak az utcai plakáthirdetések a hirdetési piac egészéhez viszonyítva? 3. A felhasználási díj mértékét hogyan befolyásolja, hogy csak Budapesten történt felhasználás? 4. 2000 nyarán milyen összegű felhasználási díj volt megállapítható a „Dr. Bubó”-figura vonatkozásában, a felhasználás módját, helyét, idejét és nagyságrendjét figyelembe véve a 3 000 000 Ft követelés nem eltúlzott-e? Előkérdések Ahhoz, hogy a bíróság, valamint az alperes által feltett, a Szerzői Jogi Szakértő Testület feladatkörébe és szakismeretei körébe tartozó kérdéseket meg lehessen válaszolni, az ügy iratainak áttanulmányozása alapján annak ellenére kell előkérdést tisztázni, hogy rendelkezésre áll a bíróság 33. sorszámú, szerzői jogsértést megállapító közbenső ítélete. A közbenső ítélet Ha bármely okból a 33. sorszámú közbenső ítélet nem maradna hatályban, előfordulhat, hogy a jelen szakvélemény szerinti, a jogsértő felhasználás módjával és mértékével arányos, megfelelő felhasználási díj (a jogsértő gazdagodásának minimuma) mértékének megbecsülésére, és a becslés indokaira nem lesz szükség. Ebben az esetben esetleg feltehető, hogy a tényállás tisztázása elvezethet addig, hogy megállapítható legyen: a felek alaki okból érvénytelenül [Szjt. 45. § (1) bekezdés], de megkötötték a felhasználási szerződést a Dr. Bubó rajzfilmfigura reklámcélú felhasználására (F/6-F/15. alatti levelezés), és a szerződés tartalma az Szjt. 42. § (3), 43. § (4) és (5) bekezdése alapján meghatározható, azaz a felek legalább a felek személyében, az ellenszolgáltatásban, a felhasználásra kerülő műben és az engedély adásában megállapodtak. Ilyen esetben az alakiság megsértése miatt érvénytelen szerződést, mivel a felhasználás már megtörtént, a bíróság - a következetes bírói gyakorlat alapján - a határozathozatalig hatályossá nyilváníthatja, és ennek alapján a feleknek el kell számolni. [BH 1994/249., BH 1994/129., BH 1994/24., BH 1994/22., BH 1993/500. BH 1993/296., BH 1993/295., Főv. Bír. 8. P. 26 251/1992/2., L.B. Pf. IV. 20 887/1992/2,. L.B. Pf. IV. 21 722/1994/7., Főv.Bír.8. P. 21 613/1994/9., L.B. Pf. IV. 20 025/1994/2., Főv.Bír.8. P. 26 697/1991/23., Gyertyánfy Péter (szerk.): A szerzői jogi törvény magyarázata. KJK, 2000, p. 235.] A felhasználási jog esetleges átszállása a jogutód alperesre Az Szjt. 107. § (1) bekezdés második fordulata alapján a törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni. Ebből következően a korábban kötött felhasználási szerződésekre a régi Szjt.-t (1969. III. tv.), illetve a felhasználási szerződések egyes altípusaira vonatkozó miniszteri rendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni. A régi Szjt. 28. § (2) bekezdése szerint: „A felhasználó - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - jogait csak a szerző beleegyezésével ruházhatja át.”
